A maffia ágyából az amishok közé

Hozzánk is ellátogatott Szobonya Erzsébet írónő, vagy ahogy rajongói ismerik, Borsa Brown, aki a kezdeti sikerekről, termékeny írói munkásságáról és ihletforrásairól osztott meg kulisszatitkokat a Városi Könyvtár május 9-i író-olvasó eseményén.

Borsa Brown ma a legjobb példa rá, hogy a siker kulcsa nem a mélyenszántó lírai gondolatokban, az eredeti írói stílusban, vagy a lebilincselő történetben rejlik. A titok csupán annyi, hogy megtaláljuk a piaci rést – ami jelen esetben az erotika, noha azt hihetnénk, hogy Lakatos Leventével már telített ez a szektor –, és Magyarország legünnepeltebb szerzői között emlegetik majd a nevünket.

Erzsébet 2013 óta ír könyveket. Első szerzeménye, A maffia ágyában az Álomgyár kiadó gondozásában jelent meg. Kezdeti, eredményes próbálkozása óta ontja magából a maffia berkeiben, az arab világban és elzárt, amish közösségekben kibontakozó tiltott szerelmek pikáns fordulatait, melyek jó pár Aranykönyv díjat hoztak számára.

A lányai nevéből eredő álnév jó szolgálatot tesz felfelé ívelő karrierje során, bár állítása szerint saját maga számára is kész rejtély, hogyan került a klaviatúra elé, ugyanis sosem készült irodalmi pályára. Ady Endre iránti rajongása és a könyvek szeretete azonban végigkísérte életét, és ha olvasásra nem is jutott sok ideje, a vers és naplóírásba már egészen korán belekóstolt.

Első kéziratát, a már említett maffia sorozat kötetét kizárólag a saját szórakoztatására jegyezte le, mely tény jól példázza a szerzői léthez való hozzáállását: „Az író egy önző ember, önzőségből ír, azért, mert szereti csinálni. Ha egy könyvem sem jelenne meg, akkor is írnék, hiszen elsősorban magamnak alkotok.” A kiadás azonban még váratott magára, közel nyolc évig tartott, amíg az asztalfiókból eljutott a kézirat az Álomgyár kiadó szerkesztőjéig, aki úgy vélte, hiánypótló alkotás született. Erzsébet szerint különösen nehéz dolga van befutni egy elsőkönyves szerzőnek Magyarországon, de egy kis szerencsével és némi tőkével valóra válhatnak a régóta dédelgetett álmok – habár az utóbbiról nem esett szó, pedig a Borsa könyvek publikáló vállalata, az Álomgyár köztudottan az ország egyik legnagyobb magánkiadója.

Erzsébet nemcsak szárnypróbálgatásairól, de a kiadóval megélt konfliktusairól, az olvasók irányába érzett határtalan háláról, valamint erősségeiről és gyengeségeiről is nyíltan, közvetlenül beszélt. Többek között megtudhattuk, hogy eseményvonal és vázlat nélkül örökíti meg gondolatait, egy dolgot viszont kifejezetten feljegyez magának, ez pedig nem más, mint a karakterek tulajdonságai. Számtalanszor megesett már vele, hogy az írás hevében egy-egy szemszín, vagy szereplő név megváltozott, pedig épp a karakterek és párbeszédeik azok, melyekre a legszívesebben szán írói energiáiból, a környezet, a körülmények leírásával már feleennyire sincs jó viszonyban.

A témaválasztás tekintetében reménykedtünk, nem a saját tapasztalataiból merít ihletet, de végül arra is fény derült, hogy alapos kutatómunka áll a nem hétköznapi háttérvilág megalkotása mögött. Vallja, egy könyvet sem a történet visz el a hátán, hanem a regényben szereplő emberek, akik köré az izgalmas díszletet felépíti. Különösen szórakoztatónak tartja, amikor a rajongók azzal állnak elő, hogy ki nem állhattak egy karaktert, hiszen épp ebben áll a dolog lényege, ha valaki ellentmondásos érzéseket vált ki, az felejthetetlen lesz.

Talán éppen ez az oka, amiért retteg a gondolattól, hogy egyszer film készül az írásaiból. Úgy véli, csalódott lenne, ha olyan színészek játszanák el a szívének kedves egyéniségeket, akik egyáltalán nem egyeznek az elképzeléseivel. A külföldi kiadás azonban már sokkal inkább foglalkoztatja, és talán egyszer épp a New York Times bestseller listájáról köszön vissza a Borsa Brown név. Ám Erzsébet addig is új vizekre evez, ugyanis idéntől már a mesekönyvek terén kamatoztatja tudását Bogi és Buksi kalandjai című írása debütálásával, melyet kislánya unszolására vetett papírra.

Természetesen felnőtt olvasóiról sem feledkezik meg túl hosszú időre, három újabb korhatáros affér vár arra, hogy a jövő évben becsábítsa a könyvesboltba a műfaj szerelmeseit.

Kazsimér Nóra

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.
Kazsimér Nóra

Latest posts by Kazsimér Nóra (see all)

Kazsimér Nóra

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?