Digitalizációval a versenyképességért

Az első alkalom hatalmas sikerén felbuzdulva április 20-án pénteken megrendezték a II. Jászsági Gazdasági és Fejlesztési Konferenciát. Az Eszterházy Károly Egyetem Jászberényi Campusán megrendezett eseményen a kistérség vállalatvezetői, illetve önkormányzati vezetői elméleti és gyakorlati példákon keresztül tekintették át a digitalizációban rejlő lehetőségek kiaknázásának módjait.

„A digitalizáció nagy kihívást jelent a cégek számára. Elengedhetetlen, hogy a versenyképesség jegyében a vállalkozások gyorsan tudjanak alkalmazkodni a gazdaság dinamikus átalakulásához. Ehhez többek között jól képzett munkaerővel kell rendelkezniük a vállalkozásoknak. Ez azt jelenti, hogy nagyon gyorsan változásra lesz szükség az oktatásban” – mondta köszöntő beszédében dr. Rédei István, a konferenciát megszervező Jászsági Menedzser Klub Egyesület elnöke. Az idén másodszor megrendezett konferencia célja, hogy a jászsági kistérségben működő cégek, illetve a regionális és települési vezetők számára olyan fórumot teremtsen, amelynek segítségével a mindenkori kormányzati célokkal összhangban közösen fogalmazhassák meg aktuális gazdasági és területfejlesztési céljaikat, az együttműködés irányait.

Dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Egyetem rektora éppen Törökországból érkezett, erről a tanácskozásról pedig Nagyváradra indult tovább. Mégsem mondta le a részvételét, mert fontosnak tartotta és tartja a Jászság és a felsőoktatás egymásra találását, szorosabb kapcsolatának kialakítását. A vállalkozásokkal közösen gondolkodva képzeli el az együttműködést, a tudás hasznosulását a termelésben. Házigazdaként jó munkát kívánt a tanácskozóknak az egyetem jászberényi campusa dísztermében.

Dr. Kállai Mária, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja elmondta, hogy őszinte csodálója a Jászságnak, a jászok összetartásának, egymás segítésének, kreativitásuknak. A Jászság márkának számít az egész országban. Valahol itt ered a Jászság kiemelkedő versenyképessége, ami egyes gondolkodók szerint az egyéni képességek kibontakoztatása. Ebben élen jár a Jászsági Menedzser Klub, amelynek gratulált a második gazdasági fórumához, amelyet tisztének megfelelően megnyitott.

Tízmilliárd új technológiák
megismerésére

Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a rendezvény fővédnöke szívélyes üdvözletét hozta, akiről a Kossuth Rádió aznap reggeli, Orbán Viktor miniszterelnökkel készült interjújából – a mostani kormány tagjai közül – elsőként derült ki, hogy negyedik kormányában is számít rá a miniszterelnök. Közösen kiérlelt gondolataikat azonban elhozta az államtitkár.

A kormány gazdaságpolitikájának támogatásában az itt dolgozó külföldi és magyar menedzserek, cégvezetők a legjobb partnerek közé tartoznak, és a gazdasági célok megvalósításában is kiemelt szerepet játszanak – kezdte előadását Lepsényi István. Emlékeztetett arra, hogy a kormány az elmúlt nyolc évben partnerei közreműködésével előbb válságkezelési feladatokat oldott meg sikeresen, aztán pedig stabil fejlődést ért el. A kabinet felkészül arra, miként lehet dinamikus növekedést elérni a következő időben úgy, hogy megváltozik a világ, ezen belül a termelési folyamatok, a közlekedési és szállítási viszonyok, valamint a települések.

 

Lepsényi István elmondta, a magyar gazdaság nem áll rosszul a digitális átalakulás küszöbén, hiszen tavaly 4,2 százalékos volt a GDP növekedése, ami az európai uniós átlag duplája. Közölte, az idén 4,3 százalékos növekedéssel számolnak, és a következő évekre is 3-4 százalék közötti, ambiciózus mutatóval terveznek.

