Leszállás a nőcsábászok földjén
Egy franciaországi szoknyapecér kissé szokatlan, ám annál mozgalmasabb mindennapjai elevenedtek meg a Szabadtéri Színpadon augusztus 19-én, vasárnap este, amikor a Boeing, Boeing városunkat választotta következő állomásának.
Marc Camoletti színdarabja már 55 országban több mint kétezerszer bizonyított, film készült belőle Tony Curtis főszereplésével, sőt még a Guinness Rekordok Könyvében is szerepel, mint a legtöbbet játszott francia vígjáték. Nagy volt hát az előadást körüllengő várakozás, különösen az olyan, kihelyezett plakátokon is feltűnő, ismert nevek miatt, mint Bozsó Péter, Baronits Gábor vagy Deutsch Anita.
A történet szerint Bernard, a felkapott építész egy nemzetközi háremet tart fenn mindenféle különösebb nehézség nélkül, a menetrendszerint érkező, egzotikus hölgyeket ugyanis maguk a légitársaságok válogatják elő számára. A vetésforgóban beeső nőket párizsi lakásában bolondítja, melyhez a valamikori utaskísérő, Bertha asszisztál, aki Bernardnál töltött házvezető évei alatt az internacionális konyha szakértője lett.
Egy nap azonban váratlanul megjelenik Robert, az építész egykori iskolatársa, akit mindenki halottnak hitt. Robert nem létező személyazonossága számos későbbi poénnak szolgáltat alapot, miközben a férfi segíteni igyekszik barátjának, vagyis menteni próbálja a menthetőt. De ne szaladjunk ennyire előre!
A probléma ott kezdődik, hogy a légitársaságok menetrendjét követően a modern kékszakállú herceg élete is felborul, és a három menyasszony egymást érve toppan be Bernard lakásába. A kellemetlen meglepetés természetesen hárítást, végtelenig gyűrűző hazugságokat, egy ferdére tervezett, éppen összedőlő épületet és egy elszabadult komédiát is eredményez, melyben alig várjuk a pillanatot, mikor nyit végre egymásra a három kiszemelt.
A légikisasszonyok személyiségük legjavát hozzák, ki-ki nemzetiségének megfelelően. A számító, angol Janet két ötórai tea között várja a gyémántgyűrűt, a bájos, francia Jacqueline szíve megvehető egy nercbundával, a félig olasz, félig német Judith pedig csak hab a tortán, melyre a cseresznyét valójában a mindehhez alkalmazkodni kényszerülő Bertha teszi fel, akit Mézes Violetta alakít bámulatosan. A darab végére a világon létező összes női rigolya és férfikifogás elhangzik, miközben minden perc meglepetés, hiszen sosem tudhatjuk – és egy idő után már nem is igazán emlékszünk –, hogy melyik ajtó mögött ki is van, és mikor fog előlépni. Az elején még csetlő-botló, kicsit sajnálatra méltó Robertből igazi hősszerelmes lesz, Janet végül egy angol nemest választ, így főhősünk kizárásos alapon Jacqueline karjaiban köt ki.
Tanulságnak akár levonhatnánk azt is, hogy aki több vasat tart a tűzben, az végül megtalálja szíve hölgyét, de ez nem lenne túl etikus, úgyhogy ha jót akarunk magunknak, felejtsük el azt a következtetést, hogy a nőcsábászok bizony elnyerik méltó jutalmukat. Itt ilyenről szó sincs, elég, ha annak örülünk, hogy a kívülről igencsak szórakoztató légi katasztrófa szerencsére elcsitult, így mindenki, a szereplők és a nézők is jól jártak.
a BerényCafé újságírója.
- Rendhagyó középiskolai felvételi - 2021-01-27
- Sosem vártam a kihívásokra, magam kerestem azokat - 2021-01-22
- Milán, az év első babája - 2021-01-05
