Párbeszéd múltról, jövőről

Európai uniós támogatásból öt és fél millió forintot nyert a város a Jászberény-Vechta 25 éves testvérvárosi kapcsolat programjainak megrendezésére. A pályázat feltételei között szerepelt konferenciaszervezés is, amelynek témájául az ajánlások közül a migráció köré épülő párbeszédpaneleket választották a vendéglátók.

A meglehetősen komoly téma kisebb felhőket vont a 25 éves barátságot ünneplő találkozó egére, de mint azt Vechta polgármestere, Helmut Gels megfogalmazta, a programon mégis a barátságos napsütés dominált. Nemzeteink a bevándorlás témájában jobbára ellentétes véleményeket képviselnek, ám az egymás iránti tisztelet, a figyelem képes volt elsimítani a vita hevében keletkezett negatív hullámokat és példásan toleráns párbeszédeket sikerült kialakítani mind a konferenciateremben, mind a fehér asztalok mellett.

Pénteken délelőtt a Jász Múzeum adott otthont a fiatalok megtartása, gazdasági migráció téma köré csoportosuló beszélgetésnek, amelyet dr. Sebők Balázs főiskolai docens vezetett. Táblázatokkal és diagramokkal szemléltette Európa és Magyarország demográfiai helyzetét, a belföldi és a nemzetközi migrációt, a munkaerőmozgást. Európa társadalmához hasonlóan hazánk öregszik. 38 éve csökken a születésszám, ma a mért adatok szerint csak 1,4 gyermek születik, holott 2,1 kellene, hogy megállítsuk a népességfogyást. További probléma, hogy a fiatalok egy része elvándorol. A külföldre távozás vezető oka a jobb megélhetésben való remény, de mellette a tapasztalatszerzés, a rossz anyagi körülmények, nyelvtanulás, karrierépítés, új kihívások, családi okok szerepelnek. Az itthon maradók elsősorban a családra és a barátokra hivatkoznak, mint itthon tartó erő, de sokakat a hazaszeret marasztal. Legtöbben éppen a mi régiónkból vándorolnak el belföldön jellemzően Budapest környékére illetve a nyugat-Dunántúlra. Külföldi úti célként legtöbben Németországot választják, ezt követi népszerűség szerint az Egyesült Királyság és Ausztria. Mintegy 460 ezer honfitársunk él hazáján kívül valahol Európában – ebből 180 ezren Németországban – és összesen 637 ezren találtak otthonra Magyarországon kívül a nagyvilágban.

Az elvándorlás nem kizárólag magyar probléma. A németek öt, az osztrákok 6,7 százaléka keres hazáján kívül boldogulást, ettől jóval magasabb a Balkánról, és Portugáliából történő elvándorlás. Ennek tükrében politikai nézőpont kérdése a magyar 6,5 százalékos kivándorlás soknak vagy kevésnek számít. Mindenestre a hiányzó munkaerőt ’89 óta határon túli magyar bevándorlókkal pótoltuk, és a jelenlegi kormány sem szándékozik idegen identitású gazdasági bevándorlókat fogadni. Az előadó rövid történelmi kitekintésében emlékeztetett a 120 évig tartó oszmán megszállásra, amikor Jászberény – vagy ahogy akkoriban átnevezték Dzsánfedá – lakossága szinte kipusztult. Magyarország nem hajlandó önként behívni vagy befogadni kétes hátterű, idegen kultúrájú embereket. Inkább a fiatalok itthon tartására helyezi a hangsúlyt neveléssel, szociális intézkedésekkel, munkahely és lakhatás támogatásával, bérkompenzációval, a hazafiasság erősítésével, szórakozási lehetőségek megteremtésével, a hazai fogyasztásra ösztönzéssel. Német vendégeink különböző véleményen voltak, melynek polgármesterük hangot is adott. Az álláspontok megértésére és tisztázására az ebédre terített asztal melletti társalgás és a következő napok konferenciái is alkalmat adtak.

Szombaton délelőtt a Déryné Rendezvényházban folytatódott a diskurzus, melyet Szentesi -Zöldi László moderált. Helmut Gels polgármester kérdésre válaszolva elmondta, hogy a németek úgy tekintenek a magyarok 1989-es határnyitására, mint az európaiság kezdetére. A delegáció pedagógusai is igazolják, hogy történelemórán napi téma ez az esemény, amely lehetővé tette az ellentétek elsimítását, Európa bővítését. Testvérvárosi kapcsolatunkat is erősíti a jeles történelmi tény tudata. A szóvivő emlékeztetett, hogy a német-magyar kapcsolatok alapja a tökéletes gazdasági együttműködés. A Mercedes után most az Audi is nálunk telepedik le, és számos kisebb német vállalkozás talál helyet hazánkban. A polgármester reflektálása szerint a magyar piac fontos a német gazdaság számára, hiszen innen könnyen el tudnak érni más országokat. Jászberény szintén fontos gazdasági pillér. A kedvező piaci helyzet és a további erősödés érdekében kell egymást összefogva erősíteni, ugyanakkor nyitottnak kell maradni, mert csak így tudunk erősek lenni a külső viszonyokkal szemben. A továbbiakban szóba került a brexit, amely Szentesi szerint megalapozhatja egy új Macron-Merkel tengely kialakulását. Gels úr reményét fejezte ki, hogy a britek kilépése mégsem történik meg, de véleménye szerint akkor sem veheti át senki a vezető szerepet az EU-ban, mert a nehéz helyzeteket mind a 27 országnak közösen kell megoldani. A nagy országok feladata Magyarországot jobban bevonni az európai gondolatkörbe, ugyanis meghatározó szerepe van a szomszédos országok befolyásolásában. Európát a közösségi szellem viszi előre. Az unió-ellenes gondolatokat vissza kell szorítani és a béke útján megmaradni!