Az NGM államtitkára a kormány és a vállalkozók közötti viszonyról szólva felidézte: a kabinet még 2010-ben megfogalmazta, hogy a gazdasági prosperitás egyik záloga a magyar kis- és középvállalkozások versenyképességének, termelési hatékonyságának növelése. Ezért is fontos a negyedik ipari forradalom, a digitális átalakulás, amely az okostelefonokban, az okos járművekben, az okos városokban, valamint az okos vállalatokban ölt testet.

A kormány terve az, hogy minél több magyar kis- és középvállalkozás (kkv) előtt nyissa meg az ipar a 4.0 technológiák alkalmazása felé vezető utat. Ennek érdekében többi között a beszállítói cselekvési programot, és áprilistól több mintavállalatot indítottak, amelyeknél a vállalkozások megtanulhatják milyen alkalmazások jellemzik a korszerű cégeket.

Közölte, a közeljövőben ehhez társulva mintegy 10 milliárd forintos projekt indul azért, hogy a kkv-k ezeket az eljárásokat, tudást magukévá tegyék, és megismerkedjenek a korszerű eszközökkel. Lepsényi István előadásában szólt arról is, hogy a digitalizálódó ipar, a megváltozott technológiák, az új kihívások, valamint a robotosítás felkészült munkavállalókat kíván, ezért ezen a területen rendkívül sok tennivaló van. A szakképzésben például már megindult az a folyamat, amely csökkenti a digitális analfabetizmust, és ebben a törekvésben a vállalatoknak a duális képzés alkalmazásával nagy szerep jut – húzta alá.

Az államtitkár a Jászság gazdasági súlyával kapcsolatban kiemelte: a térség koncentrált ipari szerkezettel rendelkezik, ebből a szempontból az ország egyik legfejlettebb régiójának számít. Később a konferencia több eladója is kiemelte, hogy a jászsági kistérség gazdasági súlya nemcsak Jász-Nagykun-Szolnok megyében, hanem országos szinten is meghatározó.

Marc de Bastos Eckstein, a Thyssenkrupp Components Techno­logy Hungary Kft. ügyvezető igazgatója volt az első felszólaló az államtitkár után. Angol nyelvű előadásában kifejtette, hogy a digitális transzformáció nagy lehetőséget nyújt a vállalatok számára, hogy növeljék az értékláncon belüli hatékonyságot. A digitalizáció nemcsak teljes paradigmaváltás, hanem kihívás a hagyományos iparágaknak, ugyanis megváltozik az ismeretszerzés folyamata, nota bene a tudás termékké válik. A digitalizáció maga az innováció mozgatója. Versenyhelyzet alakul ki gyártók, városok és az új szereplők között. A vállalat jászfényszarui gyáregysége a 2016-ban elindított megépítését követően ettől az évtől kezdi meg működését. „A jászfényszarui egységben egy új üzleti modellt, új technológiát teremtünk meg, a gépek összes adatát egy felhőbe tesszük fel” – mondta, példaként pedig a jövő autóját vázolta fel, ami elektromos, összekapcsolt és önvezető lesz.

