Az iszlám és a bevándorlás megítélése

Az iszlám és a keresztény Európa kapcsolatáról, különbségekről és hasonlóságokról, az együttélés lehetséges formáiról értekeztek az „Ismerd meg a körülötted élő világot!” című fórumon a téma neves szakértői kedden délután a Déryné Rendezvényházban tartott polgári összejövetelen.

Az előadókat; dr. Rostoványi Zsolt professzor iszlám szakértőt, dr. Novák István teológust, Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértőt, illetve a rendezvény védnökeit; Szabó Tamás polgármestert és Gulyásné Túróczi Margit ny. főigazgatót Szentesi Zöldi László újságíró köszöntötte a moderátor szerepében.

A város nevében Szabó Tamás üdvözölte a megjelenteket, majd néhány gondolat erejéig előrevetítette az informatívnak ígérkező fórum témáit, amely során tudományos, vallási és biztonságpolitikai szempontból kapunk rálátást az iszlámra. Emlékeztetett, 170 éve foglalta vissza a magyar honvédség a Budai várat a töröktől, akik annak idején a legenda szerint szinte harc nélkül, lopakodva szállták meg Magyarország legfontosabb stratégiai pontját.

Gulyásné Túróczi Margit bevezetőjében felvázolta, a kétmilliárdot számláló kereszténység mellett a közel azonos lélekszámú, mintegy 1,8 milliárdos muszlim vallás a világ második legjelentősebb monoteista istenhite. Ezért fontos megismernünk, megértenünk az iszlámot. Legnagyobb kihívás kiválasztani a hiteles információkat a ránk zúduló hírekből, áltudományos és tudományos adatokból. A mai fórum résztvevőinek tudására nyugodtan hagyatkozhatunk – ajánlotta figyelembe az előadásokat az igazgató asszony.

Rostoványi Zsolt Az iszlám mint kihívás cím köré építette fel előadását. Elmondta, hogy az iszlám, mint veszélyforrás közel másfél évtizede van jelen az európai közgondolkodásban. Sokan azonosítják tévesen az iszlámot a terrorizmussal, és ugyancsak hamis információik vannak a dzsihádról, mint fogalomról. A 2015-ös menekültválság óta a fenti félelmek új lendületet kaptak, Európa fenyegetettsége különös hangsúllyal bír. Sokak véleménye szerint Európa máris háborúban áll. Leginkább tőlük hangoznak el ilyen általánosítások mint: „az iszlám a háború vallása”, „az erőszak az iszlám része” vagy „iszlám terrorizmus”.

Ezek hamis kijelentések, mert az iszlám nem egy homogén csoportot átfogó fogalom. Ahogyan a keresztényeket sem lehet egy kalap alá venni, az iszlámnak is különböző interpretációi vannak. A 49 országban jelen lévő muszlim népesség különböző nemzetiségi, kulturális, civilizációs örökséggel rendelkezik. A közös pont a Koránban és a kapcsolódó vallási könyveikben található meg, azonban ezeknek is különböző interpretációi léteznek. A valódi hívő muszlim elutasítja az erőszak minden formáját. Az iszlám olyan eszméket fogalmaz meg amely az ideális társadalom alapjait jelenti: Minden hatalom Allahé, a közösség, az etika, a moralitás kiemelt szerepe, a társadalmi igazságosság, a jóra való törekvés, a hagyományok tisztelete, a rossz elítélése.

A továbbiakban a professzor tisztázta a dzsihád – amely sokkal inkább belső lelki harcot jelent, mint valódi küzdelmet –, és a saria, a muszlim törvénykezés fogalmait. Elmondta, kifelé irányuló harcos dzsihád csakis védekezés formájában képzelhető el, a saria jogrendszere pedig jobbára családjogi kérdésekben ad viselkedési irányelveket.

Az iszlám földrajzi elhelyezkedéséről, a muszlimok népességváltozásáról szólva szintén számos információt osztott meg a professzor. Elmondta, hogy a muszlim népesség dinamikus növekedésének köszönhetően 2060-ra valószínűleg az iszlám hitűek száma eléri a keresztényekét. Legnagyobb számban Indonéziában és Pakisztánban élnek muszlimok, a Közel-kelet arab lakossága csupán a húsz százalékát teszi ki a közösségüknek. Az Európai Unióban jelenleg körülbelül 25 millió muzulmán él, legtöbben Franciaországban és Németországban. A Balkánon mintegy nyolc és félmillió muszlim van.

Az iszlám és a kereszténység a II. Vatikáni Zsinat óta a párbeszédre, a kölcsönös megértésre törekszik előtérbe helyezve a szélsőségek kiszorítását, a terrorizmus elítélését, a törésvonalak megszüntetését.

