Pajzán történetek és a gyevi bíró

2018-06-292018-06-28 Taczman Mária 0 Comments

Akik az V. ZagyvaParty Fesztiválra ellátogattak a hétvégén, a Katlan Színpad körüli forgatagban olyan időutazáson vehetettek részt, ami a vásári komédiák hangulatát idézte. A fesztivál összművészeti jellegébe belefért a Kapitánykertben való filmvetítés is négy alkalommal, és a Hamza Múzeum vezetésével gyerekek és fiatalok alkothatták meg egy ismert Hamza-kép élő reprodukcióját.

A Torony Pódium mellett a Jövőkép Alkotók Egyesület két művészének installációi is láthatóak voltak, így Bíró Boglárka festőművész Vízenjárás című alkotása. A Margit-szigetet megközelíteni igyekvők meglepő művet figyelhettek meg, ha a Riszner sétány felőli kis hídon érkeztek. A folyón egy – szintén átkelni igyekvő – gipsz torzó lebegett, amely alapján az átkelés különféle síkokon való megnyilvánulásaira lehetett asszociálni. Fejős László grafikus Pictomade – Képgyártó – alkotása a tömegben megélhető személyességet mutatta be.

A Kertmozi műsorán kasszasikerek szerepeltek a négynapos rendezvény estéin, a Kincsem, a Jézus Krisztus Szupersztár, a Papírkutyák, és a Valami Amerika 3.
Csütörtök este a Berényi Színjátékos Társaság Molière Dandin György, avagy a megcsúfolt férj című kacagtató komédiáját mutatta be a nagyérdeműnek. Az öt évvel ezelőtt, egy baráti társaságból alakult közösség célja a színjátszás hagyományainak felelevenítése Déryné városában.

Dandin György és a Lükeházy család látszólag egyértelmű üzletet kötöttek: a fiatalok házasságkötésével a paraszti származású Dandin nemesi címet, míg Lükeházyék az anyagi csődtől való megmenekülést nyerik, csálén álltak ugyanis a dolgaik. Csakhogy az ifjú házasok mégis többet, mást reméltek: Dandin azt hitte, a házassággal szerelem, becsület, tisztelet is jár a nemesi világban, ezt kívánnák szerinte az úri követelmények, míg a fiatal feleség puszta árucikként ott keresi a menekvést, ahol az kínálkozik − kihasználja, hogy a méhek oda szállnak, ahol nyitva a kaptár. Minden jel arra mutat, hogy Dandint megcsalják, ő pedig harcba száll férji becsületéért, csak kissé hőbörödött fejjel akarja megleckéztetni azt, aki őt felszarvazta. Hiába próbálja bizonyítani Angélique hűtlenségét, az utolsó pillanatban mindig kudarcot vall, és ami még rosszabb: a nemesi erkölcsök nevében felesége úrhatnám szülei ki is csúfolják, számukra az illúziók, a látszat ugyanis mindennél előbbre való. Egyetlen nap leforgása alatt Dandinnek rá kell döbbennie, hogy a kezdetben remek üzletnek tűnő házasságkötés megfosztotta őt attól, ami igazán fontos volt számára: a becsületétől. Molière világában száműzték az őszinte érzéseket, ennek oka talán az is lehet, hogy megpróbált művében nevetni saját féltékenységén, hiszen felesége, a kor ünnepelt színésznője pokollá tette életét kikapósságával. Egyetlen tanácsa maradt a szolgának tehát Dandin számára: „asszonynépért kútnak menni sosem érdemes,” nevessen, legyintsen inkább az urakra, és élje az életét búslakodás nélkül.

Pikáns mesékkel folytatódott a színpad felnőtteknek szóló kínálata szombat este. A mesélők szerepében Pintér Zsolt Turáról, Bukovics János Apcról vette támadás alá a rekeszizmokat. „Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy…” – eddig semmi pajzánság nincs a népmesékben, de bizony, ami ez után jön, abban nagyon sokszor előkerül a bujaság, a vágyak, a testiség, sőt a szexualitás is. Igaz, ezek a gondolatok be vannak csomagolva egy-egy történetbe a szegénylegényről, vagy a falu legszebb, csecses-faros lányáról. Az igazság az, hogy valahol helyén való, az élethez szorosan hozzátartozó a mesék finom pajzánsága. Így esett, hogy szombat este megtudhattuk, hogy lehet fehér nyúlszőrrel túljárni a legény eszén, és hogyha a legények járnak esténként gazdálkodni, attól siklós lesz a lány vére, sőt, aki meglátja Marit, annak megindul a tökinda a gatyájában. A két mesemondó tehát valószínűleg hozzájárult Jászberény népességszámának növekedéséhez ezen az estén, ha mással nem, a tanácsaival. Gál-Dobos Beáta az előadás végén felhívta a figyelmet, hogy a könyvtárban mesemondó, népmesékkel foglalkozó tevékenység indul szeptembertől a műfaj kedvelőinek.

Az Ínyenc napon, vasárnap az Itt járt Mátyás király… című mesejáték elevenedett meg a színpadon szintén a Berényi Színjátékos Társaság előadásában. A korhű reneszánsz hangulatról, a vásári jellegről Mujkó, a király udvaribolondja gondoskodott, aki narrációjával összefűzte az egymást követő történeteket, és meghívott az egész korra jellemző légkörbe „Hollós Mátyás, jó királyunk” című énekével. A népét nagyon szerető, véleményükre sokat adó uralkodó álruhás jeleneteinek lehettünk szemtanúi, így egy készülő merénylet leleplezését, az igazmondó juhász próbatételét, és a gyevi bíró népet nyomorgató rendelkezéseinek megszüntetését izgulhattuk végig. Példaértékű az igazságos király Magyarországán az a tiszta eszmeiség, hogy a jó előbb-utóbb elnyeri jutalmát, róla a király sosem feledkezik meg, a gaz bűnös mindig megkapja méltó büntetését, és nem a születési előjogok, csakis az ember szíve és hozzáállása érdekli a királyt. „Néha nagy bátorság kell az igazat bevallani, és becsületesnek maradni még akkor is, mikor az ember élete veszélyben forog, de megéri” – összegzi Mátyás, akinek uralkodása alatt, azt hiszem, az előadást nézők közül sokan szívesen éltünk volna.