Tanulhatunk őseinktől

A Múzeumi Esték programsorozat legutóbbi előadásán a kőkorszakról és a Jászságban feltárt kőkori leletekről hallhattunk színes összefoglalót a geológus, archeológus szemszögéből.

A megjelenteket Hortiné dr. Bathó Edit múzeumigazgató köszöntötte április 19-én délután, a Jász Múzeumban, majd bemutatta az est előadóját, Sümegi Pál geológus professzort, régészt, aki a Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszékének vezetője.

Környezeti változások a kőkorban című előadásában a kőkor egyes szakaszainak – paleolit, mezolit és neolit – bemutatása mellett felvonultatta a jászsági leleteket, lelőhelyeket. Bemutatkozásából megtudhattuk, hogy 1990-ben ő is részt vett a dr. Kertész Róbert által vezetett jászsági ásatáson és jól ismeri a helyi kutatókat, köztük Kerékgyártó Gyulát, amatőr régészt, aki véleménye szerint nemcsak fanatikus, hanem eredményes is.

A Jászság a geológus szemszögéből jóval nagyobb kiterjedésű, mint azt a jelenlegi határai jelölik. A térség egy öblözet, úgynevezett süllyedék, melynek középpontja Jászladány.

A jégkorvégi éghajlati változás nyomán bekövetkezett környezetátalakulás során a paleolit közösségek válaszút elé kerültek. A konzervatív berendezésű emberi közösségek északra vándoroltak a jégtakarót követő nagyvadak után, míg a progresszív berendezésű emberi közösségek maradtak és alkalmazkodtak az új környezethez. A vadászat mellett gyűjtögetéssel és halászattal is foglalkoztak, a női és gyerekmunka felértékelődött. Az új élethelyzet gyors társadalmi és technikai változást sürgetett. A termelő gazdálkodás és állattenyésztés kialakulásával, valamint a versenyző társadalom kialakulásával létrejött a neolit civilizáció, a kőkor utolsó szakasza.

A Jász Múzeumban látható az eredetileg öt méter átmérőjű mezolit kunyhó kicsinyített rekonstrukciója, melyet Jászteleknél (Káplár-tanya) találtak. Szintén megtalálhatóak az intézmény egyik vitrinjében paleolit és mezolit vadászok és halászok eszközei. A mezolit, azaz a középső kőkori leletek az Ős-Zagyva mentén végzett ásatások során kerültek elő.

Sümegi Pál – aki maga is esztergályosként dolgozott tudományos munkája előtt –, kiemelte, hogy őseink precíz kőesztergályosok voltak, hiszen apró, de annál részletesebben kidolgozott eszközeikkel nagytestű vadakat terítettek le. „Sikeres faj utódai vagyunk, akik nagyot küzdöttek az életben maradásért.” A jégkori ember mamutra is vadászott, sok esetben sikerrel. A kutatások szerint a Jászság területén is éltek ezek a hatalmas állatok. Ennek a bizonyítékára Jászfelsőszentgyörgy határában, a Székes-dűlő lösz gödrében bukkantak a régészek. Így a Jászság is szerves részévé vált az eurázsiai mamutos lösz vidéknek, amely mintegy 10-15 millió négyzetkilométeres területen található.

Gergely Csilla

Gergely Csilla

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.
Gergely Csilla

Latest posts by Gergely Csilla (see all)

Gergely Csilla

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?