Megszerettetni a verset

A magyar kultúra napját 30 éve ünnepeljük annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon, január 22-én tisztázta le Himnuszunk kéziratát. A jeles ünnepen szellemi értékeink felmutatására kerül a hangsúly, melyre ismét lehetőséget adott a VI. Csillagkürt verspályázat. Az eredményhirdetésre kedden este a Városi Könyvtárban került sor.

A sorokban izgatott versenyzők foglalták el helyeiket, majd elsőként Nagy András HEB elnök szólalt fel. Köszöntő szavaival a szervezők áldozatos munkáját emelte ki Utasi Hajnalka és Kocsán László jászberényi költők személyében. Tovább folytatva beszédét arra biztatta a versíró publikumot, hogy ne hagyják abba a szép szavak sorba fűzését, amely az alkotás örömét és magyarságunk megtartását szolgálja.

Utasi Hajnalka a rendezvény szervezésének mozgatórugója, Füst Milán Magyarokhoz című írásából idézett, majd kultúránk egyik legmeghatározóbb alkotásáról, nemzetünk kincséről, a Himnuszról osztotta meg ismereteit. Az 1823-ban Kölcsey Ferenc tollából született nemzeti óda ünnepeink, jeles alkalmaink nélkülözhetetlen eleme, mely napjainkig nagy utat járt be. A művet 1844-ben dolgozta fel Erkel Ferenc zeneszerző, a zenemű pedig ugyanebben az évben augusztus 10-én a Széchenyi nevét viselő gőzhajó avatásakor csendült fel először. Ezt követően csak 1903-ban ismerte el az országgyűlés a Himnusz hivatalosságát. Az Erkel Ferenc által megkomponált mű eredeti ütemét 1920-ban lelassították Trianon emlékére. 1938-ban Dohnányi Ernő szintén átdolgozta a művet, amellyel elnyerte a ma ismert formáját. Himnuszunknak később szobrot is emeltek Budakeszin.

A magyar nyelv szépségét, a magyarsághoz fűződő érzelmeket több híres költőnk is rímpárokba szedte, ezek közül Kosztolányi Dezső egyik alkotását emelte ki Hajnalka. Ez után költőként saját művével, hajnikuban mondta el, mit jelent számára a haza.

A gondolatokat Kocsán László fűzte tovább. Örömét fejezte ki, hogy olyan díj-csokrot adhatnak át a versenyzőknek, amely méltó marad a Csillagkürt verspályázathoz. Mielőtt a díjkiosztás megtörtént volna, köszönetet mondott a 29 pályázónak, akik alkotásaikba belevitték a szavak játékosságát, a rímek varázsát. Ezen túlmenően kiemelte a szülők és a magyartanárok szerepét, akik jó példával járnak a fiatal generáció előtt. A továbbiakban néhány gyakorlati tanáccsal is ellátta a jelenlévőket.

A pályázati felhívás kétségkívül átszövi a Jászságot, hiszen érkeztek versek Jászárokszállásról, Jászfényszaruról, Jászapátiról, Jászjákóhalmáról, Jászfelsőszentgyörgyről és Jásztelekről is. A felnőtt kategória első helyezettje a jászberényiek közül került ki Baráth Anikó személyében. A rangsorban őt követte Csákány Tibor, majd harmadik helyezettként Varga Imre. Különdíjban részesült Igrényi Sándor és Mitiner Mária.

Az Ifjúsági kategória első helyének Sárközi Bianka örülhetett, második lett Dóka Gergő, harmadik díjazottként pedig Ballagó Brigittát szólították. Különdíjat kapott Fülöp Fruzsina, Szaszkó Petra és Molnár Martina. A zsűriben Góg János, Váczi Mihály- és Juhász Gyula-díjas csongrádi költő, Csapó Lajos író, költő, valamint Utasi Hajnalka és Kocsán László jászberényi költők bírálták az alkotásokat. Az ismét színvonalas megmérettetés után Utasi Hajnalka írónő elmondta lapunknak, hogy a már hagyományos verspályázattal szeretnék megszerettetni a fiatalokkal a verseket, remélve, hogy egyszer valaki tovább viszi a Csillagkürt verspályázat kezdeményezését.

A nívós jutalmakhoz hozzájárult a Jászkerület Nonprofit Kft. és a Jászberényi Városi Könyvtár, a Kleopátra Szépségszalon, a Jász-Plasztik Kft. Akkumulátor gyára, az Ágimunka foltvarró kézimunka és a Magiszter Kft, valamint a Co-op Star Zrt. és a LÍRA Könyv- és Zeneműbolt.

Szabó Lilla

Szabó Lilla

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.
Szabó Lilla

Latest posts by Szabó Lilla (see all)

Szabó Lilla

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?