A történelem ura más kapukat nyitott ki

2018-12-13 Bognár Mária 0 Comments dr. Ternyák Csaba, Egri Főegyházmegye, egyház, érsek, Jászok Egyesülete, oktatás

A Jászok Egyesülete idei utolsó összejövetelének dr. Ternyák Csaba egri érsek volt a vendége 2018. november 27-én a Pest megyei megyeházán. A rendezvényre jászsági vendégek is érkeztek, köztük polgármesterek, jászkapitányok.

Jászság 1004 óta tartozik az Egri Főegyházmegyéhez. Ez 1804-ben emelkedett érseki rangra. Területe 11 500 km2, lélekszáma 1 260 000, amiből 650 000 a katolikus. Az egyházmegyéhez 20 esperesség, 313 plébánia, 580 templom és kápolna tartozik, az itt működő aktív papok száma 179, a szerzetes papoké pedig 20. Mindezt figyelmes házigazdaként Dobos László, a Jászok Egyesületének elnöke bevezetőjében mondta el. Az érsek életútját ismertetve elmondta, hogy 1953-ban Fertőszentmiklóson született, négy évig a győri bencés gimnáziumban tanult, két évig katona is volt a lövészeknél. Pappá 1979-ben szentelték Győrött. Itt 1980-82 között püspöki szertartó, 82-től 89-ig püspöki titkár volt. A Budapesti Hittudományi Akadémián 1984- ben doktori címet szerzett. 1986-98-ig Rómában folytatta tanulmányait, ahol a Pápai Magyar Intézetnek előbb helyettes rektora, majd 1989-92 között a rektora volt. Püspökké maga II. János Pál pápa szentelte 1993. január 6-án, Rómában, ahol a Papi Kongregáció titkára lett.

Egri érseki kinevezését 2007 március 15-én kapta XVI. Benedek pápától, beiktatása június 9-én volt. Ezt követően az érsek lefegyverzően közvetlen stílusú, anekdotákkal színesített előadását halhattuk. Mint elmondta, az Egri Egyházfőmegyét is Szent István alapította, aki Szilveszter pápa megbízásából a magyar államot és egyházat megszervezte, és akit ezért is nevezünk apostoli királynak. A felújított egri érseki palota udvarában ezért tavaly szobrot kapott. A Főegyházmegye legfontosabb prioritásai közé az oktatás tartozik. Elődje, Seregélyes István idejében a legfontosabb
dolog volt, hogy mindazokon a településeken, ahol nem voltak templomok, most létesüljenek. Hatvan kisebb-nagyobb templom építése fűződik a nevéhez, ezért templomépítő érsekként vonult be a történelembe. Ternyák Csabának ezért templomépítéssel már nem kell foglalkoznia. „ A történelem ura más kapukat nyitott ki 12 évvel ezelőtt kezdődött szolgálatomhoz” – mondta.

Ezután kitért arra, hogy az Egri Főegyházmegye legnagyobb intézménye a Jászságban, Jászberényben működik, és óvoda, általános iskola, gimnázium, kollégium és szakiskola tartozik hozzá. A Jászságban katolikus iskolák vannak még Jászalsószentgyörgyön, Jászapátin, Jászladányban, Jászberényben pedig a ferenceseknek is van még iskolájuk. Az egyházi iskolák létét dr. Ternyák Csaba
szerint alapvetően a szülők ilyen igénye indokolja. Ennek különösen az Egri Főegyházmegye tesz eleget, amely hazánkban a magyar állam után a második legnagyobb iskolafenntartó. Kezdetben ingatlan-visszaszolgáltatás keretében kerültek vissza egyházi fenntartásba ezek az intézmények, 2010 után azonban fordulat következett be. Ekkor a parlament döntése következtében egy csapásra kedvezőbbek lettek a feltételek. Így az Egri egyházmegye 2011-ben 9 iskolát vett át, 2012-ben és 2013-ban 12-12-t, 2015- ben 6-t, 2016-ban 7-et, 2017-ben 3-at és 2018-ben egyet. Ez ötven egységet jelent, összesen 27 ezer diákkal.