Dr. Novák István atya szintén a párbeszéd megkerülhetetlenségét emelte ki előadásában. Hangsúlyozta a vallások története paradigmaváltások sora. A zsidó vallástörténetben a szemet szemért politikájában Jézus szeretetre épülő, a megbocsátást hangsúlyozó elvei jelentettek paradigmaváltást. Az I. Jeruzsálemi Zsinat szemléletváltása hozta el a keresztények számára a legalitást, majd ennek hozományaként lett a kereszténység Európában államvallássá. A Rostoványi professzor által említett 1962-es II. Vatikáni Zsinat tartóoszlopa a párbeszéd volt, amely szintén szemléletváltást hozott a nagy monoteista vallási csoportok között. II. János Pál pápa szakadatlanul törekedett a kommunikációra mind a világvallások képviselői, mind a protestáns vezetők között. Megszületett az a jelentős tézis, amely kimondja, létezhet egyházon kívüli üdvösség is, mert az Isten az embert üdvösségre teremtette. A paradigmaváltások kiteljesedése Ferenc pápa munkássága, aki azt vallja, keresztényi kötelesség segíteni a rászorulókon bárhonnan jönnek, bármiben hisznek.

Novák atya előadásának további részében a szekularizmus társadalompolitikai hatásait vette górcső alá. A vallás államtól való elválasztása során valami kiveszett a társadalomból, és helyére a pénz, a hírnév, a hatalom lépett. Ezek a valláspótlékok léptek az Isten helyén maradt légüres térbe amely helyeket nagyon könnyen ki tudják tölteni a más vallásból érkezők is. Ijesztő a nyugati országok templombezárási gyakorlata, az emberek teljes identitásvesztése. A jövő záloga a vallások közötti párbeszéd, a világbéke a vallások közötti megbékélésen és az identitás megtartásán múlik – összegezte előadását dr. Novák István.

Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő Németországban rendőrként, terrorelhárítóként szerzett tapasztalatai alapján egy más szögből világított rá a muszlim társadalomra. Előadását történeti bevezetővel nyitotta, amely során elmesélte hogyan hívták be az első bevándorlókat a németek a háború utáni újjáépítéshez, illetve a gyárak szalagjai mellé. A leginkább török vendégmunkások mára az ötödik generációban élnek a német városokban körülbelül nyolcmilliós létszámban. Később hozzájuk csatlakoztak a Magreb-országok bevándorlói, illetve pakisztániak, szírek, libanoniak. Sajnos a gyökértelen, munkát nem kapó migránsok egyre inkább a bűnözést választották megélhetésként. A kilencvenes évektől kialakultak különböző bűnözői struktúrák mint az úgynevezett Libanoni klán maffiacsoportja, majd a marokkói bűnszervezet luxusautók lopására szakosodott tagjai, a vietnámi cigicsempészek, a nyugat-afrikai drogárusok szervezete. Ezek a bevándorlók felismerték és kihasználták az állam és a rendőrség gyengeségét, a liberális társadalmat.

A legutóbbi statisztikák szerint hétszázezer bűncselekmény róható fel a bevándorló hátterűek rovására. 2017-ről 2018-ra 42 százalékkal nőtt a bűnelkövetések száma. Legnagyobb probléma, hogy a migránsok nem akarnak beilleszkedni, de nincs is igazán szükségük rá, hiszen városrészeikben saját nyelvükön nagyon jól elboldogulnak. Már az iskolákban, ahol gyakran több a bevándorló gyermek, mint a német, kicsírázik a szalafista, iszlamista gondolat. Az arab országok támogatásával rengeteg mecset épül, illetve jön létre lakásokban, ahol radikális imámok hirdetik gondolataikat.

Jelenleg a német lakosság 22.3 százaléka migráns hátterű. Előreláthatólag 2039-re elérik az egyenlő arányt a németekkel. Frankfurtban az újszülöttek 76 százaléka, Berlinben a fele bevándorló szülők gyermeke. A német születési ráta 0,9, míg a bevándorlóké három felett van. Georg Spöttle szerint a bevándorlóknak haza kellene térniük saját országaikba, illetve nem szabad beengedni őket Európába.

Németország segélyekkel, liberalizmussal, önostorázással behívta a bevándorlókat és egy visszafordíthatatlan folyamatot idézett elő. Ne hagyjuk, hogy Magyarország is erre a sorsra jusson, ezért szavazzunk a Fidesz-re a vasárnapi választáson! – ajánlotta Georg Spöttle.