A történelem ismétli önmagát

Jász identitástudatunkat ünnepeljük minden év május 6-án, a redemptios diploma aláírásának évfordulóján. Az ünnepi programok több helyszínen zajlottak a nap folyamán. Délelőtt az ifjúság számára vetélkedőkkel, ismeretterjesztő interaktív előadásokkal készültek a szervezők, míg délután szentmise, koszorúzás és díszünnepség emlékeztetett a jeles évfordulóra.

A Főtemplomban délután három órakor kezdődő szentmisén Szántó József főapát és Mező István református főlelkész közösen vezették a szertartást, amelyen a hagyományőrzők, és a város elöljárói egyaránt részt vettek. Mező István Péter apostol első leveléből idézett, majd a hit, remény, szeretet egységére fókuszálva építette fel beszédét. Kiemelte, eleinket az Istenbe és a jövőbe vetett hit és remény, a haza, Isten és szabadság iránti szeretet vezérelte, amikor összefogtak szabadságuk megváltásáért. Szántó József Szent János könyvéből olvasta fel az evangéliumot, amire prédikációját építette. A redemptio évfordulójának súlya van, amikor van mit ünnepelni, van mire büszkének lenni. Őseink tettét a hazaszeretet tüze táplálta, amely tűzre ma is szükségünk van, hogy meg tudjuk őrizni a napjainkban olyan gyakran emlegetett keresztény kultúra lángját.

Az ünnepi műsorfolyam a szertartást követően koszorúzással folytatódott. A Jászkapitány szobor talapzatánál Molnár László népzenész tárogatómuzsikájával kísérve helyezték el a tisztelet és hála virágait a városok vezetői, az intézmények, civil szervezetek képviselői.

A hagyományokhoz híven a történelmi zászlók és a Jászkürt behozatala nyitotta az esti gálaműsort a Lehel Film-Színház színpadán. A pulpituson Győrfi Sándor jászkun főkapitány, Szabó Tamás polgármester, Pócs János országgyűlési képviselő, Nagy András nagykun kapitány, dr. Bálint György kiskun kapitány, Ézsiás István jászkaptány fogadta az ereklyéket a redemptio 274. évfordulója alkalmából. A megjelenteket Szabó Tamás, a Jászság fővárosának polgármestere üdvözölte köszöntőjében. – Egyre erősödő, nemes és büszkévé tevő feladatunk, hogy a múltbéli szellemi örökséget kiemelve annak tartalmát, jelenre és jövőre vonatkozó üzenetét folyamatosan erősítsük, megjelenítsük. Ezen törekvés mentén a szép formai jegyek mellett lényegesebb a tartalom, ami a dicső múltbéli esemény mögött rejtőzik. A tudást és a hozzáfűződő érzést feladatunk egyre szélesebb körben továbbadni a felnövekvő generációnak, hogy majd egy önmagát értékelő, a múltat ismerő, és annak értékeit büszkén vállaló hasznos és értékes jász és kun nemzedék nőjön fel. A példátlan összefogásról tanúskodó történelmi események idején, és a múlt mai őrzői között is élnek sokan a jász és kun területeken, akik nem született fiai ezeknek a nemzetségeknek, de a velük töltött sok év alatt érzésük és értékrendjük jásszá és kunná alakult.

A fentiek analógiájára jelentette be Szabó Tamás egy új egyesület létrehozását, segítve azokat, akik nem jászok, de tevékenységükkel a jász identitást erősítik, értékeit emelik.
Győrfi Sándor regnáló jászkun főkapitányt előző nap iktatták be tisztségébe. A következőkben ő köszöntötte az egybegyűlteket Kunország üdvözletével Isten áldását kérve a kunokra, jászokra és a magyar nemzetre.