A továbbiakban a résztvevők tettek fel kérdéseket, fejtették ki véleményüket. Ismét szóba került a bevándorlás, mint megoldandó probléma. A hozzászóló szerint az unióból nem csak kivenni kell, de a hozzájárulás is kötelessége a tagoknak. A felvetésre válaszul Szentesi-Zöldi László emlékeztetett a 90-es évek piacnyitására, amikor a nyugati cégek kedvezményesen idetelepülhettek, képzett munkaerőt kaptak. A német nagyvállalatok érzékelhetik, hogy Magyarország azóta is kiemelkedő profitot termel, tehát mi ugyanúgy hozzátesszük a magunk részét az unióhoz, mint bárki más. Szabó Tamás polgármester is szót kért a téma kapcsán. Kifejtette, hogy az európai szinten folyó viták jelentős része a migráció körül forog, amelynek ez a találkozó is teret enged. Minden véleményt szívesen veszünk, hiszen a program célja, hogy testközelből megismerjük egymás álláspontját, a problémákat meg tudjuk beszélni. Ennek egyik módja a konferencia, a másik pedig a kötetlen baráti beszélgetés, ahogy tesszük ezt már 25 éve. Magánvéleményeként elmondta, hogy a szabályozatlan és kifejezetten gazdasági szándékú bevándorlással nem ért egyet, és közös kihívás megoldást találni a helyzetre. Kérdésként hozzátette: A német cégek miért választják Magyarországot a gazdasági bevándorlók foglalkoztatása helyett? Helmut Gels egyetértett polgármester kollégájával abban, hogy a problémákat nem lehet a szőnyeg alá söpörni, mert a vélemények tisztázása hozzátartozik a barátság megtartásához. Véleménye szerint egy közös európai szabályrendszerrel kell választ adni a migráció kérdésére. Németország nagy erőkkel dolgozik ezen, és reménye szerint megoldódik a probléma. Elmondta, hogy a jogállam lehetőséget ad a menekülőknek az oltalomra, míg hazájukba vissza nem tudnak térni. A visszajuttatás szintén szabályozásra vár, kisebb problémákkal már működik. A menekülteket nem kívánják munkaerő feltöltésre használni, a képzéseket elvégzők majd – a német gondolatmenet szerint – visszatérve hazájukat gyarapítják tudásukkal, szakértelmükkel az újjáépítés során. A véleményeink alapjában nem különböznek annyira. Az EU országainak közösen kell megoldani a kérdést, nem önmagukban – hangsúlyozta német vendégünk.

A témáról való eszmecsere valóban fehér asztal mellett, egy különleges helyszínen folytatódott, ugyanis a delegáció késő délután a Sisa-tanyára volt hivatalos. Szatmári Antalné alpolgármester asszony felejthetetlenül jó hangulatú grill-partit szervezett erre az estére. A programra érkező gyerekek önfeledten fociztak, játszottak vagy bóklásztak a kellemes parkszerű tanyai környezetben. Este a tábortűz is fellobbant, volt aki körbeülte, mások fáradhatatlanul táncoltak a magyar slágerekre. Közben jól fogyott a grillezett zöldség, a finom kolbász és a húsok. A felnőttek a sátor alatt diskuráltak felemlegetve az elmúlt 25 év kacagtató pillanatait, vagy immár lazább körülmények között vitatkoztak, társalogtak politikáról, napi gondokról és megoldásokról.

A konferencia harmadik napja ismét a Déryné Rendezvényházban kapott helyet. A székeket kör alakban elrendezve asztal híján nem kerekasztal, de jellegében mégis face to face beszélgetés történt. Elsősorban a testvérvárosi kapcsolat jövőjét választotta témául a két moderátor, Szentesi-Zöldi László és Szatmári Antalné. Helmut Gels köszönetet mondott az elmúlt napok véleménycseréjéért, az információ-gazdag találkozókért. Hangsúlyozta: fontos, hogy speciális témákkal is foglalkozzanak és megismerjék egymás értékrendjét. A már jól bevált közös projektek, mint az iskolai vagy az állatkerti találkozók bizonyságai az együttműködés képességének a két város között. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a fiatalok bevonása a testvérvárosi kapcsolatokba kiemelt feladat. Felvetődött Facebook csoport létrehozása, mint a legkönnyebben elérhető fórum. A nyelvtanulást nagyban segíti a gyerekek közötti kommunikáció, ami még hiányossággal küzd Magyarországon. A befogadó családok révén valódi baráti kapcsolatok alakultak ki, sőt az elmúlt évek során házasságok is köttettek a két város polgárai között. Ezeket az értékeket kell továbbadni, a kapcsolatokat továbbra is élővé tenni. A pályázatok kötöttsége révén nem mindig célra vezetőek, inkább a civil kezdeményezések tölthetők meg hasznos programokkal, ám magyar részről az önkormányzat támogatása ellenére a pénzhiány meglehetős akadályokat gördít a megvalósulás elé.
Zárásképp a lengyel delegáció vezetője szólt, aki gratulált az intenzív negyedszázados kapcsolathoz, és további sikeres együttműködést kívánt.

Kárpáti Márta

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.
Kárpáti Márta

Latest posts by Kárpáti Márta (see all)

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?