A Napbaöltözött Asszony

2018-08-242018-08-23 Taczman Mária 0 Comments

Városuk Főtemplomának hagyományos búcsúi szentmiséjére valamennyi egyházközségből és az éppen zajló Csángó Fesztivál határon túli vendégei közül is szép számmal érkeztek hívek. Nagyboldogasszony ünnepének jelentőségére dr. Varga Lajos váci segédpüspök atya világított rá szentbeszédében.

A Katolikus Egyház augusztus 15-én Szűz Mária halálát és mennybevételét, vagyis Nagyboldogasszony napját ünnepli. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Érdekes egybeesés, hogy Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak Városunk Főtemplomának titulusa is Nagyboldogasszony, őseink ugyanennek a mennybe felvételnek a jelenetét örökítették meg a főoltárképen.

„A jászok írták fel: a Magyarok Nagyasszonyának” – hívta fel a figyelmet Szántó József apát-plébános.

Augusztus 12-én dr. Varga Lajos váci segédpüspök mutatta be az ünnepi búcsúi szentmisét a nagy számban megjelent hívek és a Csángó Fesztivál vendégei előtt. „Uram, jobbodon áll a királynő arannyal átszőtt ruhában” – hallhattuk Beniczki Béla kántor énekében, utalva az olvasmányban elhangzott Napbaöltözött Asszony történetére.

A Jelenések Könyvének emblematikus történetét magyarázta szentbeszédében a segédpüspök atya. Mint mondta, az emberi elme szívesen gondolkodik ellentétpárokban, ezek mindig a megértést segítik. Például Ádám ellentétpárja Krisztus – az első ember bűne ugyanis veszteséget, hiányt jelent, míg Krisztus ezt tevékenységével nyereségre fordította, visszaállította az eredeti állapotot. A Napbaöltözött Asszony ellenpólusa a skarlátvörös ruhás, hűtlen, parázna asszony a Jelenések Könyvében, ahogy a szép esztétikai minőségének ellentéte a horrorisztikus. A Napbaöltözött Asszony fején tizenkét csillagból álló korona van, lába alatt a hold, ontja a meleget és a fényt. Számos értelmezés Szűz Mária előképének tartja, aki elpusztíthatatlan, hiába próbálja a sárkány az ő és gyermeke életét kioltani, Isten védelme alatt áll. A hűség mintaképe, annak a szövetségkötésnek a példája, ami a jegyességben, majd a házasságban bontakozik ki. Saját életünk odaajándékozása a másiknak nagy értelmi és érzelmi intelligenciát kíván: a lelki tulajdonságok kicserélődhetnek a két fél között. Az ellenpólus, a hűtlen, parázna asszony számára nincs a hűségnek értéke.

A házasságkötések számának drasztikus csökkenése figyelhető meg napjainkban – jelezte a szónok. Isten retorikája szerint a menyasszony – az egyház, az emberek – szeretete visszavonható, a vőlegényé – Istené – azonban nem. Ő visszavonhatatlanul, örökre szeret, bűneink ellenére. Hiába az ellenpólus elbukása, megsemmisülése, hűtlensége, Isten képes arra, hogy mindezt felülírja és megsemmisítse a bűnt.

Az ünnep üdvtörténeti távlatba helyezésével ért véget a prédikáció. „A Megváltás kegyelme először Máriára áradt ki, hiszen bűn nélkül, szeplőtelenül fogantatott, a tökéletes esztétikai szép megtestesítője. Nagyboldogasszony ünnepe arról is szól, hogy nemcsak Jézus támadt fel, de kinyitotta a mennyország kapuit Mária számára, testestől-lelkestől felvette a mennyei boldogságba. Jézus képes arra, hogy üdvözítsen minket is, az igazán szép befejezést a Mennyek Országa jelenti” – foglalta össze a püspök atya.

Az ünnepi szentmise végén Szántó József apát-plébános megköszönte a részvételt, a vendég atya szentbeszédét, és körmenetre hívta az egybegyűlteket, az Oltáriszentségben jelen lévő Jézus nyomában járva. A búcsúi szentmise a himnuszok eléneklésével ért véget.