Tizenhárom székelykapu

A JÁI Székely Mihály és Bercsényi Miklós Tagintézményeinek 7. osztályos diákjai 2018. május 28-tól június 1-ig vettek részt közösen a Határtalanul pályázat keretében egy fantasztikus erdélyi körúton.

Az öt nap alatt rengeteg élménnyel gazdagodtunk, melynek alapvető célja az volt, hogy a határon túl élő magyar emberekkel, hagyományokkal és látnivalókkal megismerkedjünk. A kint töltött idő alatt nagy szeretettel fogadtak bennünket és valóban otthon érezhettük magunkat.

Utazásunk során először Nagyváradon tettünk egy kétórás sétát, melynek során a helyi honismereti vezetőnk bemutatta a főbb nevezetességeket a gyönyörű belvárosban, itt helyeztünk el koszorút Szent László király szobránál. A Királyhágónál tett megállónk után megcsodálhattuk útközben a Tordai-hasadékot, majd estére megérkeztünk Nyárádgálfalvára, ahol már várt ránk Éva néni, a honismereti vezetőnk, aki a hét folyamán kísérte a csoportot. Látogatást tettünk a marosszentgyörgyi Szent György Gimnáziumban, ahol átadtuk az iskola diákjainak és nevelőtestületének szánt ajándékainkat, majd Emma néni, az ottani hetedikesek osztályfőnöke mutatta be nekünk az iskolát és az ott folyó munkát. Ezt követően utunk Szovátára vezetett, ahol körbesétáltuk a heliotermikus Medve-tavat, kóstoltunk borvizet a Mária-forrásnál, majd Erdély legkeletibb részénél átsétáltunk a Békás-szoroson. A Gyilkos-tóhoz is ellátogattunk, melynek legendáját több változatban is meghallgattuk. A gyergyószentmiklósi szálláshelyen ettük a legfinomabb töltött káposztát! Reggelente is finomabbnál finomabb házi finomságokat kóstolhattunk, például áfonyadzsemet, padlizsánkrémet vagy puliszkát.

A parajdi sóbányában másfél órát töltöttünk el, ahol szabadidős eszközöket próbálhattunk ki, és elolvastuk a sóbánya történetét a kiállított tárgyak mellett. Józsa János népművész mester korondi műhelyébe is ellátogattunk, ahol sajnos magát a korongozást nem volt lehetőségünk látni, de cserébe csodás edények közül vásárolhattunk kedvünkre.

Farkaslakán Tamási Áron sírjánál helyezett el a csapat emlékszalagot, emellett a nem messze található Trianon emlékmű gyönyörű faragását is megcsodálhattuk.

Szejkefürdőn 13 székelykapun keresztül sétáltunk fel a legnagyobb székely, Orbán Balázs sírjához, ahol a székelyes lányok egy gyönyörű népdalcsokorral tisztelegtek. Székelyudvarhely belvárosa is hangulatos volt, szebbnél szebb épületekkel és a legfinomabb fagyival, amit ettünk.

A programnak eredetileg nem volt része, de sikerült egy esztenához is felsétálni, ami kétségkívül a legemlékezetesebb volt mindannyiunk számára. Kóstoltunk juhsajtot, ordát és túrót, a gyerekek pedig szívesen beszélgettek a román és magyar pásztorokkal, akik épp főzték a puliszkát. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban többek között Gábor Áron történetével ismerkedhettünk meg a kiállított tárgyakon keresztül.

A másik legmaradandóbb élmény az alsócsernátoni Haszmann Pál Múzeum volt, ahol maga az alapító fogadott minket. Az idős bácsi a vicces és szenvedélyes beszédével mindenkit elvarázsolt, és rádöbbentett minket, milyen fontos nekünk a magyarság. A kedvünkért beindítottak egy múlt századi benzinmotort is. Ezt követően tettünk egy sétát a bodvaji feredőben, majd a Vashámornál igazi házi finomságokat kóstolhattunk. Itt láthattuk, hol is öntötte Gábor Áron a híres ágyúit. Kisbaconban Benedek Elek dédunokája mesélt nekünk Elek apóról abban az emlékházban, amit még a feleségének építtetett az író. Elmentünk egy működő 200 éves vízimalomba, ahol egy idős néni mesélt nekünk a malom múltjáról. Egy igazi különlegesség is szerepelt programjaink között, mivel mindenki megismerhette a kürtőskalács sütésének tudományát. A hazafelé vezető úton Segesváron álltunk meg. A várban egy órát sétáltunk, megtekintettük a római katolikus templomot, amely előtt Petőfi mellszobra áll. Itt kicsit szomorúan, de élményekkel telve elköszöntünk a honismereti vezetőnktől.

A kint töltött idő meghatározó élmény volt számunkra, hiszen nagy dolog az, hogy mi Magyarországon szabadon megélhetjük magyarságunkat, amit a határon túl élő társaink napi küzdelemmel tehetnek csak meg. Ez az öt nap mindenki számára örök emlék marad.