Hiszek a megyét építő csapat erejében

Az országgyűlési választásokon Jász-Nagykun-Szolnok megye első számú politikai vezetői egyéni mandátumot szereztek. Kállai Mária, a megyei kormányhivatal vezetője, valamint Kovács Sándor, a megyei közgyűlés elnöke egyaránt összeférhetetlenség miatt távozik posztjáról. A közgyűlés új elnökévé Piroska Miklóst választották. Őt kérdeztük első benyomásairól, terveiről.

Milyen érzéssel fogadta a megválasztását?
Többszörösen is jelentős nap a mai az életemben! Egyrészt azért, mert a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés ülésén a képviselők egy tartózkodás mellett valamennyien támogatták közgyűlési elnöki kinevezésemet. Másrészt azért, mert a Jászság még soha nem adott elnököt a megyei közgyűlésnek, és örülök, hogy ez a mai nappal megváltozott. Ez elismerés nemcsak számomra, hanem az egész térségnek. Köszönöm a bizalmat!

Sajtóberkekben hetek óta tartotta magát a hír, hogy Önt fogják megválasztani. Nagy meglepetést nem okozhatott. Mégis mi ennek a menete?
Azt sejteni lehetett, hogy mindkét jelölt eddigi munkássága, hatalmas megyei presztízse okán elnyeri az egyéni parlamenti mandátumot. A törvényben előírt összeférhetetlenség miatt pedig az utódlást rendezni kell. Én személy szerint egyetlen lépést sem tettem annak érdekében, hogy ez a tisztség megtaláljon. Azt azonban elfogadom, ha a személyem a lehetséges alternatívák közül a legjobbnak találtatik. Mivel a Fidesz KDNP-nek van többsége a megyei közgyűlésben, legnagyobb esélye érthetően ennek a frakciónak volt a sikeres jelöltállításra. Indításként a Fidesz megyei elnöksége egyhangú döntéssel állt ki mellettem, hasonlóan döntött a választmány is, ahol Szalai Ferenc megyei elnök és a jászsági parlamenti képviselő, választókerületi elnök, Pócs János is biztató, bátorító szavakkal állt ki mellettem.

Mi lehet a célja az új csapatnak? Egyáltalán, mennyire új a csapat?
A hátralévő mintegy másfél esztendőben munkatársaimmal, képviselőtársaimmal együtt minden erőnkkel Jász-Nagykun-Szolnok megye fejlődése érdekében fogunk dolgozni. Ezt tette 12 éven át elődöm, Kovács Sándor, akinek országgyűlési képviselővé választásához ezúton is gratulálok, és sikeres munkát kívánok! Fehér Petra személyében új alelnök, Vida Tamás személyében pedig új képviselő segíti munkánkat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlésben. Hiszek a csapatmunkában, a “konok” kunok és a “makacs” jászok megyét építő erejében!

Mielőtt a részletekbe belemennénk, vessünk előre egy klasszikus, befejező kérdést, aminek azért az eddigi válaszai alapján itt is van létjogosultsága: Elnöki munkája tekintetében mit tekintene sikernek az elszámolás időszakában?
Nagyon jó munkatársi és emberi kapcsolatban dolgoztunk együtt Kovács Sándor leköszönt elnök úrral. Úgy gondolom, hogy az eddigi eredményekben is van valamennyi részem, az odáig vezető módszerekben és utakban pedig teljes volt az egyetértésünk. Nemcsak egy politikusi mesterfogás tehát, ha azt mondom, hogy az elődöm által menedzselt rendszer továbbépítése, továbbvitele szerintem a legfontosabb, hiszen egy jól működő rendszer alakult ki. Ebben szerepe, hangja volt együttműködés szinten az önkormányzatoknak és a gazdálkodó egységeknek egyaránt. Szubjektív elemeket is tartalmazhat a megítélésem, de ma úgy gondolom, hogy ennek a folyamatosságnak a biztosítása lehet a siker kulcsa.

Egészen sajátos helyzetben veszi át a megyei kormányrudat, hiszen a jelenlegi hétéves európai uniós ciklus vége felé járunk.
A kérdésben érzek egy olyan felhangot, hogy a megye rendelkezésére állt 53,7 milliárd forintos TOP-os pályázati rendszerben tulajdonképpen talán már minden eldőlt, netán két-három év üresjárat következhet a következő uniós ciklus élesítése előtt. Ezt erősítheti az a megvalósulni látszó kormányzati szándék, hogy 2018-ra a mostani ciklus uniós pénzeit teljes mértékben hívja le Magyarország. Mivel jól dolgoztunk itt a megyében, több éves előkészületet követően több mint kilencven százalékban már felhasználta, lekötötte az önkormányzatok többsége a megyei TOP-os forrásokat. Érvényes támogatói szerződésekkel rendelkeznek. A mi törekvésünk is a teljes idei forráslehívás, de ilyen sok pályázat esetében biztosan lesz 2019 első felére történő átcsúszás.

Mitől függ, hogy megtörténik-e az akár száz százalékos felhasználása a pályázati forrásoknak?
Nem elég megnyerni egy-egy jó pályázattal a támogatást, azt fel is kell tudni használni. Most csak a legjellemzőbb, szinte mindenkit érintő befolyásoló tényezőt említem meg. Ez pedig az építőipari bérek, anyagköltségek végső soron az ágazati árak emelkedésének a hatása. A pályázatok meglehetősen szigorú kikötéseket tartalmaznak. Akár úgy, hogy egy bizonyos keretösszeg fölött már nem nemzeti, hanem uniós tendert kell kiírni, ami csak technikailag szemlélve a dolgot, máris hónapokat tol az ismét szükséges előkészületekkel, kiírással, egészen az új nyertes pályázó kihirdetéséig.

