A Jászság jövőképéről

Harmadik alkalommal tartották meg május 10-én, pénteken a Jászsági Menedzser Klub Egyesület rendezésében a Jászsági Gazdasági és Fejlesztési Konferenciát. Az egész napos programnak ismét az Eszterházy Károly Egyetem Jászberényi Campusa adott otthont. Most, az összegzés megírásakor különös hangsúlyt ad az ott elhangzottaknak a napvilágot látott negyedéves magyarországi 5,2 százalékos növekedési statisztika, amivel hazánk az EU-ban első helyen áll.

Az előadókat, a védnököket – Pócs János országgyűlési képviselőt, Szabó Tamás polgármestert és dr. Berkó Attila kormánymegbízottat –, és a szép számban megjelent érdeklődőket dr. Rédei István, a Menedzser Klub elnöke köszöntötte. Megemlékezett arról, hogy a konferencia elismerését jelenti a tény, miszerint annak fővédnöki tisztét dr. Palkovics László Innovációs és Technológiai miniszter vállalta, aki külföldi útja miatt személyesen nem tudott jelen lenni. Köszönetet mondott dr. Liptai Kálmán rektornak és dr. Varró Bernadett oktatási és kutatási főigazgatónak a konferencia helyszínének biztosításáért, illetve Szatmári Zoltánnak és Sas Istvánnak a szervezésért. Reményét fejezte ki, hogy a tanácskozás eléri célját, miszerint a régió gazdasága még gyorsabban fejlődjön – megtartva és fokozva versenyképességét. Az elnök visszautalt a kezdetekre, amikor párbeszéd szándékával nyitották a fórumot, hogy annak szereplői, a jászsági vállalkozók és munkavállalók egyaránt találják meg számításaikat egy jobb élet reményében. A párbeszédnek mindemellett folyamatosnak kell lennie az önkormányzat vezetőivel is, hiszen mindez elégedhetetlen a vállalkozások számára fontos az infrastrukturális, valamint az intézményi rendszer fejlesztéséhez. Az idők folyamán a diskurzus, amelynek kitűnő terepe ez a konferencia, egyre inkább igénnyé vált. Az elnök kiemelte, az idei évben a kutatás-fejlesztést, az innovációt tűzték mottóként a konferencia zászlajára, e témában hangzanak el az érdekesnek és hasznosnak ígérkező előadások.

A házigazda intézmény nevében dr. Varró Bernadett főigazgató asszony köszöntötte az egybegyűlteket.

Az egyetem üzenetét tolmácsolva elmondta, rendkívül büszkék arra, hogy évről évre helyet adhatnak ennek a színvonalas, a Jászság életében meghatározó témákat feltáró rendezvénynek. A tradicionálisan tanítóképzéssel foglalkozó intézmény nehezen tud bekapcsolódni a térség gazdasági életének versenyképességébe, ám közvetetten mégis részvevője az eseményeknek. Mindannyiunk közös célja azonban a térség fejlődése és ebben az innen kikerülő hallgatók is szerepet játszanak. Az Eszterházy egyetemmel történt fúzió eredményeképp immár lehetőség van arra, hogy a kutatás-fejlesztésekbe is minél jobban bekapcsolódjon a campus, amelyről majd a nap folyamán részletesebben is hallhatnak – ígérte az igazgató asszony.

A konferenciát dr. Berkó Attila kormánymegbízott, a Jász-Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetője nyitotta meg. Ünnepi beszédében mindenekelőtt gratulált a gazdasági fórum ismételt megrendezéséhez. A megye gazdasági motorjának egyik mozgatórugója a konferencia, ahol a vállalkozóknak lehetőségük van megosztani a jól működő struktúrákat és megoldást találni a kevésbé prosperáló helyzetekre. A fórum további inspirációkhoz segíti a részvevőket, amellyel a most is nagy számban megjelenő érdeklődők élnek is.