Pócs János, a Jászság országgyűlési képviselője ünnepi beszédben reflektált a jeles évforduló üzenetére. Tisztelettel és főhajtással tartozunk korunk papjainak, a mindenkori városvezetőknek, hagyományőrzőknek, a jászkun kapitányoknak és minden elődünknek, akiknek köszönhetjük, hogy ma együtt ünnepelhetünk – nyitotta gondolatai sorát a képviselő, majd a jászkun redemptio nemzeti emléknappá történő nyilvánításának örömteli pillanatait idézte emlékezetbe. Ma is ennek az eseménynek az eredeti történelmi momentumaira emlékezünk az ünnepséggel, de közben nem árt szem előtt tartani a bölcsességet: a történelem ismétli önmagát. Egyszer már elvették tőlünk az önrendelkezés jogát. Ma Brüsszel akar dönteni helyettünk. Akkor a jászkunok életüket és vérüket adták a szabadságért, jogaikért, visszavásárolták önállóságukat. Napjainkban a magyar kormány milliárdjai védik Magyarország és ezzel Európa határait. A jászoknak fontos volt keresztény hitük és kultúránk megőrzése, amely ma is identitásunk alapja, és amelyet ismét meg kell védenünk – figyelmeztetett a politikus. A továbbiakban személyes emlékeiből merített példákon át világította meg a jász lét fundamentumait, majd befejezésül áldást kért nemzetünkre.

A redemptios ünnepségek sorában immár hagyománnyá vált, hogy a három kerület történelmére épülő előadások hangzanak el az eseményeken. Ezúttal a nagykunok képviseletében dr. Bartha Júlia néprajzkutató vállalta magára a kitüntető szerepet A rendelkezés szabadsága – Emlékezés a jászok és a kunok betelepülésének 780. évfordulójára című előadásában. Az informatív előadás végigvezetett történelmünkön, valamint választ keresett arra a kérdésre, hogy a XXI. században a kor kihívásaira miként reagál a jászkunság társadalma.

A Jászkun Kapitányok Tanácsa 2014-ben díjat alapított, amelyet minden évben azon közösségeknek, illetve személyeknek ítélik oda, akik a Jászkunság hagyományőrzésében kiemelkedő munkát végeznek. A kapitányi határozat szerint minden alkalommal a jász, a nagykun és a kiskun kerületből egy-egy arra érdemes személy vagy csoport veheti át a Jászkunság hagyományőrzéséért díjat, Győrfi Sándor szobrászművész alkotásában. Ez évben a kiskun kapitányok díját Patkós Zsoltnak, Szank község polgármesterének adta át Győrfi Sándor főkapitány. A nagykun kapitányok elismerését a Kisújszálláson működő Nagykun Táncegyüttes kapta, a díjat Herczeg Katalin, az együttes művészeti vezetője vette át. A jászkun főkapitányok Szűcsné Urbán Mária táncpedagógust ítélték a legméltóbbnak az elismerésre.