Moczó István jászsági származású, közelebbről Jásztelek volt gyerekkora színtere. Ma a 40 milliárd euró árbevételű, 140 ezer alkalmazottat foglalkoztató Oracle Magyarország és Bulgária konzultációs igazgatója. Anyacége az elmúlt 4 évben 52 milliárd dollárt fordított fejlesztésekre, 70-et mások tudásának felvásárlására, vagyis a magyar GDP-nek nagyjából megfelelő összeget. Plasztikus példákat elevenített fel a múltból és félmúltból, a hetvenes évek japánokkal kezdődő nagy versengésétől a nyolcvanas évek globalizációs folyamatáig, a 90-es évek számítógép és internet okozta felgyorsuló világáig. Kettősségben élnek a cégek vezetői? A rövidtávú talpon maradás közben kell kitermelniük hosszútávú céljaiknak a forrását anyagiakban és tudásban egyaránt. A vezető felelőssége a döntés, hogy ne másolhassák le, és győzhessék le őket a konkurenseik. A Kodak messze első volt a filmben, amíg az tekercset jelentett. Az örök második Fuji 2001-2002-ben megpróbálta a digitális filmet, és bejött neki. A Kodak nem hitt benne, tévedett, és ma már nem is létezik. És a változások felgyorsultak: annak idején a Ford T-modell hosszú évek alatt győzte le a konflist, ma pedig az önvezető autó robbanásszerűen jelenik meg. Ugyanakkor a tőle várt balesetmentes vezetés vissza fogja vetni a transzplantációt, amelynek legnagyobb forrásai a szerveket tekintve a közlekedési balesetek áldozatai.

Moczó István kiemelte, hogy az ügyfelek pluszszolgáltatásokkal való megtartása, növelése terén a cégek számára lényeges segítséget tud nyújtani a digitális technológiák alkalmazása. „Egy vállalat a saját belső működésének átalakítása nélkül azonban nem tud digitális szolgáltatóvá válni” – vonta le a végső következtetést.

Dr. Balog Ádám, az MKB Bank Zrt. vezérigazgatója előadásában azt hangsúlyozta, hogy a bankszektornak is előbb-utóbb át kell esnie a digitalizációs fejlesztéseken. „Ez azt jelenti, hogy a technológia egyre inkább kiváltja majd a banki folyamatokat, funkciókat. A referensek, bankfiókok száma csökken, funkciójuk megváltozik, míg az ATM-ek száma, illetve a digitális csatornák, portálok forgalma növekszik majd.” A digitalizáció új küzdőterep és veszélyes is a cégekre. Az új technológia beléptetése mindig is kockázatos volt. Emlékeztetett egy híres példára, amelyben a cséplőgépek megjelenésekor egy család az elsők között, erőn felül beruházva szerezte meg az új technikát. Az sajnos felrobbant, és siker helyett csődbe vitte a családot. A bankszektor ennél sokkal óvatoskodóbb. Boltot naponta válthatunk, autót pár évente, de bankot csak öt százalék vált. A mai bankrendszer nyereséges, jó a portfóliója, hatósági szerepben tetszeleg, nyeregben érzi magát, így nehezebb felismerni a vezetőinek a váltás szükségességét. Például a biztonsági őr gyakorlatilag csak az ügyfelek megnyugtatására szolgál, hiszen a bankokat ma már nem fizikai erővel és fegyverrel próbálják megfosztani értékeiktől. Számukra a kihívást a tudástechnológiával rendelkező nagy hálózatok jelentik, így a Google, az Apple és a Facebook.

Dr. Sziráki András, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az elmúlt évről szólva 11,2 százalékos növekedésről számolt be megyei szinten. Jász-Nagykun-Szolnok megye 1468 milliárd ipari termelésének 82 százaléka a Jászságban képződött, ami 1215 Mrd Ft. Az 50 legjelentősebb megyei vállalkozásából 22 található a Jászságban, többnyire az első harmadban, az első három helyet pedig tartósan kibérelte a Samsung, az Electrolux és a Jász-Plasztik. A megye 62 ezer foglalkoztatottjából 24,6 ezer a jászsági, akik munkáltatói hatvan százalékban nyereséges cégek, 34,8 százalékuk mutat ki veszteséget.

Nagy lehetőség a digitális transzformáció

A digitalizációban rejlő lehetőségek kiaknázásának módjait több jászsági cég (Thyssenkrupp, Jász-Plasztik Kft., Fortaco Zrt., Scintilla Kft., Kód Kft., Molnár és Társa Kft.) vezetője mutatta be saját példa alapján.

