Nemzeti ünnep az iskolákban

Az 1956-os forradalom évfordulójára emlékeztek október 19-én, pénteken a helyi iskolákban is. A Lehel Vezér Gimnáziumban Besenyi Vendel helytörténeti kutató tartott előadást, majd a Klapka György iskola rádiójában ugyancsak ő idézte fel a történelmi eseményeket. A Szent István iskolában Magyar Levente egykori polgármester szólt a diákokhoz. Délután Metykó Béla helytörténeti kutató a Nagyboldogasszony iskola tornatermében tette a diákok számára is átélhetővé a berényi eseményeket.

Zsúfolásig megtelt az intézmény tornaterme a Nagyboldogasszony gimnázium és a Liska József iskola ünneplő diákjaival péntek délután. A diákok számára társaik hazafias lelkületű előadása elevenítette fel az 1956-os forradalom és szabadságharc október 23-i eseményeit.

A sztálinista diktatúra és a szovjet megszállás ellen folytatott harc a budapesti diákok tüntetésével vette kezdetét. A fegyvertelen tömegre leadott sortűz miatt a tüntetés hamar fegyveres felkeléssé nőtte ki magát, mely végül a felkelők visszaverésével ért véget. A forradalom a múlt század – magyar szempontból – egyik meghatározó eseménye piros betűs napként égett a naptárunkba, melyről sokat hallottunk már, azonban néhány helyi momentum még mindig újdonságként hathat. Metykó Béla ezekből a helybeli történelmi tényekből válogatott előadásában.

Az előadó személyes élményeit idézte fel a kommunista rendszer kapcsán, majd rátért a jászberényi történésekre. Az első komolyabb megmozdulás október 26-án történt városunkban, amikor megalakult az első Munkástanács. Másnap a 10-es számú autóközlekedési vállalat munkatársai elhatározták a szovjet emlékmű ledöntését. Az akcióhoz csatlakozásra hívták az Aprítógépgyár, a Fémnyomó- és Lemezárugyár, valamint a Tanítóképző munkatársait és diákjait is. A helyszínre már a gimnázium tanulói és nevelői is kimentek, így a népes tömeg együtt döntötte le a szobrot, melyre korábban a rendőrségtől is engedélyt kértek.

Az események sorában szintén érdekes momentum, hogy november elsején négy egyetemista érkezett Pestről a forradalmat segíteni. Pintér Lajos orvostanhallgató, Gedai István és Kosztya Lujza bölcsészek, valamint Liszkay Tamás joghallgató, akik november 4-ig maradtak a városban. Őket a Fővárosi Egyetemi Diákbizottság küldte Jászberénybe az ifjúság, valamint a nemzetőrség megszervezésének támogatására.
Metykó Béla személyes élményével folytatta az emlékezést. ’56 november 4-én Gyulán laktak, és látta, ahogy a főtéren szovjet katonák vonultak fel. „Az a látvány, az a döbbenet, hogy a forradalom leverésére mennek Budapestre…” – mesélt megrázó emlékeiről. Egy nappal előtte még kinyitottak a boltok, és bíztak abban, hogy hétfőn, november 5-én munkába állhatnak. Sajnos ez nem így történt. Ahogy Jászberénybe értek a szovjetek, tisztázatlan okok miatt tűzharc keletkezett, melynek hatására kigyulladt és ledőlt a Főtemplom tornya.

Az elkövetkezendő években, a megtorlás során majd háromszáz embert végeztek ki, a halottak közül kétszáz munkás és paraszti származású áldozat volt. Az emlékezést Tamási Lajos: Piros a vér a pesti utcán című versének részletével zárta, melynek megrendítő költői képsorai méginkább elénk tárták a tragikus történéseket:

„Piros a vér a pesti utcán,
munkások – ifjak vére folyt,
– a háromszín-lobogók mellé
tegyetek ki gyászlobogót”

Szabó Lilla

Szabó Lilla

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?