Átalakuló közigazgatás

A bürokrácia, az ügyintézés mindig is mumusa volt a magyar embernek. Az elmúlt évtizedben azonban ezen a területen olyan változásokat tapasztalhattunk, mint még soha. Dr. Berkó Attila megyei kormánymegbízottat a kormányhivatalokról, kicsit a múltról, többnyire a jelenről, de a jövő terveiről is kérdeztük. Közös interjú ez lapunk és a Trió rádió együttműködésében.

Jövőre már tizedik évükbe lépnek a megyei kormányhivatalok. Hogyan ítéli meg azokat a változásokat, amelyek lezajlottak a területi közigazgatásban?
Mérföldkő 2010 a hazai közigazgatás történetében. A Kormányablakok (KAB) rendszerének kialakításával teljesen új alapokra helyeződött az ügyintézés. Ez elsősorban az ügyfélfogadás egyablakos rendszerével ragadható meg. Megjelent a közszférában is a szolgáltató jelleg, az ügyfélbarát koncepció, miszerint egyetlen helyen minden ügytípus elintézése kezdeményezhető. Ennek szellemében folyamatban van a megyei okmányirodák kormányablakká fejlesztése.

Ön szerint a változások hol, mely területen érzékelhetők legjobban?
A Kormányablakok rendszere átalakította Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási szerkezetét, ahogy ez az országban is mindenütt megtörtént. Régen a különböző intézmények központosítottak, budapesti irányításúak voltak, nem biztos, hogy mindig a helyi sajátosságok és igények lehettek a vezérlő szempontok akár a legjobb akarattal sem. Az új rendszer megyénként a helyi intézményeket fogja össze a legköltségtakarékosabban: helyben, gyorsan, hatékonyan.

Milyen fejlesztések várhatók a kormányhivatalokban?
Ha létezik olyan elvárás, hogy az állampolgárok tartsanak rendet, tisztaságot a saját portájukon, akkor a közhivatalok is ugyanerre kell, hogy törekedjenek. Négy év alatt több mint négy milliárd forintot fordíthattunk a megyei hálózat energetikai korszerűsítésére, hivatalaink külső-belső megújítására. Ezt a folyamatot szeretnénk folytatni, vannak még olyan épületeink, amelyek korszerűsítésre szorulnak. Jelenleg a megyében 14, ezen belül a Jászságban 4 kormányablak működik. Rövid távon újabb néggyel szeretnénk a számukat gyarapítani. Elsőként Tiszaföldváron, zöldmezős beruházás keretében létesül új kormányablak. Három másik helyen – Újszász, Túrkeve, Mezőtúr –, pedig meglévő okmányirodákat alakítunk át kormányablakokká.

Az elkövetkező években az ország, és ezzel együtt a térség is nagy kihívások előtt áll, a közigazgatás hogyan tudja segíteni ezeket folyamatokat?
Mi is úgy látjuk, hogy gyors változásokon megy át az ország, és a hivatalunk nem kulloghat az események után. Reményünk szerint a legélhetőbb ország leszünk a Kárpát-medencében, amelyhez fontos mérföldkövek a huszonegyedik századi munkahelyek, a megújuló családtámogatási rendszer. Például az utóbbinak a kormányzati bejelentése megtörtént, mi pedig felkészülünk arra, hogy a jogszabály formájában megjelenő változások másnapján már tájékoztatni, orientálni tudjuk a hozzánk forduló állampolgárokat. Az elmúlt nyolc-kilenc év alatt harminc év hátrányt – nyersebben fogalmazva lemaradást –, kellett ledolgoznunk a közigazgatásban. Ez sikerült, jó az alapunk a további fejlődéshez.

Mit gondol, kormánymegbízottként van még gyomorgörcs az emberekben, ha a hivatalra gondolnak?
Azt az állapotot szerencsére már sikerült meghaladnunk. Kétezer ügytípussal kereshetnek fel bennünket az állampolgárok, de ezzel együtt a statisztika szerint az átlagos ügyintézési idő jelenleg nyolc perc.

Utóbbi jól hangzik, de ijesztőnek tűnik az ügytípusok kétezres száma. Van esély a bürokrácia csökkentésére a fent elmondottakon kívül is?
Az általunk megoldható ügytípusok száma a kezdeti csekély számról 2500-2600-ra bővült idővel, ami a lakosságnak öröm volt, hiszen ennyi mindent egy helyen intézhetett el. Célunk az, hogy a bürokráciát a lehető legkisebb mértékűre csökkentsük. Például személyi okmányokra mindig szükség lesz, de bízni kell az emberekben és a vállalkozásokban, hogy ügyeik jó részéről maguk dönthessenek. Jelentős csökkentési lehetőséget látok a kérelemre induló ügyeknél, ugyancsak nagy számban lehet kiváltani egyszerű bejelentéssel építési és cégügyeket.

Végül a közeljövő terveit kérdezzük: mire számíthatunk?
Az elkövetkező két évben az online ügyintézésben szeretnénk nagyot előrelépni. Rengeteg ügyben – erkölcsi bizonyítvány igénylése, nyomtatványok letöltése –, kölcsönösen időt takaríthatunk meg a hivatal és az ügyfél részéről egyaránt. Eddig is azt tapasztaltuk, hogy egymásra vagyunk utalva: ha az ügyfél tájékozott, és a megfelelő dokumentumokat magával hozza, gyorsabban végez. A még jobb együttműködés érdekében hamarosan három célcsoport felé nyitunk tájékoztatással, közös gondolkodással: előbb a középiskolásokat keressük meg, majd az otthon dolgozó anyukák és a nyugdíjasok következnek. Általuk is szeretnénk megcélozni az online ügyintézés 20 százalékos arányát.