Bemutatkoztak a jövő tudósai

Negyedik alkalommal adtak lehetőséget térségünk ifjú tehetségeinek, hogy tudományos előadásaik révén bemutathassák nívós szakmai tevékenységüket. A Jászsági fiatal értelmiségiek konferenciáján többek között mezőgazdaság, orvostan, valamint mesterséges intelligencia témakörökben szolgáltak információval a jövő kutatói.

A napjainkra jászsági vándorkonferenciává avanzsált eseményt 2017-ben szervezte meg első alkalommal dr. Turjányi Sándor, a Debreceni Egyetem nyugalmazott tanára, aki akkor még csak jászfelsőszentgyörgyi fiatalokat hívott meg a tudományos tanácskozásra. Az idei, tíz előadóval meghirdetett alkalomnak Jászjákóhalma polgármesteri hivatala adott otthont március 23-án, szombat délután. A község elöljáróit, az értékelő zsűri tagjait, valamint a megjelenteket Baranyiné Csomor Katalin szervező köszöntötte, majd átadta a szót Pócs János országgyűlési képviselőnek, aki beszédében a fiatal generációkat érintő társadalmi problémákról tett említést.

„A mai fiatalok, akik nagyon értelmesek, frissek, aktívak, teli vannak tiszta, őszinte, nyers tudással, nagyon sok esetben elzárkóznak a nyilvánosságtól, aminek megvannak a maga okai. Ha valaki hozzánk képest fiatalabb, akkor nehezen akarjuk elhinni, hogy attól ő még értelmesebb, attól még fontos gondolatai vannak, és javaslatai életkortól függetlenül előre vihetnek. Remélem, hogy egy ilyen konferencián ezt is le fogják győzni, mert ha valaki szenvedéllyel csinálja azt, amit csinál, sikere lesz az életben.”

A következőkben Nagy András levezető elnök szólt a hallgatósághoz. Megnyitó beszédében felvezette a legelső prezentálót, Lengyel Ármint, aki a verseny postagalambok valamint az alföldi dudoros postagalambok tartástechnológiáinak hatékonyságát hasonlította össze kutatásában. Az elhangzottak alapján a dróthálós rendszerrel kialakított galambdúc bizonyult a leghatékonyabbnak, hiszen így az állatok anélkül tudtak kint tartózkodni a szabadban, hogy elhagyták volna mesterségesen kialakított élethelyüket.

Az agrárblokk második felszólalója a takarmányborsó innovatív feldolgozásába avatta be a nagyérdeműt. Gyenes Gábor Jászdózsán mezőgazdasági vállalkozást irányít édesapjával közösen, 2500 hektáron foglalkoznak növénytermesztéssel, azon belül 400 hektáron borsóval, ami példaértékű jelenleg Magyarországon, mivel nincs kiépülve rá feldolgozóipar. Ez utóbbi miatt el is tűnt a takarmányozási receptúrából és a génmódosított szója vette át a helyét, melyből évente 7-800 ezer tonna érkezik hazánkba, vagyis minden haszonállat GMO pozitív szójadarát fogyaszt. A tavalyi évig egész Európa küzdött a problémával, melyre egy jászsági vállalkozás, a Gyenes Kft. nyújtott megoldást. A szabadalom alatt álló találmány lényege, hogy GMO mentesen állítanak elő olyan takarmányt, amely jó ár-érték aránnyal rendelkezik, tehát szívesen használják az állattartók, és mindemellett legalább olyan hízlalási eredményeket produkál, mint a szója.

Az egyetemi adjunktussá kinevezett Szabóné dr. Béres Beatrix a magyarországi törpeharcsák vizsgálatát végezte el morfológiai bélyegek, valamint molekuláris genetikai módszerek segítségével. A reprezentatív mintavétel során nyert állományról fajok és hibridek azonosítására alkalmazható markerrendszerrel szerzett tudományos információkat elsősorban az előfordulások gyakoriságára vonatkozóan.

,,A bemutatók sorozata orvosi témákkal, elsőként Gácsi Kristóf ,,A koponyaalapi tumorok sebészeti megközelítése és anatómiai vonatkozásairól”c. előadásával folytatódott. A negyedéves medikus demonstrátorként tevékenykedik az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetben, így egy anatómiai térség megközelítéseiről beszélt a hallgatóságnak. Továbbá, szakdolgozat témáját írja a koponyaalapi tumorok sebészetéből. Különös tekintettel olyan daganatokra, amelyek az orr- és orrmelléküregekből indulnak ki, majd terjednek rá a koponyaalapra. A klinika alkalmaz egy olyan eljárást, amely jóval kisebb megnyitást igénylő beavatkozás a korábbi, radikális eljárásokkal összehasonlítva.”

