Kármel ékességét köszöntötték

2018-07-26 Taczman Mária 0 Comments

Városunk nyári búcsúinak sorát hagyományosan az Újtemető kápolnájának búcsúja nyitja meg július közepén. A Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére szentelt kápolnához szép számmal érkeztek hívők július 15-én, vasárnap reggel, hogy a temetőben nyugalomra helyezett szeretteik számára kérjék az üdvözülés kegyelmét.

Jászberény temetői közül a Sírkert utcai temetkezési hely a legfiatalabb: 1857-ben létesítette a városi tanács, akkor még a lakott területtől távol. Az azóta is rendezett, négy, szabályos parcellából álló hely ünnepi díszbe öltözik júliusban. Kardvirágok fehér tengere jelzi, hogy a hozzátartozók hűen és szeretettel őrzik az itt nyugvók emlékét. Az ünnepi szentmisét Bertók József, nyugalmazott mezőnagymihályi lelkiatya mutatta be, aki már köszöntőjében utalt rá, hogy ezen az ünnepen – bár nem a legnagyobb Mária-ünnep –, az isteni kegyelem kiáradása rendkívül nagy, a tisztítótűzből való szabadulást kiesdhetjük elhunyt szeretteink számára. Az atya egyébként a Főtemplom hívei számára is ismerős, hiszen egy rövid időt töltött nálunk káplánként, és azóta is rendszeresen visszatér lelkipásztori szolgálatot ellátni. A Barátok templomához tartozó temető búcsúján először teljesített szolgálatot felszentelt diakónusként Pintér Bálint, az egyházközség kispapja.

„Örülj és örvendj, Sion leánya, az Úr benned van!” – hallhattuk az ószövetségi olvasmányt, amely mintegy előrejelzi a Máriát köszöntő angyal üzenetének tartalmát. Szentbeszédében Bertók József atya alapos és kimerítő egyháztörténeti megközelítést adott az ünnep lényegéről és eredetéről. Kifejtette, hogy az Izrael északi részén található Kármel hegyvonulat ősi, kultikus hely volt.

A Bibliában az Ószövetség elmondja a Kármel hegyén történt Illés próféta és Baál pogány isten papjai közti vetélkedés történetét, amely Illés és Isten csodatételével ér véget. Illés próféta itt mutatta be áldozatát, válaszul Isten olyan tüzet küldött, amely még a követ is elemésztette, jelezve, hogy egyedül ő az igaz Isten, és neki kell szolgálni. Az atya emlékeztetett, hogy ilyen erejű felemésztésre, szilárd anyagok elpárologtatására egyetlen, ritka elektromos jelenség képes, a plazmából álló gömbvillám.

Illés próféta áldozatának helyén ma egy kármelita templom és oltár áll. A középkorban is éltek itt a világtól elfordult, elmélkedő remeték magányosan, vagy kisebb közösségben, a 12. században pedig a Kármelen egy szerzetesrend alakult, a Kármeliták rendje, hogy a Szűzanya oltalmában szemlélődő életmódot folytassanak. A rend a mai napig működik Magyarországon is. Egyébként az egyházatyák Kármel hegyét annak szépsége, termékenysége, ősisége és Illés győzelme miatt Szűz Mária jelképének látták, maga a név is gyümölcsöst jelent, így a különösen tavasszal virágpompában tündöklő, hosszú hegyhát az évszázadok alatt szoros kapcsolatba került Mária szerepével a megváltás művében. A Szentföldről Európába importált rend megerősítése az angliai Stock Szent Simon nevéhez fűződik, akinek egy látomásban a kis Jézus egy úgynevezett barna skapulárét, egy ruhadarabot nyújtott át, amelynek viseléséhez olyan ígéretek fűződnek, mint a pokoltól való megmenekülés, a különleges béke és védelem biztosítéka.

A könnyű üdvözülést lehetővé tevő és az örök boldogság ígéretét adó ünnepen a prédikáció a Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére buzdított, aki szeretve vezet az üdvösség felé. Az ünnepi szentmise körmenettel és a himnuszokkal ért véget.