Szűcsné Urbán Mária táncos pályafutását 1977-ben kezdte a Jászság Népi Együttes utánpótlás csoportjában Szűcs Béla és Koczka Erzsébet szakmai irányítása alatt. Ettől kezdve egész életét a néptánc szolgálatába állította. 1981-ben került fel a Papp Imre által vezetett felnőtt együttesbe, amelynek hosszú ideig aktív táncosa, 1996-tól 2007-ig pedig férjével, Szűcs Gáborral együtt művészeti vezetője is volt. 1986-ban előadóművészeti működési engedélyt kapott és B kategóriás néptáncos előadóművész lett. Több éven át tagja volt a Jászság Népi Együttesből alakult Jászsági Kamaratáncegyüttesnek. Szólótáncosként is többször megmérettetett, és 1999-ben a békéscsabai országos szólótáncversenyen aranygyöngyös szólótáncosi kitüntetést kapott. Ugyanebben az évben Nagykállóban szólótáncosi nívódíjjal jutalmazták. 1999-ben elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet. 1988-tól tanít gyermekeket, és vezet gyermek néptánccsoportot. 1992-ben Szűcs Gáborral együtt megalapították az Árendás Gyermek Néptáncegyüttest, amelyet 2003-ig vezetett. Jelenleg a Borbolya Gyermek Néptáncegyüttes vezetője. 2001-ben megalapították a Viganó Alapfokú Művészeti Iskolát, amelynek alapításától fogva igazgatója. Mellette aktívan tanít Jászberényben és az iskola külső telephelyein, de gyakorta tanít a jászsági néptánc szakkörökben, illetve a Jászsággal szomszédos településeken is. Tanítványaival rendszeresen részt vesznek tanulmányi versenyeken, fesztiválokon, ahol minden alkalommal szép eredménnyel szerepelnek, és számos díjat nyertek el kiváló koreográfiájukkal és magas szintű tánctudásukkal. Az iskola legutóbbi nagy sikere a Fölszállott a páva televíziós tehetségkutatóba való bekerülés, ahol egészen a döntőig jutottak és a legtechnikásabb táncegyüttes díját érdemelték ki. Férjével együtt gyakran kapnak meghívást, és tanítanak az ország neves táncegyütteseinél. A teljesség igénye nélkül Salgótarjánban, Százhalombattán, Kecskeméten, Budapesten, Csongrádon, de számos alkalommal tanítottak már az erdélyi táncegyütteseknél is. A belföldi tánctanítások mellett gyakran kapnak külföldi felkéréseket is, így többször tanítottak már Németországban, Hollandiában, Svájcban, Kanadában, és az Amerikai Egyesült Államokban.

Nagy megtiszteltetés volt számukra, hogy kulturális delegáció tagjaként férjével együtt részt vettek 2000-ben a Sydney-ben megrendezett olimpián. Szűcsné Urbán Mária gyakran részt vesz zsűritagként országos gyermek, ifjúsági és felnőtt fesztiválokon is. Tagja a magyar Művészetoktatás Országos Szövetségének, az Örökség Gyermek Népművészeti Szövetségnek és a Varga Gyula Alföldi Regionális Folklórszövetségnek. Tagja a Jászberényi Városvédő és Szépítő Egyesületnek és a Jászsági Hagyományőrző Egyletnek. A néptánckultúra területén végzett negyvenöt éves működése alatt munkáját számos díjjal ismerték el. 1999-ben férjével együtt közösen kapták meg a Martin György Néptáncszövetség által alapított vezetői nívódíjat. Magas színvonalú elkötelezett művészeti, oktatói munkáját a Jászberényi Városvédő és Szépítő Egyesület 2001-ben Déryné művészeti díjjal, 2014-ben Jászberény Város Önkormányzata Sipos Orbán művészeti és kulturális díjjal ismerte el. A jászsági néptánc hagyományainak ápolása, tovább éltetése terén végzett értékmentő, magas szintű oktatói, valamint közösségteremtő munkájának elismeréseként Szűcsné Urbán Mária a jászkun önmegváltás emléknapja alkalmából a Jászkapitányok Tanácsa javaslatára a Jászkunság hagyományőrzéséért díjban részesül – mondta laudációja zárszavában Hortiné dr. Bathó Edit múzeumigazgató.

A kitüntetett köszönetet mondott az elismerésért, amit ígérete szerint otthona legbecsesebb polcára helyez. Hangsúlyozta, az érdem azé a közösségé is, akik mögötte állnak, akikkel együtt dolgozik. A család mikroközössége, a táncosok és az a szakmai gárda, akikkel együtt meg tudják valósítani az értékesnek tartott dolgokat. A hagyományok megélése, továbbadása fontos, ám nagy kihívást jelent a technikával együtt élő fiatalok világában. Hittel, megszállottsággal, és elszántsággal mégis sikerül a művészeti iskolának ezt a feladatot teljesíteni, az értékeket következetesen hordozni és továbbadni – emelte ki Szűcsné Urbán Mária.

A műsor második felében az önmegváltás témája köré épülő színpadi produkciókra került sor a Jászsági Hagyományőrző Egylet, illetve a Nagykun Táncegyüttes előadásában.