Az is új lehetőség, hogy a kormány támogatja a történelmi egyházakat, hogy azok óvodaprogramot indítsanak. Az intézmények fenntartásának módja az idők folyamán változott. 1990-ben létezett egyfajta normatív támogatás, mely azonban 1995 táján „gellert kapott”, mivel összege nem volt elegendő az iskolák fenntartásához. 1996-ban aláírásra került az apostoli szentszék és a magyar kormány között egy megállapodás – ezen dr. Ternyák Csaba is jelen volt az aláíró Horn Gyula mellett –, mely kiegészítő normatív támogatást is biztosított. Ez nagyjából 2007-08-ig működött. Utána súlyos kimaradások történtek, az állam nem folyósította az iskolákat megillető járandóságot. 2010-ben aztán az Orbán-kormány három év alatt visszamenőlegesen vállalta e mulasztások pótlását, és azóta szabályosan működik az állami finanszírozás. Minden iskolafenntartó egyház a gyermeklétszám alapján kap bizonyos előleget, és 1,5 év után visszamenőlegesen érkezik a kikalkulált kiegészítés.

Az egyházat tartsák el a hívek! – hallani. Akik ezt mondják, azok nem tudják, hogy a gyakorlatban ez is történik: az országos plébániahálózat papjait, a templomokat az egyházközségek hívei tartják
el. Az ő adományaikból élnek a papok, sőt még az érsek sem fizetést kap, hanem congruát, ami szintén az összeadott adományokból származik. Csak a kistelepülések papjai, illetve világi munkatársai kapnak állami illetménykiegészítést, akikről a falvakban levő kevés hívő nem tudna gondoskodni. „Hogyan lehet megvalósítani, hogy azok az iskolák, amelyek hozzánk kerülnek, valóban katolikus iskolák legyenek?” – tette fel a kérdést az érsek. „Az oktatási programba persze beleszólásunk van, különösen pedig a nevelési programba, tehát, hogy az milyen nevelési elvekhez igazodjon” – mondotta. Ugyanakkor a táblacsere után az iskolában ugyanazok a személyek tanítanak, mint azelőtt, a legtöbb esetben az iskolaigazgató is ugyanaz marad.

1990 után az egyházhoz került iskolákban sokan úgy élték meg a változást, hogy az a megkérdezésük nélkül, a fejük fölött történt, ami még a vallásos vagy vallás iránt nyitott tanárokban is ellenérzést váltott ki. 2010 után ezzel szemben paradigmaváltás történt: ekkor már nem a régi tulajdon visszaszerzése játszott szerepet, hiszen az iskola megmarad az önkormányzat tulajdonában, az egyház pedig annak fenntartásáért, szellemi, lelki irányításáért felel, és a fenntartóváltásokra a demokrácia, különösen pedig a helyi demokrácia maximális érvényesítésével kerül sor. „A döntéseket a lehető legközelebb hozzuk meg azokhoz az emberekhez, akik érintve vannak”. A törvény azt írja elő, hogy a szülők 50 százaléka + 1 szülő kérése alapján lehet átadni egy intézményt az egyháznak. A katolikus egyház ugyanakkor ilyen aránnyal nem kíván iskolát átvenni, mert abból csak veszekedés, vita származna majd, feszültséget vinne a társadalom életébe. Ezért igazából a 80-90 százalékos, vagy afölötti döntéseket részesíti előnyben.

Gond lehet az iskola identitásának a biztosítása, hiszen a legkülönfélébb pedagógusok dolgozhatnak itt. Egyrészt az egyház mindenkinek a vallásszabadságát tiszteletben szeretné tartani, ezért egyik munkatárstól sem várják el, hogy katolizáljon vagy keresztelkedjen meg, kivált, ha ez csak látszatra történne meg. Az egyházi fenntartó ugyanakkor kötelességének érzi, hogy segítse azokat a pedagógusokat, akik szeretnék jobban megismerni a katolikus hitet, ezért lehetőségeket akar adni nekik arra, hogy az erre nyitottak elmélyedjenek ismeretben, tudásban, lelkiségben. Ehhez programokat, lelki gyakorlatokat, zarándoklatokat szerveznek. A minimális elvárás viszont az, hogy az átvett iskolák pedagógusai, munkatársai fogadják el az intézmény identitását, és legyenek tisztelettel a hit és az egyház iránt.

Az igazgatók kiválasztásánál a gyakorlat az, hogy néhány évig mindenképp a folyamatot végig vivő személy maradjon az igazgató. A főpásztor beszélt még arról, hogy kevés kispapjuk van. Fejlesztések tekintetében viszont jól állnak, 2006 végétől lehetőségük van az egri műemléképületek felújítására, általában sokat építkeznek. Az érseki palota átalakult, látogatóközponttá – igazából egyfajta múzeummá – is vált, emellett kiállításokat, kulturális programokat is szerveznek, a líceumban hasonlóképpen. Az érsek vastapssal megköszönt előadása után adventi áldását adta a jelenlévőkre.