A jónak bőséges forrása fakad

A Nemzeti összetartozás napján délután öt órai kezdettel műsorral és koszorúzással emlékeztünk a 99 évvel ezelőtt történt eseményekre a Trianoni emlékműnél tartott ünnepségen.

Június 4-e immár kilenc éve a Nemzeti összetartozás napja, amikor a Trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékezünk. A diktátum aláírásával elveszett a történelmi Magyarország kétharmada, lakosságának több mint fele. 1920 június negyedikén délelőtt tíz órakor országszerte megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat, és a levegőben tovahömpölygő hanghullámok a nemzeti összeomlás gyászát jelezték. 2010-ben a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló javaslatot az országgyűlés törvénybe iktatta, és ezzel nemzeti emléknappá nyilvánította június 4-ét. A tragédiára történő emlékezésnek fontos célja, hogy tudatosítsa a Kárpát-medencében élő magyarság összetartozását – hangsúlyozta Molnár Mária műsorvezető az emlékműsor bevezető gondolataiban.

Túróczi György előadásában Sajó Sándor Magyar ének 1919-ben című versét hallgattuk meg a következő percekben, majd Derzsi György felvidéki származású színművész énekes előadásában vetítette elénk a magyar sorstragédiát, és a nemzeti összetartozás érzését.

Az emléknapra vonatkozó gondolatokat Szabó Tamás polgármester foglalta össze ünnepi beszédében. – Kilencvenkilenc éve annak, hogy a Kis Trianon kastélyban kimondatott; a történelmi Magyarországot fel kell osztani, magyar és nem magyar lakosságát pedig más államok polgáraivá kell tenni. Kilencvenkilenc éve már, hogy ennek a teljesen megalapozatlan, jogszerűtlen és igazságtalan döntésnek a génjeinkbe épülve viseljük következményeit.

Abban az időben nem akadt párt, vagy személy, aki rábólintott volna a területvesztésre. Akkoriban nem lehetett szembe menni egy egész nemzettel, nem lehetett azt mondani egy nemzetellenes döntésre, hogy az követendő, igazságos és támogatandó. Eltelt majdnem száz esztendő, és az idők megváltoztak. Más Európában élünk, mások a barátaink, és mások az érdekeink. Mai világunkban egyre kevésbé döntenek el vitás kérdéseket harckocsikkal. Azonban azt is tudnunk kell erről a világról, hogy a cselekvés változatlanul többet ér, mint a szó. Trianont nem az teszi semmissé, ha pusztán felidézzük, hanem az, ha a magyar kezet nyújt a magyarnak. Meggyőződésem, hogy Trianont akkor romboljuk le magunkban véglegesen, ha nem teszünk különbséget magyar emberek között, ha nem uszítjuk magyar ellen a magyart, ahogyan Gyurcsányék tették a rossz emlékű népszavazáson – emelte ki a polgármester.

Látogassunk el az elszakított területekre családostól, iskolai programokon, hogy a következő nemzedékekben se halványuljon el a nemzeti összetartozás érzése. Hagyjuk a gyászt, hiszen jutott belőle elég az elmúlt században, inkább forduljunk az aktuális feladatok felé. Barangolhatunk, alapíthatunk céget az elszakított területeken. Mindez azonban nem elég, úgy kell élnünk, hogy a magyarság megmaradását szolgáljuk egész életünkben. Történelmi távlatokban kell gondolkodnunk. Meggyőződésem, hogy a mostani kormány többet tett a magyarság megmaradásáért, mint amire előzetesen bárki is gondolt – hangsúlyozta Szabó Tamás.

A továbbiakban felidézte a nemzetpolitikai fordulat meghatározó állomásait, az új alaptörvényt, állampolgárságot a világ magyarjainak, amelyek történelmi tettek. Az a tény, hogy közjogilag egyenlő minden magyar, bárhol éljen, kiemelkedő jelentőségű. Sajnos Magyarországon nem mindenki vallja ezeket a nemzetépítő elveket – folytatta gondolatmenetét a szónok. Emlékeztetett, akad olyan párt, amelyik éppen a határon túli magyarok elleni hergeléssel igyekszik szavazatokat szerezni. Megbocsáthatatlan bűn, ha valaki politikai célok érdekében éket ver a nemzet fiai közé.

Kiemelte, hogy mi Jászberényben másképp tesszük a dolgunkat. Kiváló példája a magyar összefogásnak a méltán népszerű Csángó Fesztivál. Testvérvárosaink között is van Maros menti, gyimesi és kárpátaljai település egyaránt. Jászberény közössége egyetemes magyarságban gondolkodik. – A polgármesteri munka legszebb pillanatai közé tartozik, amikor állampolgársági esküt tesznek olyanok, akik magyarnak születtek, de a történelem viharában elsodródtak. Ilyenkor úgy érzem, valamit helyreállítunk, megjavítunk. Felemelő pillanatok ezek, amelyek értelmet adnak a munkánknak, értelmet adnak a ténynek, hogy magyarnak születtünk. – fogalmazott Szabó Tamás, majd befejezésül Rakovszky Istvánnak, a magyar parlamentben 1920 június 4-én elhangzott beszédéből idézett: „Minden igazságtalanság, követtessék el egyeseken vagy nemzeteken, megbosszulja magát, és minden igazságtalanságnak meg van az a mélységes megtorlása, hogy belőle a jónak bőséges forrása fakad. Bízzunk e gyásznapon is az isteni gondviselésben! Bízzunk nemzetünk szívósságában, amely egy évezreden át Európa véd-pajzsa volt. Bízzunk népünk sok jó tulajdonságaiban és bízzunk végre saját erőnkben, amelyeket kitartó munkával fejlesztve igazolni fogjuk a régi mondást: Ne bántsd a magyart! Az elszakított országrészeknek pedig azt üzenjük, ezer évnyi együttlét után válnunk kell, de nem örökre!”

A folytatásban ismét Derzsi György énekelt, aki az előadás után felvidéki magyarként megélt személyes gondolatai megosztásával is megtisztelte a közönséget. Az ünnepség az emlékezés virágainak elhelyezésével és a Palotásy János Vegyeskarral közös Szózat, valamint a Székely himnusz eléneklésével zárult.

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.
Kárpáti Márta

Latest posts by Kárpáti Márta (see all)

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?