Mindez kitűnik a gazdasági mutatókból is. A megye egy összetartó, gazdaságilag egy irányba tartó erőt képvisel. Mindez annak köszönhető, hogy sikerült elhatározni, milyen úton haladjunk előre, mit tegyünk közösen – mondta a kormánybiztos. A megye gazdasága egyértelműen felfelé ívelő. A fejlődés három tartópilléren nyugszik, amelyekről a következőkben részletesen szólt. Az első oszlop a versenyképesség, és annak fokozása, a második a munkaerőpiac optimalizálása, míg a harmadik az identitás. Az előadó felhívta a figyelmet a pozitívumokra, mint a feldolgozóipar hatékonysága, az építőipar fejlődése, a munkaerőpiac kedvező helyzete, a történelmi múltban gyökerező erős identitástudat. Ugyanakkor rávilágított a hiányosságokra is, mint a térség turizmusának elmaradottsága, a szakképzés hiányosságai. A Jászság gazdasága egy fejlődésben lévő és jó irányban haladó megye nagyon egységes, nagyon erős szerkezetű része. A Jászság a tradíció és az innováció jó házassága. A térség kihasználta lehetőségeit, és ipari húzóerőt épített. – Kormánymegbízottként büszke vagyok minderre, ami a megyének nagy érték, az itt élőknek pedig a fejlődés – fogalmazott záró gondolataiban dr. Berkó Attila.

Időközben megérkeztek a maros­szentgyörgyi menedzserklub tagjai, akiket ekkor köszöntött dr. Rédei István, majd átadta a szót Szepesi Balázsnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkárának, aki megnyitotta az előadások sorát. Prezentációját a kormány új vállalkozásfejlesztési stratégiájának bemutatására építette fel. Ezen belül a magyar vállalkozások helyzetére koncentrált, valamint az ebből fakadó stratégiai célokat fogalmazta meg. Elmondta, hogy a munkaerő és bér szempontjából vizsgálva a tényeket, Magyarország egyszerre sikeres és szerencsés. Kifejtette, aki akar, az tud dolgozni és a bérek fenntartható ütemben nőnek. A vállalkozók egy részénél azonban egyrészről fáradságot, másrészről elégedettséget, harmadrészt valamiféle aggodalmat tapasztal országjáró útjai során. Ezek az érzések jól leírják az ország helyzetét; nem hiába dolgozunk sokat, az aggodalmakat viszont az elégedettséget megtartva át kell fordítani tettekké. A vállalkozások többségét a kis és középvállalkozások alkotják. Elmondható, hogy termelékenységük jóval nagyobb mértékben nőtt, mint a többi visegrádi országban, azonban még mindig elmarad a V4 átlagától. Figyelembe kell venni azt is, hogy a piacon maradásért az unióban mindenki mindenkivel versenyez. A kormányzat gazdaságpolitikája támogatóan áll a kkv-k mögött, például adóterheik csökkentésével. A szektornak az innováció növelésére lenne szüksége a növekedés megtartásához. A magyar kkv-k a digitális technológiák alkalmazásában jelentősen az európai átlag alatt teljesítenek. A felnőttképzés aránya is mintegy a fele az uniós átlagnak, pedig a fejlődéshez folyamatos képzésre van szükség. A vállalatok mintegy