Lírai karakterű művész

A Liliomos csendélet című olajképet választották ki A hónap műtárgya sorozatában Laki Ida Jászjákóhalmán született festőművész alkotásai közül. A bemutatónak a szokásokhoz híven a Szikra Galéria kávézója adott otthont február 12-én, kedden.

Szikra István műgyűjtő, a Szikra Galéria tulajdonosa köszöntötte a megterített kávéházi asztalok mögött helyet foglaló képzőművészet-barátokat. Felvezetőjében röviden bemutatta az ez alkalomra választott festőművész, Laki Ida életútját. A II. Világháborút követően fiatal lányként került Jászjákóhalmáról a fővárosba. Később ott végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, ahol kiváló mesterei voltak Pór Bertalan, Kmetty János, Barcsay Jenő személyében. Naturalista vonalon indult művészeti pályája, ami legalább két évtizedig tartott. A hetvenes évek vége felé villamosmérnök fia révén kapcsolatba került nyomtatott áramköri lapokkal, amelyek megihlették. Felhasználásukkal megtalált egy kifejezésformát, és számos alkotásán megjelent ez a motívum.
Hangszeres komolyzene segítette a képzőművészetre hangolódást a továbbiakban. A Palotásy János Zeneiskola oktatója, Puskás Adrienn zongorán kísérte a trombitás növendék, Toldi Donát játékát, majd tanítványával, Kátai Hannával négykezes zongoradarabot adtak elő.

Laki Ida művészetének bemutatását Varga József Zsolt festőművész vállalta. Az alkotó egyes kiállításainak katalógusaiból, valamint a róla szóló könyvoldalakról idézett gondolatokat elsősorban Egri Mária és Aradi Nóra művészettörténészek írásaiból.

A jászsági festők közül kevés hölgyet tudunk felemlíteni, Laki Ida egy korszak, a kommunista idők elismert festője volt. A „fényes szelek” nemzedékéből jött, és az akkori „besorolás szerint” a támogatottak között tudhatta művészetét. Kezdetben figurális témákat, kompozíciókat, ezután főként tájképeket és csendéleteket festett, és ezekben a műfajokban is színvonalas alkotások őrzik keze munkáját. Egy idő után elvesztette érdeklődését a látvány, a környezetének reális ábrázolása iránt, a dekoratív stílusban megragadott szépség megfestése számára már kevésnek bizonyult. Sajátos egyéni stílust fejlesztett ki az absztrakt festészet új válfajaként, a NYÁK-stílust, ahol nyomtatott áramkörök felhasználásával, azok ábrázolásával teremtett kompozíciókat. Ezeket a munkákat jóval nehezebb volt megvalósítani, mert itt nem volt modell, ezeket a gondolati absztrakció hozta létre.

A szóban forgó Liliomos csendélet című festményénél is látszik az, ami a művésznő természeti látvány inspirációjára született alkotásaira jellemző. Fehér kontúr vonalakkal színfelületeket, térben lévő formákat kapcsolt össze, mint egy labirintust, ezzel egyedi arculatot teremtett a virágcsendélet festészetben. Az impresszionizmus fényimádatából a színek szeretetét vitte fel a vászonra.

Varga József Zsolt egy NYÁK-os képet is bemutatott, amit a művész szülőfalujában található helytörténeti múzeumtól kért kölcsön. Az Éjféli mise című alkotás színvilága igen gazdag, melyek az áramkörformákkal indukálják a kép misztikus hatását. A két azonos rész közepén piros kristálykocka jelzi az éjfélt az alkotó szerint, de ki-ki több jelentéstartalmat is beleláthatott a műbe.
Metykó Béla helytörténettel foglalkozó nyugdíjas mérnök ismét korabeli újságcikkek írásaiból készített érdekes összeállítást Laki Ida művészi pályájának egyes pillanatairól. Például a gyárak és az ott dolgozók életével hosszú időn át tartó ismerkedéséről, inspirációiról, rangos kiállításairól a Fényes Adolf teremben, valamint szülőfalujában való bemutatkozásáról, és az odaajándékozott alkotásairól.

A művészeti esemény záró részében, a baráti beszélgetés és borozgatás közepette Telek Béla tanár úr felelevenítette ismeretségének kezdetét Laki Idával. Ez jó negyven éve történt, még Béla bácsi első önálló kiállítása előtt. Az akkor már elismert, tekintélyes művésznő volt, aki zsűrizte alkotásait. A kellő szigorral, határozottsággal, katonás hangnemben elhangzó bírálat közben kissé cidrizett – emlékezett vissza a tanár úr –, de végül minden festménye bemutatásra került.

Laki Ida alkotásainak legnagyobb gyűjteményét szülőfalujában, Jászjákóhalmán, a róla elnevezett képtárban láthatja, aki arra jár.

Demeter Gábor

Demeter Gábor

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.
Demeter Gábor

Latest posts by Demeter Gábor (see all)

Demeter Gábor

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?