Kaszárnyafutás

A Honvédelmi Minisztérium változatos programsorozattal, előadásokkal, kiállításokkal és pályázatokkal tette színesebbé a Magyar Honvédség megalakulásának 170. évfordulóját. Ennek keretében az egész országot átívelő kétnapos akciót is szerveztek „Kaszárnyafutás” elnevezéssel, amihez a második nap Jászberény is csatlakozott.

Október 6-án, reggel fél nyolckor, a futásindítás előtti rövid ünnepséget az I. világháborús szobor előtt Nagy András, az Önkormányzat Humán Erőforrás Bizottság elnöke nyitotta meg, dr. Sebők Balázs pedig történelmi visszaemlékezésében Jászberény két volt laktanyájáról beszélt bővebben.

Többek között elmondta, hogy a Huszárlaktanyában a két világháború között – a trianoni békediktátum egyik következményeként –, csak kerékpáros alakulat állomásozhatott. Majd az ötvenes években szovjet páncélosok voltak a laktanya falai között. Később raktárbázissá alakult, majd sokáig az enyészeté lett. A Nagykátai úti laktanyáról megemlítette, hogy annak fénykora 1950-ben kezdődött a tarackos tüzérezred telepítésével. A tüzéreket rakétások követték, majd a két laktanyának megszűnt a funkciója és mindkét helyen – a berényi vállalkozóknak köszönhetően –, a mai kor igényeinek megfelelő lakóépületek találhatók.

A kaszárnyákra való visszaemlékezést koszorúzás követte a Szolnokról érkezett vendégek részéről. Szabó Dezső alezredes vezette a futócsoportot, amelynek tagjai a helikopterbázis állományából verbuválódtak. Az alezredestől megtudtuk, hogy képzett futókkal érkezett, akik az országos járőrbajnokságokon, valamint a Magyar Honvédség bajnokságain is kiváló eredményekkel szerepelnek. Előző napi futásuk során főleg fiatalok csatlakoztak hozzájuk egy-egy településen, így nagy örömmel vették a jászberényiek jelenlétét is. Ők Véghelyi Árpád és Notheisz János vezetésével érkeztek egy fiatalokból álló vegyes csapattal.

A futók igyekeztek kikerülni a nagy városi forgalmat, így a főtéren a gyalogjárdán haladtak és a közlekedési lámpánál átkelve a Szent Imre herceg útra tértek rá. Ott – szombat lévén – aránylag gyér volt a forgalom. A temető mellett elhaladva, a Szelei úthoz közeledve pedig még ritkábban találkoztak gépkocsikkal. A Jászberény végét jelző táblához érve megálltak egy kis időre, ahol közös fotó örökítette meg együttlétüket. Innen a város futói visszaindultak, a vendégek pedig egymást váltva, Tápiógyörgye felé vették az útirányt.

Munkatársunk

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?