harmadát érinti a generációváltás kihívása, ugyanis a rendszerváltáskor vállalkozást nyitók nagy része mára elérte a nyugdíjas kort. A kormány KKV Stratégiájának célja a fenti kihívásokra reagálva a hazai tulajdonú vállalkozások hozzáadott értékének, termelékenységének és exportképességének növelése. A stratégia alapelvében foglaltak szerint a kormány megfelelő kereteket nyújt a fejlesztési tevékenységekhez, fejleszti a működési környezetet és a vállalkozások kooperációs formáit. A vállalkozáspolitika feladata, hogy a kkv szektor társadalom-szervezési közösségi szerepét is erősítse. Lehetőséget nyújt a vállalkozók számára, hogy saját szándékaik szerint válasszanak az eszközök közül. A vállalkozói siker alapja a biztonságot, kiszámíthatóságot, jó minőségű közszolgáltatásokat biztosító államműködés. A stratégia sikerességének fundamentuma az érdekelt kormányzati és nem kormányzati szereplők széles körű bevonása. A stratégia hét pilléren nyugszik: a kormány megteremti a vállalkozóbarát adózási és szabályozási környezetet, fejleszti a kkv-k üzleti környezetét és az e-kormányzatot. Továbbá az állam igyekszik erősíteni a kkv-k fejlődési képességeit, innovációs és digitális teljesítményeit, ösztönzi finanszírozáshoz jutásukat. Mindemellett támogatja a kis- és középvállalatok nemzetköziesedését, segít a szükséges tudás megszerzésében, valamint támogatja a generációváltást. Mindez csak akkor működik, ha erős az együttműködés az állam és a vállalkozók között – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A magyar gazdaság versenyképességéről prof. dr. Chikán Attila akadémikus tartott érdekfeszítő előadást. Véleménye szerint a gazdaság legfőbb szereplői a kis- és középvállalkozások, ezért a kormány feladata ezek fejlesztésének támogatása. Mindezeken túl az előadás a gazdaság egészéről kívánt átfogó képet nyújtani a versenytársakhoz való magyar viszonyok tükrében. A versenyképességet befolyásoló tényezők között sok minden szerepel, úgymint az intézményi rendszer, társadalmi tényezők. Mindezeket figyelembe vette a prezentáció, amely kivetítőn szemléltette a versenyképességi mutatókat. Górcső alá vette a fejlettséget az egy főre jutó GDP tükrében, a fejlődést a gazdasági növekedés tekintetében, az adósságállomány alakulását, valamint a potenciált, azaz az egy munkaórára jutó GDP-t. Ez a fajta elemzés némiképp eltérő képet mutat a kormányzati kommunikációtól. Az adatokból kiderült, hogy a közép-kelet-európai régión belül minden kategóriában a közép, illetve az alsó határokon mozgunk, tehát van még hová fejlődnünk. Más szereplőkkel egybevetve:: 140 ország 98 mutatója alapján elkészített World Economic Forum versenyképességi rangsorában 2017-ben a 60. , 2018-ban Oman és Mauritius között a 48. helyen zártunk. Közép-európai viszonylatban az utóbbi évben csupán Romániát sikerült megelőznünk, Szlovákiával állunk egy szinten.

