Test, lélek, szellem egyensúlya

Az Egészség és életmód sorozat első vendége dr. Papp Lajos szívsebész professzor volt az elmúlt szerda este az Ifjúsági Ház zsúfolásig megtelt nagytermében.

A megjelenteket Suhaj Csilla köszöntötte a szervező Jászkerület Nonprofit Kft. nevében. Elöljáróban néhány mondat erejéig összefoglalta a világhírű professzor életútját. Dr. Papp Lajos Széchenyi-díjas szívsebész, a Pécsi Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára, valamint PTE ÁOK Szívgyógyászati Klinika korábbi igazgatója, a Kaposvári Egyetem emeritus professzora 1948-ban született Aranyosgadányban. Érettségi után a mecseki ércbányákban föld alatti csillésként dolgozott, majd a következő évben műtőssegéd lett.

A Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán szerzett diplomát, sebészként dolgozott. 1983-ban tett szívsebész szakorvosi vizsgát.

Egy évet töltött a Harvardon ösztöndíjas kutatóként, hazatérve folytatta munkáját a városmajori Ér- és Szívsebészeti Klinikán. Egyetemi tanár, kinevezték a Hajnal Imre Egészségtudományi Egyetem Szív- és Érsebészeti Klinika igazgatójának. 1994-től a HIETE zalaegerszegi Szívsebészeti Tanszék és zalaegerszegi Szívsebészet, Szívgyógyászat alapító egyetemi tanára. Távozását követően a Pécsi Tudományegyetem II-es számú Sebészet és Szívsebészet igazgató egyetemi tanára, majd tíz évig az általa alapított Szívgyógyászati Klinika igazgató professzora. A PTE Szívgyógyászati Klinika Igazgatója volt 2008-ig, amikor is lemondott minden pozíciójáról és kérte nyugdíjaztatását. Úgy döntött, hogy ami az egészségügyben történik, az sem erkölcsileg, sem szakmailag nem vállalható. 2011-től a Kaposvári Egyetem emeritus professzora.

A professzort az orvostársadalomtól eltérő véleménye miatt a szakmában sokan támadják, ám a betegek, illetve az egészségtudatos életmódra törekvők körében nagy népszerűségnek örvend. Tapasztalata, nagy tudása, józan gondolkodásmódja ezreket sarkall követésére, tanácsai megfogadására.

A professzor mindenekelőtt a Teremtőnek köszönte meg a találkozás lehetőségét, majd a meghívóknak és a közönségnek mondott köszönetet azért, hogy az estéjükből rászánták az időt arra, hogy meghallgassák. – Úgy gondoltam, a szív és a keringés titkait az állandó tanulás, kutatás, tapasztalatok birtokában életem alkonyán meg tudom fejteni. Bejártam a világot, több mint ötezer élő emberi szívet tartottam a kezemben, de azt kell mondanom, semmit sem tudok róla. Senkit nem gyógyítottam meg, csupán segítettem a természetnek a gyógyulásban – vallotta bevezetőjében Papp Lajos.

Pályafutása legfontosabb konzekvenciájaként megértette, hogy az egészségügy nem lehet pártpolitikai kérdés. Véleménye szerint hazánkban csupán „Betegségügyi minisztérium” működik. Minderre bizonyíték, hogy Magyarország élen jár a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők számában. Néhány évtizeddel ezelőtt a finnek ugyanilyen rossz eredményeket produkáltak, majd a hangsúlyt áthelyezték a mozgás, az egészséges életmód és élelmiszer fogyasztásának propagálására. Az eredmények magukért beszélnek, hiszen ők Európa legegészségesebbjei. Sajnos nálunk a társadalom nagy része számára nem az a kérdés, hogy egészséges élelmiszert vásárol- e vagy tömegterméket, hanem az, hogy eszik vagy fűt.

Az orvostudománynak a gyógyítás során a teljes embert kell figyelembe venni. A test-lélek-szellem egysége olyan, mint egy háromlábú szék. Amennyiben valamelyik sérül, megbillen az egyensúly. Ennek értelmében vallja Papp professzor a Hippokratészi eskü helyett a 12. századból származó Ram-kódexben megírott Maimonidesz orvosi imáját ars poeticájául. A néhány soros fohászt az előadás hallgatói is megismerhették a professzor közvetítésében. Az ima rávilágított a doktor erős hitére, alázatára, igazságot kereső tiszta lelkületére. Ezt az Isten és emberszolgálatot tükrözi tevékenysége is, fáradhatatlan munkabírása, élethosszig tartó tanulása, kimeríthetetlen tudásvágya. Elmondta, hogy mindennek a feszített életvitelnek már öt szívinfarktust köszönhet, de tudja, hogy még dolga van itt a földön. Tudása birtokában tennie kell valamit az emberiség megmentéséért, amely, mint mondta, nagy bajban van.

A fehér faj a legveszélyeztetettebb. A földön 1,5 milliárd ember éhezik, míg 3 milliárd ember túlsúlyban szenved, amiből olyan civilizációs betegségek fakadnak, mint az infarktus, cukorbetegség, immunbetegségek, ízületi problémák. Papp professzor szerint létezik visszaút, élhetünk akár száz éven túl is. Ehhez mindössze három dolog szükséges: kajszibarack – magostól, tiszta víz és bármilyen meglepő, só. Magyar népmeséink, szólásaink szerint is a só maga az élet.

A nyugati társadalmak táplálkozási szokásai nagyban hozzájárulnak a betegségek kialakulásához. A tartósítószerrel, antibiotikumokkal, vízzel telenyomott élelmiszerek ártalmasak. A nagyáruházakban jórészt szemetet árulnak, pedig a mondás is úgy tartja, azzá válsz, amit megeszel – emlékeztetett az előadó. Másik probléma a túlzott vízfogyasztás, amely kimossa a szervezetből az ásványi sókat. Téves az a felfogás, hogy napi több liter vizet kell innunk. Papp Lajos szerint akkor kell inni, amikor szomjúságot érzünk, és nem többet, mint amennyit kívánunk, különben könnyen vízmérgezést kapunk, ami akár halálos is lehet egy legyengült szervezetnek.

A koleszterin bevitele köré épült kérdést szintén új megvilágításba helyezte. Véleménye szerint az egészséges koleszterinszint értéke jóval magasabb az orvosok által ma elfogadottnál, így napi két-három tojás elfogyasztása nem káros, hanem egyenesen kötelező. Az egészséges táplálkozás mellé a hosszú élet érdekében elengedhetetlen a rendszeres mozgás. Napi két óra gyaloglás, amely időtartam a kor előrehaladtával arányosan növekszik, szükséges az egészség érdekében. A lelki egyensúly kevesebb mérgelődéssel, irigységgel, több megbocsájtással, jó cselekedettel és szeretettel érhető el. Az elmondottak összegzéseképp a professzor a kevesebb méreg- és kalóriabevitel valamint a több mozgás egyenlegében látja a hosszú élet titkát. Hagyjunk magunknak időt a szép befogadására és az ima csendjére.
Hitvallásához méltón előadását is egy imával, áldással fejezte be, amit követően taps helyett csendességre, egy perc néma meditációra kérte a közönséget köszönetképpen.