Ifj. Kasza Lajos, a Jász-Plasztik Kft. képviseletében tartott előadást a piacvezető vállalat alapfilozófiájáról, digitalizáció-automatizáció tekintetében jövőbeni vízióiról. A cég alapfilozófiája a vevői igények gyors, rugalmas kiszolgálása, ami ma már nemcsak a termékek előállítását jelenti, hanem tervezési szolgáltatást is. A Jász-Plasztik Kft. is lean vállalatirányítási rendszert alkalmaz, ami a nem értékteremtő tevékenységek – így a hibás, selejtes produktumok, a felesleg – kiszorítását jelenti. Ifj. Kasza Lajos bemutatta azokat a gyártási területeket, amelyekben piacvezető pozíciójuk van: így szólt a műanyag- és az akkumulátorgyártásról, szerszámkészítésről, élelmiszeripari csomagoló termékek előállításáról, autóipari műanyagrészek készítéséről. Emellett foglalkoznak újrahasznosítással, háztartási anyagokkal, babagondozáshoz szükséges termékek, elektronikai alkatrészek, háztartási fehéráru előállításával. „Nem sok olyan magyar háztartás van, ahol ne lenne a tévében vagy a hűtőszekrényben Jász-Plasztikos alkatrész” – magyarázta az előadó. Vizsgáló laboratóriumban fejlesztést végeznek, valamint részesedésük van a hazai Mercedes- és KIA-autópiacon is. A 90-es évekbeli megalakulás óta fejlődik a digitalizációs-automatizációs folyamat, hiszen a hibamentesség, az időnyereség, a versenyképesség így optimalizálható. A hibák kiküszöbölésére a jövőbeni terveket illetően ifj. Kasza Lajos szólt egy valós idejű adatgyűjtést végző informatikai rendszer fejlesztéséről is, amely már a gyártás során egyből elvégzi az ellenőrzést, ugyanis csak digitalizációval lehet reagálni a hibákra a jelen ipari forradalomban. A szűk keresztmetszet elhárítására egy automatizált gyár, az értékteremtő folyamatok és a kollaboratív robotok szerepelnek a célkitűzéseikben.

Uwe Horst Strater vezérigazgató az egykori Aprítógépgyár helyén üzemelő Fortaco Zrt. szemléletét mutatta be a témában.
A finn cég nyolc gyárral működik Európában, erdészeti kabinok, acélszerkezetek előállítását, komplett járművek összeszerelését vállalják. A nehézipari ágazatban az egyik legmodernebb festőüzemmel rendelkeznek. Szólt a jászberényi gyár kedvező elhelyezkedéséről is, hiszen a helyi Fortaco hidat képez Kelet és Nyugat között. A már 2019-re is aláírt megrendelésekkel bíró vállalat fő célkitűzése a növekedés, a technológiai beruházások, a dolgozók továbbképzése. Az automatizáció témájához kapcsolódva előadásában képekkel illusztrálta, hogyan történik még a gyártás előtt a folyamatok szimulációja.

Szikra István ügyvezető igazgató a közel 320 fővel működő Scintilla Kft.-ről szólt. A csatlakozókat, villamos alkatrészeket, autóipari termékeket előállító vállalat már az 1996-os megalakulástól kezdve elkötelezett az automatizálás iránt. „Az autóipar nem tolerálja a hibát” – hívta fel a figyelmet. Az emberi erőforrástól a félautomatáig, majd az automatáig elmozduló folyamat előnyeit és hátrányait is bemutatta. Bár az első robot érkezik a gyárba, mindenképpen a képzett munkaerő megtartására helyezi a hangsúlyt az igazgató. Így lehetséges, hogy tavaly 190 millió, idén 250 millió csatlakozó kötést készítenek. Elgondolkodtató a precizitás hibaszázaléka különböző technológiai megoldások esetén. Egymillió termékre vetítve kézi kötés esetén hétezer, félautomata rendszerben 1,5 ezer, automata gyártás esetén 8-10 darab a hibás termék.

