Ima a Szűzanyához

2018-10-192018-10-18 Kazsimér Nóra 0 Comments Barátok temploma, Rózsafüzér királynéja búcsú, Veres András püspök

Rózsafüzér királynéja búcsút tartottak október 7-én vasárnap, melyre szép számú sokaság érkezett a Barátok templomába, hogy részt vegyen a Veres András püspök által pontifikált ünnepi szentmisén.

Rózsafüzér királynője, vagy más néven Olvasós Boldogasszony napján a katolikus egyház a hívő keresztényeket patronáló Máriát ünnepli. Ez a fajta imádság a 15. században terjedt el, amikor domonkos szerzetesek rózsafüzér-társulatot alakítottak Kölnben. A legenda szerint a Szent Liga seregei azért tudtak győzedelmeskedni az 1571-es lepantói ütközetben, mert V. Piusz pápa megparancsolta a rózsafüzér imádkozását. Úgy vélték, a diadalt Mária közbenjárásának köszönhetik, ezért a pápa ünnepet rendelt el a Győzedelmes Nagyasszony tiszteletére.

A püspököt valamint a megjelenteket – akik még a templom bejárata előtti teret is megtöltötték – dr. Novák István plébános atya köszöntötte és egyben kérte a testvéreket, hogy imádságukat súlyos beteg, jelenleg is kórházban tartózkodó kántoruknak, Sisa Menyhértnek ajánlják, így segítve őt a gyógyuláshoz vezető úton.

A különleges istentiszteletet Veres András római katolikus püspök, a győri egyházmegye főpásztora, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke instruálta, aki megköszönte az üdvözlő szavakat, és szeretettel emlékezett vissza korábbi, városunkba tett hasonló célú látogatására. A továbbiakban Mikeás próféta könyvéből hallgathattunk meg egy emelkedett részletet, mely a Betlehemben születő Messiás érkezését jövendölte meg.

„Áldottabb vagy te minden asszonynál! (…) Mert íme, gyermeket fogansz méhedben és fiút szülsz, s Jézusnak fogod őt nevezni! (…) Uralkodni fog Jákob házán mindörökké, és uralmának soha nem lesz vége!” – szóltak immáron Lukács evangéliumának papírra vetett szavai, melyek a kiválasztott Mária sorsát vetítették előre, aki alázattal vette tudomásul végzetét. „Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem szavaid szerint.”
Veres András szónoklatában a rózsafüzér jelentőségére, annak világalakító tulajdonságára hívta fel a figyelmet. „Mind azok közé tartozunk, akik ezt az imádságot örömmel és szívesen végzik. Biztosan állíthatjuk, hogy idősek, férfiak és nők is használják, ugyanis az egyházunkban ez az imádság olyannyit formálódott, hogy minden bizonnyal magáénak érezheti bárki.” – hangsúlyozta a láncra fűzött gyöngyök egyetemességét, melyek alkalmazása, mint mondta, nincs sem helyhez, sem pedig időhöz kötve. Ezt a gondolatot szemléltetve idézte fel katonai szolgálatáról őrzött emlékeit, amikor személyes tárgyak híján a géppisztoly hűtő részének tíz rését használták az imádsághoz, így nem volt akadálya az ismételt fohászok számontartásának. Külön mondatokat intézett a férfi testvérekhez, akiktől sokszor távol áll ez a fajta könyörgés, pedig valójában – a hagyomány szerint –, épp nekik találták ki a szerzetesek, így nemtől függetlenül mindenkit bátorít a használatára.

„A rózsafüzér nem más, mint üdvösségünk titkainak gyűjteménye, ima közben pedig feltárulnak ezek a titkok. Ez egy olyan szemlélődés, amit Máriával együtt végezhetünk, és ez Istennel való mélyebb kapcsolathoz, elmélyüléshez vezet, melynek hatására embertársainkhoz is másként viszonyulunk majd, mert átalakulnak az érzéseink, a gondolataink, a szemléletmódunk.” Veres András meditáló, lassú, koncentráló imádságként jellemezte a rózsafüzért, alkalmazása lelkünknek növekedést és tisztulást fog adni. „Akik a rózsafüzért imádkozzák, azok saját életük problémáit, nehézségeit jobban megértik, és könnyebben tudják fogadni, akármi jöjjön is.” – fejezte be fejtegetését, majd egy nemes kezdeményezésre invitálta a sorokban ülő fiatalokat.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által hirdetett közösségi indítvány október 18-án – lapunk megjelenése napján –, minden gyermeket arra buzdít, hogy fogjanak össze és imádkozzák közösen a rózsafüzért. A gyermekek égbe szálló könyörgése egy jobb világot hoz majd el mindannyiunk számára. „Legyen ez az ország a magyarok Nagyasszonyának országa, a rózsafüzér királynőjének országa.” – hangzott az áldás, majd a himnuszokat követően szentségi körmenettel zárult a lélekemelő ünnepély.