Ha jól érezzük a szavaiból, az igazi probléma mégsem a technikai buktatók sora.
Lényegesebb, hogy van-e az illető önkormányzatnak – a TOP-os pályázatokon indulhatnak civilek és egyházak is, de a jellemző mégsem az, ezért nevesítem az önkormányzatokat –, forrása a megemelkedett projektköltségekre. Első menetben mindenki a műszaki tartalom felülvizsgálatával kezdi a takarékoskodást. Ha ez nem lehetséges, akkor jöhet szóba az önerő, elsősorban a saját forrás, ami sajnos nem áll rendelkezésére minden helyi önkormányzatnak. Szóba jöhetnek a külső források, hitel, illetve kötvények bevonása, végső soron pedig az államkincstáron keresztül a projekt megnövekedett költségei miatt maximum harminc százalékos többletforrásigényt lehet benyújtani az irányító hatósághoz. Ha a többletforrást nem kapják meg, vagy az afölötti még szükséges önerőt nem tudják előteremteni, akkor az eredeti forrás visszahull a rendszerbe, ami természetesen nem cél.

Ha jól értjük, ez a fenti elemzése nem pesszimista megközelítést takar, hanem azt jelzi, hogy a megyei közgyűlésnek bőven lesz feladata ennek a ciklusnak a sikeres lezárásában.
Valóban nem pesszimista, hanem pragmatikus politikus vagyok, sőt ismerve a befektetett munka mennyiségét, egyenesen optimista. Ehhez azonban nem elég tudomásul venni, hogy milyen sok pályázatot nyertek az önkormányzataink, vagy a GINOP-on keresztül – ami még ennél is nagyobb összegeket takarhat – a vállalkozásaink a megyében. Az sem elég, hogy jól előkészítettek a pályázataink. Végig kell követni egy kimondottan rögös úton az egész folyamatot, a projektötletek meghatározásától az integrációs folyamatokon keresztül az utolsó lépésig.

Konkrétan kik, milyen szervezetek vesznek részt ebben a segítségnyújtó folyamatban a megyei közgyűlés részéről? Korábban volt a Regionális Fejlesztési Ügynökség és tanács, de azt a legutóbbi interjúban mintha elparentáltuk volna.
Az előző ciklus főszereplője volt a Regionális Fejlesztési Tanács, amelyben az észak-alföldi régió három megyéje vett részt. Ez megszűnt. A gyakorlati feladatokat végző fejlesztési ügynöksége idén végelszámolás alatt van, nálunk is és országosan is. A dolog bonyolultságát jelzi, hogy erre még csak most kerülhet sor. A közreműködő szervezeti feladatokat országosan a Magyar Államkincstár vette át. Az önkormányzatunk száz százalékos tulajdonában van a Megyei Fejlesztési Ügynökség. Ez a megyeházán belüli kis csapat az összes TOP-os forrás közel negyedrészét koordinálja alig tíz munkatárssal, és vállalkozásként is sikeresen működik, hiszen húszmilliós eredménnyel zárták a legutóbbi gazdasági évüket. Ebben tehát van perspektíva. Ha velük együtt összeszámoljuk a megyei közgyűlést, akkor a hivatallal, és a külső bizottsági tagokkal együtt, összesen cirka hatvan embert érintenek.

Volt a közgyűlésnek még egy projekt cége. Ez megvan még?
A Tisza-tavi Kerékpáros Centrumot és más kiegészítő projekteket megvalósító cégben 25 százalék részesedésünk van. Ugyanannyi, mint Heves megyének, míg a fennmaradó 50 százalékot a Tisza-tavi Fejlesztési Tanács birtokolja. Ez egy sikeres, nagyon látványos eredményeket felmutató turisztikai projekt, amelynek továbbra is aktív résztvevői kívánunk lenni. Itt fontos feladatunk a kerékpáros turizmus fellendítése, mely a hosszú távú nyereséges működés záloga lehet.

Szolnokról, a megyeházáról milyennek látszik a Jászság a TOP-os – és az itt most nem részletezett, vállalkozásokat támogató GINOP-os –, pályázatok benyújtása, elnyerése szempontjából?
Jelentős támogatást mutathat fel Jászfényszaru és Jászapáti ipari park fejlesztése, utóbbinak az alapkövét nemrég tettük le. Ugyanitt több százmilliós termálvíz-hasznosítási program és kútfúrás indult, Jászberény pedig különösen nagyvonalú forrásokat nyert el a TOP-os keretekből. Szinte minden pályázata nyertes lett szülővárosomnak, melyek összesen milliárdokat jelentenek. Ez azt jelzi, hogy jó az előkészítés, és kedvező a Jászság, a jászsági települések támogatottságának megítélése megyei és országos szinten is.

Most, az interjúfelvétel idején, itt a fejünk fölött nagyot dörrent az ég. Kínálja magát a poén az utolsó kérdéshez, hogy távoli égzengés, de mégis milyennek gondolja, látja a következő uniós hétéves ciklus lehetőségeit?
Nagyon sok feladatunk van még ebben a ciklusban, de a következő etap előkészítő munkálatai már elkezdődtek. Előtanulmányok készülnek uniós és országos szinten, sőt a magyar kormány iránymutatása alapján gyarapodnak a megyei önkormányzatokra rótt feladatok is. Nagyon képlékeny még a forrás nagyságrendje. Úgy gondolom, hogy minden viszonyítási alap kérdése. Eddig voltak olyan hangok, hogy vissza nem térítendő forrás egyáltalán nem is lesz. Most úgy tudjuk, hogy lesz, és az eddigi forrás legalább kétharmadát kaphatja Magyarország. Bízzunk a magyar és a kelet-európai kormányok józan bölcsességében és érdekérvényesítő képességében.