Varró Dani, a troll

Költészet napi író-olvasó találkozóra érkezett a Déryné Rendezvényházba április 12-én Varró Dániel József Attila-díjas költő. Legutóbb megjelent mesekönyve mellett szó esett a kezdetekről, szerelmi költészetéről és gyermekei ihlette írásairól is.

– Harminckét éves múltam el, csatában mégsem hulltam el, sínen se nem. Csak ámulok, hogy jé, nekem félig lefolyt az életem gügye ügye – a magyar költészet napja alkalmából, vagyis József Attila születésnapja előtt tisztelegve rímelt így Varró Dániel a bevezetőben.

Az idén negyvenegy éves író legutóbb megjelent mesekönyve, A szomjas troll apropóján vette nyakába városunkat, és mesélt magánéletéről, valamint írói tevékenységéről. Többek között arról, hogy kisgyermekként a szintén költő nővére iránti féltékenységből kezdett el írni. Majd tizenkét évesen a hírnév vezérelte, így Arany János után szabadon megírta a Nyuszika című elbeszélő költeményét. Ezt követte a Nyuszika szerelme és a Nyuszika estéje, ezzel az eposz-trilógiával pedig végérvényesen elkötelezte magát a költészet iránt.

A múlt századok költő nagyjai Varró Dani költészetére is hatással voltak, így nem egyszer Babits, Csokonai, Ady vagy akár Shakespeare stílusára is születtek versei. – Az vagy nekem, mi tejnek a tehén.

Kegyetlen borj, ki lelkem hörpöli, Kin szebb a folt, mint máson az erény, S ki épp hiányod által vagy teli. – hangzott a Változatok egy gyerekdalra című írásából.
Első megjelent kötete a Bögre azúr volt, amit bár felnőtteknek szánt, sokan gyerekesnek tartottak. – Az egyik kritikában azt mondták, én a poszt-infantilizmusnak vagyok az előfutára és akkor arra gondoltam, valószínűleg gyerekkönyvet kellene írnom. Aztán a Túl a Maszat-hegyen gyerekkönyv volt, arra azt mondták nagyon felnőttes és csak a sznob óvodások értenék – mondta el élményeit a költő.

Azóta három kisfia mellett volt kitől eltanulni a gyereknyelvet. Tapasztalatlan apukaként első gyermeke születésénél, a kicsit Ady Endre: Párizsban járt az ősz című versével akarta megnyugtatni a szülőszobában, ám a költészet akkor is bevált. Az évek során arra is rájött, hogy a csücsörítéssel társuló mondókáktól még inkább megnyugszanak a gyerekek. „Pötty örömöm! Gyöngyöm! Örökös bömbömöd könyökömön jön, könyökömön! Önnön csökönyös kölykömön, örökkön rökönyödöm.” – így született például ez a gyöngyszem is.

Költőként természetesen megihlette a szerelem. Az udvarlási időszakban rengeteg verset írt kedvesének, köztük „Gyere babám dédelgess, nincs ma este BL meccs”. A hitvesi versek azonban már nehezebben mentek – vallotta be az író, melyről A hitvesi költészet nehézségeiről című művében írt. – Ó, mennyivel könnyebb annak vallomást tenni, kincsem, – aki messze van, vagy ad abszurdum nincsen, – mintsem – annak, – akivel még letöltendő házaséveink vannak, – aki most is mögöttem áll, és itt lesi, – hogy készül-e a vers, a hitvesi.

A humoros alkotások közben azért szó esett a lakka szörpre szomjazó trollról is, akit saját magáról mintázott írója. A könyvből kiragadott mesével egyből szerethetővé vált a szomjas kis trollocska, ami valószínűleg még sok gyerekszájat fakaszt mosolyra.

A jó hangulatú író-olvasó találkozó után a Varró könyvekből vásárolhattak és azokat dedikáltathatták a nevetésre szomjazók.

Szabó Lilla

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.
Szabó Lilla

Szabó Lilla

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?