A versenyképességi index szerint az intézményi rendszerünk és az üzleti felkészültség kíván a legtöbb fejlesztést. A fejlődés gátjai jórészt társadalmi természetűek. Összefoglalva: a magyar gazdaság összteljesítménye az elmúlt években javult, ami jórészt a nagyon kedvező nemzetközi környezetnek és az EU transzfereknek köszönhető. Mindezek ellenére teljesítményünk a közép-európai országokhoz viszonyítva is gyenge, a fejlett országokhoz nem kerültünk közelebb. A középtávú gazdasági viszonyok aggodalomra adnak okot, ugyanis a professzor szerint a gazdaság nincs a politikai prioritások fókuszában, az EU-hoz való viszonyunk instabil, a társadalomszerkezet alakulása kedvezőtlen, és a keleti nyitás sem hozott eddig ígéretes eredményt. Ebből következik, hogy egy nemzetközi válság esetén súlyos következményekre számíthatunk. Megoldásként Chikán Attila felvázolta a gazdaságpolitikai irányváltás körvonalait. Szerinte a bizalomerősítés, a tudásalapú fejlődés, a szolgáltatások felé fordulás és a központosítás csökkentése, valamint a nemzetközi értékláncokba való bekapcsolódás a megoldás.

Dr. Szabó Attila, a Neumann János Egyetem Gazdálkodási karának dékánja folytatta az előadások sorát Creative Region – Határtalan fejlődés címmel, ám prezentációja nem volt sajtó nyilvános. Dr. Ruszkai Csaba, az Eszterházy Károly Egyetem Innorégió Tudásközpont igazgatója már a média számára is közvetíthető előadást tartott az egyetem kutatási és fejlesztési tevékenységéről. A központ támogatást nyújt szőlész-borász, élelmiszeripari kutatásokban, egészségfejlesztés és sporttudományokban, térinformatikai területeken, légi és földi távérzékelésekben, településfejlesztési irányokban. A szolgáltatások közvetítését egy nonprofit jellegű kft. keretein belül végzik. Előnyük a rugalmasság, az agilitás, a sokszínű szolgáltatásnyújtás, automatizálás, a szaktudás és mindezek okán a magas fokú bizalom.

Péterné Gerendeli Éva, a Samsung Electronics Magyar Zrt. igazgatója a Samsung múltjáról és jelenéről beszélt, az 1938-as alapítástól az 1989-es magyarországi telephely megnyitásán át a legfrissebb jászfényszarui beruházásokig bezárólag.

Az igazgató asszony kiemelte a legmeghatározóbb dátumokat, mint például az első tévékészülék legyártása Fényszarun 1990-ben, a tízmilliomodik tévé elkészülte 2003-ban, vagy a harmadik gyárépület átadója 2014-ben. Jelenleg évente 6,2 millió TV készüléket és 3,2 millió panelt gyártanak 162 kiszállítói címre. A gyártásból szinte azonnal kamionra kerül az áru. Magasfokú társadalmi szerepvállalást végeznek, évente kétszáz készüléket adományoznak. A képzés kiemelt feladat, ennek jegyében éppen május közepén adják át a Smart Schoolban a legújabb tanműhelyt a Liska József középiskola diákjai számára.

Fülöp Tibor, a Metalplaszt kft ügyvezetője az innováció szempontjait szem előtt tartva mutatta be cégét, nyitva hagyva a kérdést, valóban innovatív-e a Metalplaszt? Az ügyvezető a fejlesztésekre fókuszálva végigvezette a hallgatóságot a vállalat történetén, bemutatta tevékenységét, a kitűzött célokat, elvárásokat és az azokhoz vezető utat. A fejlődést technológiai és vállalatirányítási innovációval, új területek felkutatásával sikerült/sikerül elérniük. A folyamatokban alkalmazzák az Ipar 4.0 előnyeit, a Big Data-t, a döntéshozó automatizmusokat, és nem utolsósorban csapatban gondolkodnak.

Nagy József, a Dometic Zrt. fejlesztési vezérigazgatója foglalta össze a következőkben a társaság tevékenységét, innovációs megoldásait. Az 1922-ben alapított cég elsősorban az utazás során használt hűtőtechnikai felszerelésekre építette fel a vállalkozás profilját. Az abszorpciós hűtőgépgyártás ötvenedik születésnapján, 2013-ban új telephelyre költözött, immár földrajzilag is messzebb az egykori Lehel Hűtőgépgyártól. A jelenleg 278 alkalmazottal működő vállalat termékeinek legnagyobb hányadát ma is az abszorpciós készülékek teszik ki, de nyitottak az autóipar irányába is. Legnagyobb részben Európába és a Közel-Keletre értékesítenek. Fejlesztések során a megbízhatóságra és az egyszerű használatra törekednek a magas minőségi dizájn mellett.

A Jászság közössége nevében Pócs János, a térség országgyűlési képviselője üdvözölte a konferencia résztvevőit. Köszöntőjében a párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet, amely lehetővé teszi, hogy munkáltatók és munkavállalók jól érezzék magukat itt, Jászberényben. Tapasztalatai szerint a dolgozók ott szeretnének élni, ahol jól érzik magukat, ahol a megélhetésen túl sportra, kultúrára, őszinte beszélgetésekre is találnak fórumot. Pócs János kiemelte, egyetért dr. Berkó Attila filozófiájával, miszerint az identitás elengedhetetlen a gazdaság sikeres működéséhez. A Jászságban megvan ez az identitástudat, amely a gazdasági potenciál egyik alapja. Mindemellett a jászok innovatívak és fejlődésképesek. Chikán professzor előadására reflektálva elmondta, figyelnünk kell azt, hogy honnan indultunk és hová jutottunk, illetve emlékeztetett, az eu-s támogatásoknál sajnos az egy meg egy nem mindig kettő. A politikához nagyon sok mindent tesz hozzá a Jászság gazdasága, hiszen szavukat, javaslataikat mindig figyelembe veszik. Az ő javaslatuk is volt Jászberénynek az M3-as úthoz való csatlakoztatása, amelyről már tárgyaltak a miniszterrel – jelentette be a képviselő. Végezetül gratulált a Főnix díj létrehozásához és az idei kitüntetetthez.