Kuti Mihály, a Kód Kft. ügyvezető igazgatója az emberi erőforrás megtartásának fontosságát hangsúlyozta. Az építővillamossággal foglalkozó cég szintén lean szemlélet szerint működik. A jövőre vonatkozó víziókat Ondi Tamás gyárigazgató ismertette. A környezetkímélőbb energiafelhasználás mellett olyan áttörő technológiákban gondolkoznak, mint például a dolgozók instruálása okostáblákon és kiterjesztett valóság okosszemüvegek használata.

Ifj. Molnár László, a Molnár és Társa Kft. napi gyakorlatát és jövőbeni terveit mondta el. A cég főleg saját márkás munkavédelmi eszközök nagykereskedelmével foglalkozik. Ezen a területen különösen fontos a számítógépes innováció a tervezésben és a főleg távolkeletről induló logisztikai folyamatokban egyaránt. Újszerű kezdeményezésük az ipari munkavédelmi kesztyűkiadó automaták kihelyezése. Csak a Mercedesnél 12 ilyen kiadó automatát helyeztek el, de napi kapcsolatban vannak a Teva, a Jabil, a Haldex és a romániai Pirelli gyárakkal is.

Innováció a közszférában

Az ebéd utáni szekcióban versenyszféra és oktatás, valamint közszféra kapcsolatát vizsgálták az előadók. A szekció moderátora dr. Varró Bernadett, az Eszterházy Károly Egyetem Jászberényi Campusának főigazgatója volt.

Dr. Berács József, a Neumann János Egyetem kecskeméti karának professzora a duális képzés Magyarországi helyzetéről szólt. Ennek lényege, hogy az egyetemi hallgatók elméleti oktatása a felsőoktatási intézményben, gyakorlati képzése pedig a választott gazdálkodó szervezetnél folyik, így adva bepillantást a vállalati kultúrába már a képzési idő alatt. Duális képzés az agrár, gazdaságtudományok, informatika, műszaki, természettudományi vagy szociális munka képzési területeken folyhat. Az ipar megváltozott igényeire az oktatásnak is felelnie kell, ezért szükségszerű a ma Magyarországon még fejlesztésre váró duális képzés felkarolása. Itt szintén szükség van digitalizációs folyamatokra, hiszen napi monitoringozás történik. A képzés nemzetközi horizontja is fejlesztendő terület, a fogadó vállalatok akár hosszabb időre foglalkoztathatnák a külföldi diákokat.

Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester „Jászfényszaru 25 éves tanuló város” – felütéssel kezdte előadását. A digitalizált közigazgatásról szóló beszámolóban elmesélte saját személyes útját a szekértől az automata autóig. Ehhez hasonlóan jutott el Jászfényszaru a kalapgyártól a Samsungig, az ipari centrumig, a duális képzést már beindító Thyssenkruppig. A polgármester asszony gazdasági fejlesztésként tekint a humán infrastruktúra optimalizálásra is. Alapelv, hogy tudástőkéje van Magyarországnak, azzal kell dolgoznia. Igaz, hogy tanuló város Jászfényszaru, mondhatjuk, okos város, de vitathatatlan az emberség, a humán jelenlét szerepe is. Olyan települést kell kialakítani, ahol otthonra lehet találni, miután egy diák tanulmányai során külföldön tapasztalatokat szerzett.

Farkas Ferenc Jászapáti város vezetői székéből folytatta a jászsági polgármesterek felszólalóinak sorát. Beszámolójában a város adta képzési lehetőségeket ismertette. A helyi gimnázium adta opciókon túl iskolarendszeren kívüli képzéseket is igénybe lehet venni. Szólt az egészségügyi fejlesztéssel foglalkozó Jászapáti Praxisközösség és az önkéntes tűzoltók pályázatairól, nyelvvizsgázási lehetőségekről. A város kiemelten foglalkozik a humán szolgáltatások és kapacitások fejlesztésével. Szintén célkitűzés a befejezett pályázatok után a megszerzett tudás gondozása, továbbvitele.

