A természet egyedi pillanatai

Március első napjának délutánján nagyszerű fotókiállítás megnyitóját tartották a Vágó Pál Helytörténeti Gyűjtemény kiállítótermében. A városban fényképészként is sokak által ismert Varga József, Jászsági csodák című tárlatán a természetben készült képeit mutatták be a nagyközönségnek.

Madárcsicsergést hallgatva ismerkedhetett a falakra függesztett színes fotókkal a kiállítóteremben szép számmal gyülekező közönség, közülük többen fotóstársak az ország sok szegletéből, akiket Kökény Gábor üdvözölt. A kiállítás megnyitására Varga József fotóstársát és barátját kérték fel a szervezők, a Foto Natura Természetfotósok Egyesületének elnökhelyettese, Szűcs László személyében.

Nem kell konkrétan megmagyarázni, mi látható a képeken – kezdte mondandóját. Ezek olyan pillanatok, század, vagy inkább ezredmásodpercek, amelyek a természettől, az életből lettek „elrabolva”! Minden felvétel, ami a falakon látható, kész regény, hosszasan lehetne beszélni mindegyik fotóról. Amikor az ember megpróbál bepillantani a természet nagy titokkönyvébe, csupa különleges, ritka pillanatot kaphat el, melyek megismételhetetlenek. Akciófelvételeknél, mikor a mozgás a valóságban is nagyon rövid ideig tart, nem ritka hogy a fotós csak akkor látja mit sikerült megörökítenie, amikor visszanézi a képeket. Az ilyen fotó készítése komoly teljesítmény, lehet, hogy van hasonló, de ugyanolyan biztosan nincs. Nem elég csak a jó fotófelszerelés, minden képben Varga József lendülete, figyelme, felkészültsége, és reakciója is benne van, hogy rajta tudott lenni ezeken a pillanatokon.

Varga József köszönetét fejezte ki azoknak, akik segítették tevékenységét és területükön engedték, hogy hobbijával foglalkozhasson. Feleségének egy csokor virággal hálálta meg az időt, amit a családtól távol tölt, és a fényképezésre áldozhat.

A megnyitót követően, a fotókban való gyönyörködés közepette azok készítőjét, a természetfotós Varga Józsefet kérdeztük.

Mióta tart a fotós szenvedélye? Hogy kezdődött?

Nagyon régen, húszéves korom óta, vagyis több mint negyven esztendeje. Még jócskán részese voltam a papírképes időszaknak is. Gépészmérnöknek tanultam Kecskeméten és a kollégiumi szobával szemben volt a fotólabor, ahová bejártunk előhívni. Ott kezdett el érdekelni a fényképezés. Tanulmányaimat követően Jászkisérre kerültem a Járműjavítóba, és szabadidőmben kezdtem el foglalkozni a természetfotózással. Aztán az élet úgy hozta, hogy feleségemmel fényképész tevékenységbe fogtunk, és a család, a munka, a vállalkozás mellett kicsit háttérbe szorult a hobbim. Időközben a gyerekek megnőttek, így újra több időm lett a fotózással foglalatoskodni.

Mekkora képanyagból választotta ki azt a 35 fotót, amelyek itt láthatóak?
Legalább 5-6 ezer felvételem van winchestereken tárolva.

Milyen időszakból valók a kiállított képek?
A digitális technika megerősödésétől, úgy 2011-től, amikor az akkor új technika elérte minőségben a papír képekét.

Voltak bemutatói korábban is?
Annak idején, az analóg korszakban voltak kiállításaim az országban sok helyen. Ez szintén háttérbe szorult, mint a fotózás. Szerencsémre a megnyitót tartó Szűcs Laci barátom a környéken vásárolt nyaralót, összeismertettek vele, és azóta gyakran együtt ülünk a fotós lesben, vagy járunk el fényképezni. Egymást inspiráljuk, és gyakran közösen keressük a lehetőséget, mit hol lehet fotózni. Ennek a kiállításnak a létrejötte is valahol a barátságunkban gyökerezik.

Ezen a kiállításon elsősorban madarak és tájképek szerepelnek. Melyik a kedvenc képe ezek közül?
A fecskés szituáció.

Tekintsék meg önök is a tárlatot, ismerjék meg a helyszínen a fecskés fotó történetét és válasszanak ki egy kedvenc képet maguknak is! Március 28-ig megtehetik.