Néptánc negyven éve

Jubileumi gálaműsorral ünnepelte megalakulását Jászapáti néptáncos közössége november 17-én, szombaton. A „40 éve táncol Apáti” című műsor az elmúlt évtizedek kitartó munkájából adott ízelítőt a Pájer Antal Művelődési Házban.

Viseletbe öltözött örök ifjak és fiatalok zsongták be a művelődési ház auláját a „Generációk műsora” előtti utolsó percekben. A szemmel látható izgalom csak a kezdésnél hagyott alább, mikor forgatós táncokkal színpadra állt a Jásztánc Alapítvány csoportja.

A táncos közösség negyven éve köteleződött el a kultúra iránt, és azóta is ápolja, őrzi, valamint átadja a néptáncos hagyományokat. Az gálaműsoron a negyven év szépségeire és kihívásaira visszatekintve Gál-Dobos Beáta és Suhaj Lilla méltatta az együttes munkáját.

A városban több évtizedes hagyománya van a néptánc szeretetének és tanításának, mely biztos táptalajt 1978. őszén kapott, amikor elindult a szervezett néptáncoktatás Jászapátin.
Akkoriban Fazekas István az ÁFÉSZ kultúrfelelőse ajánlotta fel két dolgozójának, Csikósné Kökény Erzsébetnek és testvérének Fekete Lászlónénak a néptánccsoport megalakításához szükséges segítségnyújtást. Csikósné Kökény Erzsébet – néptánc berkeken belül mindenki Lizikéje – tánctudását és tánc szeretetét a Jászság Népi Együttesben szívta magába, így örömmel vállalta el a feladatot Apátin. Az oktatásban kezdetben segítségére volt Szűcs Béla, Balla Zoltán és Mihályi Gábor is. Hat év elteltével Bakonyi István csatlakozott az együttes tanításához.

Ez idő alatt közösen Lizikével több száz fiatalnak mutatták meg a néptánc értékeit, átörökítették a népművészet valamennyi ágának ismeretét és szeretetét. Általuk főként ÁFÉSZ-es és TSZ-es dolgozókból alakult közösség hagyománytisztelő, kiválóan együttműködő együttessé kovácsolódott össze, akik vitték a jásztánc jó hírét országszerte és a határon túl. 1990-től Borics László látta el a tánckarvezetői feladatokat, majd négy évvel később Kökény Richárd vette át a művészeti vezetői szerepet, aki már ekkor a Magyar Állami Népi Együttes (MÁNE) ifjú táncosa volt. A város szülötte a mai napig a MÁNE tánckarvezetője.

A negyven év alatt számos fellépésen remekeltek, megmutatták tudásukat külföldi vendégszerepléseken is az egykori Jugoszláviában, Törökországban, Hollandiában, Lengyelországban, Ausztriában és Olaszországban.

Az ötévenként megrendezett jubileumi műsor kuriózuma, a közönség kedvence a családi tánc, ahol gyermekek a szüleikkel, testvérek egymással, keresztszülők a keresztgyerekeikkel, házaspárok a házastársaikkal lépnek színpadra. Idén sem maradt el a generációkon átívelő táncolás, melyben számos család működött közre.

Az együttest méltató szavakat Pócs János országgyűlési képviselő folytatta köszöntőjében, a kultúra győzteseinek szólítva a táncosokat. A történelem során a – legszebben, legméltóbban a hitet, a kultúrát, a hagyományt a néptáncosok tudták őrizni, ápolni és átadni – mondta a képviselő. Ezután nemcsak szóban, hanem ajándékokkal is megköszönte az alapításban részt vevő tagok munkáját.

A színvonalas műhelymunkát számos díjjal ismerték el a szakma nagyjai. Először 1980-ban Gyulán Ezüst II. fokozatra értékelte műsorukat a szakmai zsűri, majd szép sikert értek el az 1983-as Ki mit tud? televíziós műsorban. Az együttes később többek között a sátoraljaújhelyi fesztiválon Arany III. fokozatú minősítést kapott. A tízéves jubileumát ünneplő társaság elismeréseként „Szocialista kitüntetést” vett át. Jászapáti Városi Önkormányzata a „Városért” kitüntetést adományozta, majd a táncos közösség 20 éves jubileumára már „kiválóan minősült együttes” oklevéllel büszkélkedhetett.

Érdemekből sosem volt hiány, ahogyan lelkesedésből sem, hiszen az egykori alapító tagok még ma is örömmel bújnak a díszes viseletbe, és ropják a táncot a régi idők emlékére. Közülük Bugyi Erzsébet, Nagy Piroska, Nagy Pál, Mihályi István, Gömöri József, Andrási István, Simonváros Magdolna előadásában láthattuk Tímár Sándor: Szatmári táncok című koreográfiáját.

Farkas Ferenc polgármester szintén köszönetét fejezte ki a kultúra hírvivőinek, akik mint mondta, nem hagyták feledésbe merülni értékeinket. – Az alapítvány megálmodói, az oktatók, a táncosok a híd olyan elemei, akik megőrzik a hagyományokat. A közel egy emberöltő alatt a híd pilléreit mindig megerősítették és kibővítették – hangsúlyozta.

A gálaműsor alatt Pál Bence és bandája húzta a talpalávalót, a ritmusra pedig megelevenedtek kalocsai, somogyi, jászsági, mezőségi és moldvai táncok is.

Ezután a köszöntők sorát Szűcs Gábor a Jászság Népi Együttes művészeti vezetője, a berényi néptánc közösség atyja folytatta. Elmondta, hogy bár az előtte felszólalók helyiként méginkább megélik a Jászapáti néptáncművészetet, tagadhatatlan, hogy kiváló művészeti munka folyik a városban. Felidézve élményeit örömmel látta, hogy a régi táncosok közül sokan folytatták a közös munkát, de az ifjú generáció is aktívan bekapcsolódott. – Vannak olyan közösségek, amelyek összetartanak és értéket képviselnek. Kodály és Bartók országában élve ezek nagyon fontos dolgok. A népművészet, a néptánc és a népzene Európában egyedülálló magyar minőség, amire büszkének kell lennünk – utalt beszédében az összetartó együttesre.

A műsort színesítette Gál-Dobos Beáta tolmácsolásában az egykori néptáncosok megható vallomása, melyek jól érzékeltették milyen közösség tagjai lehettek. A kezdeti izgalmakat a gálaműsor szép pillanatai feledtették, melyek hol könnyeket, hol mosolyt csaltak az örökifjú táncosok arcára.

Szabó Lilla

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.
Szabó Lilla

Latest posts by Szabó Lilla (see all)

Szabó Lilla

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?