Ebéd után dr. Dobák Miklós, a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi intézetének professzora nyitotta a prezentációkat, aki habitusához illeszkedve Agilis szervezetek – Fashion of fit? címmel osztott meg érdekes felvetéseket a hallgatósággal. Bevezetőjében az agilitás fogalmát tisztázta. Kifejtette, hogy termék, technika és szolgáltatás szintjén is beszélhetünk agilitásról, ahogyan szervezet, mint entitás és szervezeten belüli célok szintjén is. A továbbiakban a világhírűvé vált magyar Nanushka divatmárka példáján át illusztrálta az agilitás gyakorlati struktúráját és szükségességét. Ahhoz, hogy egy vállalkozás valóban agilis tudjon lenni kulcskérdés a stratégia, a struktúra és a folyamatok összhangja. A digitalizáció, a teljesítménymérések alkalmazása és a HR kérdések tisztázása. A vevőt, beszállítót, finanszírozót, tanácsadókat, sőt még a versenytársakat is stratégiai partnernek kell tekinteni.

Dr. Balog Ádám, az MKB Bank Zrt. elnök vezérigazgatója állította össze a következő prezentációt, amelyet Koczka Dániel, a bank IT vezetője adott elő. Ismertette a bank előző és új vállalatvezetési stratégiáját a hibákkal és előnyökkel. Végig vezette a hallgatóságot a változáshoz vezető úton, amely sok félelemmel és bizonytalansággal volt tele, de az eredmények magukért beszélnek. Az innovációt értékké tették, újra meghatározták a feladatokat, agilis HR folyamatokat részesítettek előnyben, és világos víziót építettek fel a jövőképre vetítve. A vezetői és munkatársi szinteken egyaránt fejlesztettek: előtérbe helyezték a kommunikációt, lecserélték az informatikai alaprendszert. 2018-ban az MKB lett Magyarország FinTech Bankja.

Az MKB is alkalmaz olyan startup cégeket, mint a következő előadó, Fodor Papp Gábor ügyvezető vállalkozása. Az általa vezetett Family Finances egy igazán modern és innovatív fiatal vállalkozás. Prezentációjában a cég és egy bank sikeres együttműködési stratégiáját ismertette. Hangsúlyozta, hogy a siker titka a megfelelő partnerek megtalálásában, és a kiegészítő kompetenciákban rejlik. A Family Finances fiatal csapata képes rugalmasan, agilisan, innovatívan kezelni a nagyvállalatok számára nehézkes kérdéseket, ezért megéri egyes feladatokra startup cégeket alkalmazni – fejtette ki az előadó.

Konkoly Szabolcs, a Konkoly Electro kft. ügyvezető igazgatója ugyancsak a cégén keresztül mutatta be a fejlődés útját. A 2000-ben alapított vállalat dinamikusan fejlődik, amelyhez a kulcs mindig az agilis szemléletmód volt. Az alkalmazott technológiák innovatívak, ahol lehet robotizáltak. Előtérbe helyezik a rendszerben és csapatban való gondolkodást, a szakmai oktatást, a személyiségfejlesztő tréningeket. A működési folyamatokat folyamatosan feltárják és dokumentálják, javítják a kommunikációt. Cél a munkában töltött idő helyett az értékes végtermék előállítására helyezni a hangsúlyt.

