Zöld farsangban jártunk

Bár lassan adventbe lépünk, november utolsó szerdáján, este mégis farsangi mulatságban jártunk. A Táncsics utcai Csángó Házban az ilyenkor esedékes zöld farsang szokásvilágával ismerkedtek Papp Imre és Péterbencze Anikó vendégei.

A zöld farsang vagy „ződ farsang” szokása Székelyföldön, Felcsíkon és a csángóknál a huszadik század végén még élő hagyomány volt. A nyári betakarítások végeztével, szeptembertől egészen adventig minden este guzsalyasba töltötte az estét a falvak lakossága. Mint azt Péterbencze Anikótól megtudtuk, a guzsalyasbéli asszonyi munkák, a fonás csupán ürügyet szolgáltak a szórakozásra. Tulajdonképpen itt zajlott a közösségi élet, ami igen élénk volt ebben az időszakban. Az ötezer lelket számláló Klézsén például a falu hét kerületében volt guzsalyas összejövetel, méghozzá falurészenként négy. Külön mulatságot tartottak a 7-12 éves gyerekeknek, a 12-16 éves tiniknek, az eladó lányoknak és az asszonyoknak. Ez azt jelentette, hogy ősztől adventig minden hétköznap este nyolctól éjfélig a falu 28 helyszínén „buli” volt. Szombaton hajnalig tartott a fonás-szövés, ahol nem annyira a kender, sokkal inkább a kapcsolatok köttettek, a mesék, beszélgetések szála gombolyodott. Természetesen elmaradhatatlan eleme volt ezeknek a találkozóknak a zene és a tánc. Hétköznap furulyás muzsikált, hétvégente cigányzenekar húzta a talpalávalót.

A szerdai program résztvevői sem maradtak muzsikaszó nélkül. Pál Mihály hegedűn, Molnár László furulyán játszott, Bódi Tamás dobolt, Csilla lánya pedig énekelt a közönség gyönyörűségére. A Bódi család másik két nőtagja és Papp Máté táncban is felidézte a farsangi hangulatot.

A bemutatók között dokumentumfilm részleteket tekinthettünk meg, amelyeken csángó asszonyok hujogatása illetve tánca volt megörökítve. Papp Imre a felvételek kapcsán elmondta, hogy ezen filmek alapján tanítják vissza ma Moldvában a táncokat. Talán a táncházba járókra így ragad egy kicsi anyanyelvükből is, aminek használatát a román hatóságok az egyház közvetítésével is erősen tiltják. Az egyik felvételen Kallós Zoltán népzenekutató társaságában felfedezhettük édesanyja szoknyájába bújva Péterbencze Anikó kisfiát, Mátét, aki akkor ötéves volt. A kislegény azóta alaposan megnőtt, a szülői örökségből fakadó magyar néptánc szeretetét, szépségét pedig világszerte népszerűsíti. Virtuóz tánctudásából a beszámolók után kaptunk ízelítőt.

A közönség is kipróbálhatta magát táncosként a zsíroskenyér-partit követő táncházban, ahol a Bódi házaspár útmutatóit követve moldvai lépéseket lehetett elsajátítani, illetve gyakorolni.

Kárpáti Márta
Latest posts by Kárpáti Márta (see all)

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?