Koncertélmények estéről estére

2018-09-152018-09-13 Kazsimér Nóra 0 Comments Jász-Expo és Fesztivál

Három estén át élvezhettük a különböző zenei csemegéket a nyolcadik alkalommal megrendezett Jász-Expo és Fesztivál ideje alatt a Szentháromság téren.

Egy címszó alatt futottak a pénteki vásárnyitót és díjátadót követő színpadi programok, mely nem más volt, mint a Hevesi. A sztárvendég megérkezése előtt azonban Hevesi Tamás bátyja, Imre játszott hattagú bandájával, akikkel a szóbeszéd szerint nem kevesebb, mint harmincórányi folyamatos, ismétlés nélküli zeneszolgáltatásra képesek. Miután ezt megtudhattuk, mindjárt kevésbé aggódtunk az autópályán dugóba keveredett Tamás miatt, és hamar az ország egyik legfelkapottabb parti zenekarára bíztuk magunkat.

Nagy volt az öröm a közönség körében, hogy a jazz, standard, rock, funky, blues, latin amerikai és szalondallamokban is otthonosan mozgó együttes évi 150 élő koncertjébe városunk is belefért, így az örök klasszikus magyar nótákat hozó fellépők után végre friss zeneélménnyel is gazdagodhattunk. A műsort egyértelműen Molnár Katalin énekes vitte el a hátán egész teret betöltő hangterjedelmével, de az épp Amerikában tartózkodó gitáros helyére beugró, fiatal zenész sem okozott, csak kellemes csalódást Punnany Massif feldolgozásával. Időközben Magna Cum Laude slágerek is elhangzottak, mivel kiderült, Mező Misire épp Hevesi Imre talált rá, mikor még egy szál kannával kísérte frappáns szövegeit a falu szélén.

Némi késéssel ugyan, de annál nagyobb energiával robbant be fél kilenc tájékán Hevesi Tamás, aki életvidámságával mozgásra bírta az addig csak lábával doboló, korosodó publikumot is. Gyakorlott művészhez méltón – és igyekezvén kiengesztelni a rá várókat –, nem hagyta abba a koncertet a kiírt zárás szerint, így bőven belefértek repertoárjába az ismertebb dalok mellett LGT zeneművek is.

Szombaton a délutáni népdalszekciót a helyi kötődésű Cool and the Jazz Band váltotta fel nevükhöz is méltón jazzdalok élő átdolgozásával, de már a zenekar fellépése során is érezni lehetett a Jászmagyarok újbóli összeállását övező várakozást.

A Jászság együttesének visszatérését, az ismert rockfolk kultúrkincsek felcsendülését olyannyira várta a több száz főből álló rajongótábor, hogy mikor Pataki Mónika megállt a színpadon, a felszabaduló, hosszantartó üdvrivalgás minden tag szemébe könnyeket csalt. A konferáló a vásár legemlékezetesebb produkciójaként harangozta be Bánfi Ferencéket, akik 10 év, 95 koncert és 2 lemez után döntöttek úgy, hogy 2016-ban befejezik pályafutásukat. A sors fintora, hogy éppen az expo emelvényén jelentették be karrierjük végét, melyen most ha egy alkalomra is, de újból az autentikus népi hangszereké és rockhangzásé volt a főszerep. Műsorukat pirotechnikai elemekkel tették még hatásosabbá, az időről-időre felcsapó lángok mögött jól szólt az Olyan országot szeretnék, vagy a Jászkunsági gyerek, melyek talán soha előtte nem hangzottak ilyen megindítóan.

Ha feltennénk a kérdést, hogy melyik az a formáció, melynek tagjai képesek egyszerre Halott pénzt, Pápai Jocit és Modern Talkingot is játszani – kidomborítva a zenészek legkínosabb tulajdonságait – akkor egyértelműen a már 28 éve szünet nélkül bohóckodó Irigy Hónaljmirigy jut az eszünkbe. A nyolcasfogatból most csak négyen jöttek el, ám ők is elegek voltak ahhoz, hogy egy tűt se lehessen leejteni a gimnázium előtti utcában. Az őrültségre minden korosztály vevő volt, de a mirigyek igyekeztek a fiatalabb közönségre koncentrálni aktuális munkáikkal, friss közéleti szituációkra reagáló bölcsességeikkel, miközben nem maradt el a már klasszikus Numera király vagy a Tiszta vizet igyanak az állatok című szerzemény sem. Poénos rímgyűjteményüknél már csak dekoratív – zömében eredetileg nőknek készített – jelmezeik borzolták jobban a kedélyeket. A fellépő ruhákkal egyébként nem sok gondjuk akadt, hiszen ha véletlenül nem volt idő rendesen felvenni, az sem tűnt fel senkinek. Csapnivaló vásárzáró előadásukat – és ez esetükben bóknak számít – vastaps jutalmazta, mely a három nap változatos műfajainak és a zene által kiváltott érzelmek sokszínűségének is szólt.