Szenvedélyes politikusnő
A Zrínyi Ilona című monodrámát láthatta a közönség Juhász Róza színművésznő alakításában április 20-án, a Főnix Fészek Műhelyház színpadán. A darab érzékletesen tárta fel Zrínyi Ilona sokarcú, izgalmas alakján, drámai sorsán keresztül a magyar történelem egyik szövevényes korszakát.
„Európa legbátrabb asszonya” – XIV. Lajos francia király illette ezzel a jelzővel a fordulatos életű hősnőt. Zrínyi Ilona alakja még ma is oly meghatározó, mint amilyen száz-kétszáz évvel ezelőtt volt. A legtöbben azonban csupán mint Munkács védőjét ismerik. Keveset tudnak arról, hogy mennyire művelt asszony volt, milyen sokat kellett szenvednie, mégis egész élete során milyen határozott, és erős maradt. A róla készült monodráma ezt volt hivatott bemutatni.
A darab helyszíne egy hajófedélzet, itt indul Zrínyi Ilona emlékidéző vallomástétele, miközben száműzetése helyszíne, Nikodémia felé hajózik. Egy utazóládán üldögélve és abban kotorászva néha magára ölti a múlt ruhadarabjait, majd személyes tárgyakat, relikviákat, az elveszett boldogsághoz, az örömökhöz, a harcokhoz kapcsolódó jelképeket kerít elő. Közben a kajüt falán lelke kazettáit nyitogatja, amelyekben emlékei őrződnek, a második férje Thököly Imre és gyermekei, köztük II. Rákóczi Ferenc festményeit nézegeti. Nincs egyedül a fedélzeten, de sem kísérete, sem tőle tizenhét évvel fiatalabb, beteg férje – akit kabátja jelképez –, nem jelenik meg a színpadon.
A darab az anya és nő belső konfliktus-szálán fut végig. Az előadásból a nézők számára is világossá válik, hogy Zrínyi Ilona szinte modern, erős, karakteres nő. Önállóan gondolkodott, több nyelven beszélt, otthon volt a diplomácia terén és nem utolsósorban tudott dönteni. A nehéz sorsú hősnő első férjét és több gyermekét is elvesztette, csapásait viszont életszeretetéből fakadóan keményen viselte. Mindenkit meg tudott nyerni, imádta az életet, a zenét és a táncot.
Ezeket a vonásait szemléletesen kidomborította a Zrínyi Ilonát megszemélyesítő Juhász Róza. Megszólalt a korabeli zene, a munkácsi vár ostromának rémjelenetei tűntek fel, és a hősnő gondolatmeneteit a világítás is jól kísérte, sötétült mikor lelke kilátástalanná borult múltjával, jelenével és jövőjével.
A helyszínek és az idősíkok folyamatosan változtak: megjelent Sárospatak, Munkács, Makovec vára, Bécs, Bulgária és közben vissza-visszatértünk a hajóra. A tények makacs természetéből fakad, hogy Zrínyi Ilona életrajzát nem lehet boldog véggel megírni. Az emlékfiókokat sorra becsukja, végezetül csak Mária képe marad, karjában a kis Jézussal. A leltár kész, imádkozik, nem magáért, inkább Magyarországért, ahogy a Boldogasszony Anyánk versszakai felcsendülnek a zárójelenetben.
a BerényCafé újságírója, szerkesztője.
- A költő lírája képekben ábrázolva - 2024-04-12
- Rejtett lényeg - 2024-04-11
- Benne van a folytatás - 2024-04-03
