Elség Anna ötven éve

Gyermekkorában Tarhoson volt gyógypedagógiai intézetben. Nagyon jó sora volt, mindenük megvolt. Négyszázan laktak ott.

18 évesen került ki az intézetből Jászberénybe tanyára. Az 1960-as években a gazdaasszony nem állt be a tsz-be, férjhez ment, ekkor Anna másik tanyára került. 1967-ben eltört a lába, a tehén ráugrott. Szolnokon fél évig volt kórházban. Hazakerült a kórházból, de már a tanyára nem mehetett, mert nem tudott segíteni. Főző doktor kezelte a lábát, ő általa került be 1968 július 28-án a Szociális Intézménybe.

Sokat segített a konyhán a nővéreknek, közben a fürdőbe járt kezelésekre. Elkezdték az intézményben az építkezést, akkor a főzőkonyha átkerült az egyházi otthonba, ahol sokat segített két évig. Utána a kertben dolgozott. Többször költözködött másik szobába, közben volt egy barátja, akivel hat évig voltak együtt.

Szívesen emlékszik vissza a kirándulásokra, nyaralásokra: Balatonra, Ábrahámhegyre, Badacsonyra, Hévízre, Tihanyra. A lakókkal a kapcsolata vegyes volt. Kezdetben irigyek voltak, mert Anna fiatal volt hozzájuk képest. Igazgatók voltak: Mile Károlyné, Bojti Jánosné, Petri András, Szalóki Miklós, Csúzné Baranyi Rozália, és most Bozóki Jánosné. Nővérek egy-kettő régi, a többiek újak.

Szabadidejében sokat kézimunkázott, horgolt, hímezett. Szerette a tévét nézni, a rendezvényeket. Szívesen jár foglalkozásokra, aktív. Egészségi állapota korának megfelelő.

Záró gondolatként egy régi emlék: farsangi bálban a dolgozókkal a Hófehérke és a hét törpében a Kuka szerepét játszotta, amire szívesen emlékszik vissza.
Anna, jó egészséget kívánunk a következő évekre!

Munkatársunk

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?