Dokumentumfilm a Gulágról

Klacsán Gábor jászberényi születésű és sok szállal idekötődő filmrendező, operatőr, vágó legújabb dokumentumfilmjét, Túlélni Csukotkát címmel mutatta be május 27-én este az Echo TV. A film elkészítéséről, annak mikéntjéről, folyamatáról kérdeztük az alkotót.

A Túlélni Csukotkát dokumentumfilm a II. Világháborút követően munkatáborokba hurcolt és tömegesen elpusztított civilek története egy apa és fia sorsán keresztül. Édesapja útját követve a fiú Kijevbe utazik, hogy részleteket tudhasson meg Magyarország és Ukrajna történelmének szovjet időszakáról. Útja során a szovjeteknek a kelet-európai népek ártatlan civil lakosságával szemben elkövetett szörnyű történelmi bűneinek sorával szembesült, ezt mutatják be a képkockák.

Hogyan talált rá a történetre?
Ifj. Bak Andrást, a film főszereplőjét régóta ismerem, korábban, a kilencvenes évek végén a fiáról – aki tehetséges zenész –, forgattam portréfilmet, és megmaradt közöttünk a jó kapcsolat. A történetet tehát már hosszú évek óta ismerem, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt Gulág témájú alkotásokat támogató pályázat, illetve ennek elnyerése adott lehetőséget számomra, hogy megcsinálhassam ezt a filmet.

Van stratégiája arra, hogy élményekből, gondolatokból történetet kerekítsen?
Van, de ez soha nem egy betonba öntött stratégia, vagy kőbe vésett stílus, hanem mindig az adott történetek és a megvalósításhoz rendelkezésemre álló lehetőségek és keretek maximális kihasználására való törekvés. Persze nagyon szeretem a lengyel dokumentarista iskolát – ez a film is ide sorolható, a belső monológos, mesélős, afféle lélekbe mászós megoldás, amikor szinte betuszkolom a nézőt a főszereplő bőrébe, aztán kezdek olyan képeket mutatni, amiket ő lát az adott szituációkban. Közben valamit csinál, a gondolatai persze máshol járnak, érez, emlékezik. Ez egy nagyon intim, érzékeny megközelítés. Mindent persze nem lehet és nem is szükséges így elmesélni, és sok esetben ezért inkább angolszász, riport jellegű dokumentumfilm készül, ami „gazdaságosabb”, kevesebb képpel, kevesebb akcióval operál, és nem igényel ennyi képi szekvenciát. Máskor inkább a kamera kedvéért helyzeteket indukálok, melyek a film lényegi pontjait adják. Szóval sok-sok módszer létezik, ezek közül igyekszem azt választani, ami szerintem adott esetben vagy forrásból a legjobb végeredménnyel megvalósítható. Egyébként szeretem formabontóan kevergetni az egyes stíluselemeket.

Milyen szándékkal hozta létre ezt a feltáró dokumentáris filmet?
Hogy a lehető legközelebb vigyem Bak András és az ő családjának történetén keresztül a film nézőit ahhoz a borzalomhoz, amit többszázezer magyar ember Szovjetunióba deportálása és legyilkolása jelent – és direkt nem azt mondom, hogy jelentett. Ez a magyar történelem olyan rettenetes részleteinek egyike, amelyet minden hasonló gazemberséghez hasonlóan kötelességünk lenne elmesélni a gyermekeinknek. És sajnos – ha enyhébb vagy kevéssé véres formában is –, de ez a téma napjainkban is aktuális. Elég a film helyszínét jelentő Ukrajna oktatási törvényeire, vagy a székely autonómiatörekvések ellen fenekedő román nacionalizmusra gondolnunk. A módszer jelenleg ugyan kevésbé embertelen, de a célja nem sokat változott.

Készültek helyszíni felvételek a Gulágon is?
Sajnos Csukotkára nem volt módunk eljutni, de több olyan tragédia helyszínén is jártunk, ahol tízezrével pusztítottak el magyar embereket. Ezek közül kiemelném Szolyvát, ahol egy hatalmas tranzittábor vált valóságos haláltáborrá közvetlenül a háború elvonulását követően.

A szereplők színészek, vagy civilek?
A szereplők mindannyian érintettek. Vannak közöttük olyanok, akik megtapasztalták a szovjethatalom borzalmait, de történészt vagy éppen muzeológust is láthatunk a filmben.

Milyen lehet az alkotás utóélete, lesz-e mozis bemutatása esetleg Jászberényben?
Szeretném, ha a lehető legtöbb ember látná a filmet – ezzel jellemzően minden más filmem esetében is így vagyok. A mozi szerintem csak akkor lehet realitás, ha kifejezetten mozis eseményhez köthető vetítést szerveznek, például egy tematikus rendezvény keretében, lévén a „Túlélni Csukotkát” mindössze félórás film. A pályázat keretében sok más alkotás is készült, többek között Gózon Francisco-ék is forgattak egy nagyon érdekes mozit Zebegényben. Ha például a TrióTv érdeklődik a filmem iránt, akkor az nagyon könnyen elérhető számukra: örömmel odaadom, hogy bemutathassák szülővárosomban is.

Demeter Gábor

Demeter Gábor

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.
Demeter Gábor

Latest posts by Demeter Gábor (see all)

Demeter Gábor

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?