Lengyelország közelről

Hogy mi mindenre csodálkozhat rá Lengyelországban járva egy mai magyar tizenéves? A fiatalok nagy része jó esetben is legfeljebb hallott Krakkó történelmi emlékeiről, Wieliczka káprázatos sóbányájáról, Auschwitz borzalmairól, Zakopane havas hegycsúcsairól, és szinte biztos nem kóstolta még a pápa krémesét.

Egy pályázat sikerének köszönhetően mindezeket is közelebbről megismerhette a Terplán Zénó Ferences Középiskola negyven diákja négynapos utazásuk során.

A Waclaw Felczak Alapítvány Polonica Varietas című pályázatán – Zsidó Zoltánné tanárnő áldozatos munkájának is köszönhetően – csaknem 2,6 millió forintos támogatást elnyerve nyílt meg a lehetőség, hogy február 1-jén útra kelhessenek a nem mindennapi kirándulás résztvevői.

Első állomásuk egy kisváros, Stary Sacz volt, ahol Szent Kinga életéről, és az általa alapított klarissza kolostor történetéről hallhattak, s tapasztalhatták már ekkor, milyen fontos a lengyelek számára a vallás. Ízelítőt kaptak a lengyel konyha jellegzetességeiből is, így például kiderült, hogy a kapor az egyik leggyakrabban használt fűszerük. Ha már fűszer, a szállás Wieliczkában, a sóbányájáról ismert településen volt, a második napi program első részében a sóból készült csodákat fedezték fel. A délután már Krakkóban érte a csapat tagjait, ahol kihagyhatatlan volt a főtér, a Mária-templom, valamint a Wawel székesegyház, és a legendában szereplő sárkány szobra.

Ugyancsak történelmi emléket kerestek fel a résztvevők a harmadik napon, amikor a II. világháború koncentrációs táborát, az aznap éppen ködbe burkolózó Auschwitzot tekintették meg. Megrázó és felkavaró volt látni a barakkokat, az egykor személyes tárgyakat, majd a krematóriumot. A délutáni kirándulás oldotta a hangulatot, amikor II. János Pál pápa szülővárosa, Wadowice volt az úti cél. Szülőházát, és egy egyszerre hétköznapi és rendkívüli ember életútját ismerhették meg, majd egy helyi cukrászdában diákkori kedvenc süteményét, az ottani krémest is megkóstolhatták a diákok és kísérőik.

A zárónapon is voltak maradandó élmények, a Tátra, Zakopane városa, a siklóval „meghódított” Gubalowka-hegy és annak legendája – miként a négy nap szinte minden pillanata – örök emlék marad azoknak, akik közelről találkozhattak Lengyelország említett értékeivel, érdekességeivel. A pályázat kiíróinak szándékáról, a lengyel–magyar barátság elmélyítéséről pedig az iskolai és otthoni beszámolók lelkesültsége árulkodik még jó ideig.