Dr. Rédei István elnök-vezérigazgató a CO-OP Star Zrt. működésében mutatta be a növekedés – innováció, dinamikus szervezet alapstruktúráját. A huszadik születésnapját ünneplő cégcsoport alapértékei az emberközpontúság és a társadalmi felelősség. Folyamatosan fejlesztik a csapatban való gondolkodást és a munkahelyi kultúrát. Innovációt vezettek be a finanszírozás a digitalizáció terén, megújították a boltokat. A stratégiát rendszeresen felülvizsgálják. Céljuk, hogy működésükkel hozzájáruljanak a vevők, a partnerek és a munkatársak életminőségének javításához. A CO-OP Star Európában egyike azon 470 vállalkozásnak, amely növelni tudta a saját értékét.

A Jászság Közösségfejlesztési Stratégiája (2018-2027) című projektet dr. Balla Gergely, a Nordic Consulting kft. ügyvezető igazgatója ismertette. A bemutatott dokumentum célja egy olyan fejlesztési stratégia megalkotása, amely kiaknázhatóvá teszi a térség gazdasági potenciálját a helyi erősségek kamatoztatásán keresztül, illetve megoldásokat nyújt a térség problémáira, ezekkel javítva a Jászságban élők életminőségét. Az előadó ismertette a munkafolyamatot és módszertant, amelynek eredményeit kivetítve láthattuk. A Jászság legégetőbb kérdései a szakképzett munkaerőhiány, a hátrányos helyzetűek és inaktívak nehézkes munkaerőpiaci integrációja, a térségi szintű területfejlesztési mechanizmus és koordináció hiánya, valamint a térségi egészségügy túlterheltsége. A stratégia jövőképe a kimagasló életminőséggel rendelkező Jászság, amelyben a versenyképes gazdaság a lakosságot képes megtartani, a térség határain túlmutató vonzerő a jelenleg tapasztalható elöregedés, elvándorlás mérséklődésével, majd megszűnésével jár.

Szabó Tamás, Jászberény polgármestere reflektált a fenti előadásra fórumzáró előadóként a Kisvárosok a versenyképes Magyarországért című prezentációjában. A fenti stratégia megvalósításához elsősorban forrásokat kell találni hazai és uniós szinteken. A támogatásokba mindenképp szeretnék bevinni a térségi szemléletet. A Modern városok kormányprogram már működik és most indult a Magyar Falu program. Mindezeknek jövője van, amelyek mellett nekünk, Jászberénynek és a Jászságnak is meg kell találni a helyünket. A program beavatkozási területei egyik részről a lakosság megtartásáért, másrészről a település versenyképessége érdekében tett intézkedések. A fenti előadásban említett gondokra megoldási javaslatokat nyújt a program. Jászberény tekintetében például a belterületi vízrendezés, vagy a szükséges közműfejlesztések elvégzése, illetve az önellátás/ fenntartás érdekében megújuló energia hasznosítását célzó beruházások megvalósítása. A szociális és egészségügyi szolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése szintén sarkalatos pontja az új kisvárosi kormányprogramnak, csakúgy, mint az oktatási, nevelési intézményrendszer megújítása. A járási közigazgatási infrastruktúra fejlesztésére ugyancsak szükségünk van. A kulturális, sport- és szabadidős tevékenységekhez is nyújt támogatást a projekt. A településképi szempontból fontos infrastrukturális beruházások támogatására szintén lesz lehetőség. Mindezek mellett cél a gazdasági szerep erősítése, ipari parkok, ipari területek, valamint a turizmus, és a vendéglátás fejlesztése. A lakhatási feltételek javítása, a közösségi közlekedés megújítása, a helyi termelők piacra jutásának támogatása szintén eleme a programtervezetnek, amely 2020-2030 között valósulhat meg.

Az előzetes tervekhez képest kissé elhúzódó tanácskozás zárszavát dr. Rédei István fogalmazta meg röviden és tömören, amely így hangzott: „Köszönöm!”