Gedei Alexandra, a Pécsi Orvostudományi Egyetem végzős hallgatója egy olyan speciális kutatócsoport tagja, melyben 3D-s számítógépes analízist alkalmaznak a szívbetegségek mielőbbi kimutatása érdekében. Olyan módszer kidolgozásán fáradoznak, mellyel a különféle érkiboltosulásokat korábban vennék észre a szakemberek a képalkotókon, sőt a műtétek elvégzése előtt szimuláció segítségével gyorsabban és biztonságosabban dönthetnének a legmegfelelőbb beavatkozási forma mellett. A feltételezést bebizonyító kutatás kísérleteibe, továbbá azok biztató eredményeibe nyerhettünk bepillantást a prezentáció jóvoltából.

A leendő doktorok bemutatóira Kovács Róbert hatodéves orvostanhallgató előadása tette fel a koronát, aki biokémiai területen folytatott kutatómunkát. Több hallgatóval közös vizsgálatai során a radiogén szívkárosodás pontos mechanizmusát igyekeztek felkutatni, egy potenciális gyógyszer kifejlesztésének érdekében. Róbert előadásának második részében a néhány éve prevenciós célból létrehozott online kampányt, a Cigiszünet néven eredményesen futó közösségi oldalt ismertette a statisztikák tükrében.

A szünetet követően Zsámboki Richárd az önvezető autók mesterséges intelligenciájáról, a járművek programozásáról, működéséről osztotta meg szakmai gondolatait. Szemléltetésképp tesztvezetői videókkal készült a szkeptikus publikumnak, akik kíváncsian várták a legfőbb kérdésre a választ, vagyis hogy meddig tarthatók emberi kézben az önmaguk fejlesztésére is alkalmas algoritmusok. Richárd mindenkit igyekezett megnyugtatni, hogy bár tudhat többet egy ilyen neurális háló, mint maga az alkotója, csak abból az adatból képes tanulni, melyet a rendelkezésére bocsájtanak.

A szoftverek témájánál maradt Mogyorósi Bálint is, aki kvantum rendező algoritmusokról tájékoztatott. A számítógépes alkatrészek méretei folyamatosan csökkennek, és egyszer elérik, hogy a klasszikus fizika szabályai esetükben már ne érvényesüljenek. A kvantummechanika veszi át működésükben a főszerepet, melyhez elengedhetetlen bizonyos kvantumos rendező algoritmusok alkalmazása, ezekről tudhattunk meg részleteket Bálint informatikai bemutatójából.

Napjaink egyik sürgető problémáját tárta elénk Rédei Tamás A műanyagról, avagy lehet-e nélküle élni? elnevezésű prezentációjában. Bepillanthattunk az előállítás folyamataiba, megismerhettük az ehhez szükséges eszközöket, anyagokat, melyek egyúttal a felsorolásra kerülő előnyöket és hátrányokat is meghatározzák a műanyagok esetében. Természetesen a témát tekintve nem maradhatott ki a szelektív gyűjtés kérdéskörének hangsúlyozása, ahogy az összehasonlító elemzés sem, melyben a műanyag „riválisa” az alumínium és az üveg volt.

Végezetül Forgács Gergely lépett a pulpitusra, hogy megossza velünk színlátással kapcsolatban tett tudományos észrevételeit. Az alapfogalmak meghatározását követően – mik a színek, hogyan látjuk a színeket, milyen színtévesztési hibák merülhetnek fel – bemutatásra került egy hazai kutatócsoport által, speciálisan színtévesztők számára kifejlesztett szemüveg, mely lehetővé teszi, hogy a látási rendellenességgel élők is – Magyarországon csaknem 400 000 ember –, végre valódi színeiben élvezhessék a világ szépségeit.

A rendkívül sokrétű, színvonalas előadásokat hallgatva – melyek nagy része az idei Jászsági évkönyv lapjain is visszaköszön majd –, megbizonyosodhattunk arról, hogy az értelmiségi társadalom utánpótlásának kérdése, a térség tudományos életének jövője biztos alapokon áll.

Kazsimér Nóra
Latest posts by Kazsimér Nóra (see all)

Kazsimér Nóra

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?