Kézy Béla, a Megacom Tanácsadó Iroda vezetője, városfejlesztési szakember Nyíregyházáról érkezett. A tehetségbarát város fogalmát járta körbe a gazdaság és foglalkoztatás szemszögéből. A tendenciák azt mutatják, hogy nem a tömegtermelést végző, alacsony bérekkel kecsegtető, nehezen élhető összeszerelő gyárak irányába kell elmozdulni. „Át fog struktúrálódni a piac, új telepítő tényezőket kell egy településnek figyelembe venni” – figyelmeztetett. Az általa felvázolt komplex városfejlesztési terv része a megfizethető lakás, a városi terek szépítése – ami nem csupán letérkövezett területeket jelent –, sétálhatóság, jól megközelíthetőség, minőségi közszolgáltatások. Ugyanígy letelepedést segítő tényező a jó minőségű munkahelyek megléte, ahonnan van továbblépési lehetőség. Ha pedig a szakmai kapcsolatokon túl van kötődés társadalmi közösségekhez is, még inkább van esély a fiatalok integrálására, letelepedésére. Az elképzelés fontos része a tehetséggondozás, a pályaorientáció biztosítása, a tanárképzés és továbbképzés. „A lassan mozgó közoktatásnak, a kultúrának szintén részévé kell, hogy váljon a digitalizáció. A tehetségbarát városban az önkormányzat a karmester és e biztonságos irányítás alatt a vállalkozások, a közoktatási és felsőoktatási intézmények, a civilek úgy improvizálhatnak, mintha egy jazzegyüttes lennének” – fogalmazta meg a második szekció egyik kulcsmondatát.

Szabó Tamás, Jászberény város polgármestere tehetséges fiataloktól nyüzsgő város képét festette fel előadásában. A tehetségek megtartásának eszköze városunkban a munkahelyteremtő program, az állásbörzék, a pályázati lehetőségek, a vállalkozásokat segítő innovatív környezet, a hiányszakmák tanulóinak támogatása, CSOK-igénylésekhez telkek biztosítása, a közbiztonság növelése. Európai szintű közszolgáltatásnak számít például a helyi vállalkozások által finanszírozott VIP-szobák megléte a kórházban. Gazdaság és közszféra együttműködésének eredménye a legfiatalabb óvoda, az Angyalkert is.

Megépül a Jászberényt elkerülő út

A konferencia eredményeit összefoglaló kerekasztal-beszélgetést dr. Dobák Mikós, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára vezette, résztvevői a korábbi előadók közül dr. Rédei István, dr. Balog Ádám, dr. Berács József és Moczó István voltak. Reagálásaikban összefoglalták, hogy jelen korunkban paradigmaváltásnak lehetünk a részesei, újfajta tudást és gondolkodásmódot hoz magával a digitalizáció, amely most már elválaszthatatlanul hozzátartozik világunkhoz. Ennek az átstruktúrálódásnak a része, hogy a tanítás helyett a tanulásra, a problémamegoldásra helyeződik a hangsúly. A gyakorlatorientált világnézetnek kiváló megvalósítója a duális képzés, amelyre a jász vállalkozások is nyitottak. Fontos az élethosszig tartó tanulás, az egész társadalom képzése. Az oktatás átformálásán túl az önkormányzatoknak is digitalizálódni kell. Dr. Balog Ádám kiemelte, hogy a virtuális térben kiemelten fontos tudatosnak lenni abban, hogy mit teszünk közzé saját magunkról. Mint az MKB Bank vezérigazgatója összegezte, hogy kooperatív stratégiára van szükség a gazdaság, a közszféra, az oktatás és a polgármesterek között. A váltás végbe kell, hogy menjen a fejekben is, az asszimetriák egyre inkább elhalványodnak és sokkal inkább egy partneri viszony, mint hierachikus rend lesz a versenyképesség ösztönzője.

Pócs János, a Jászság újonnan megválasztott országgyűlési képviselője zárszavában utalt a szervező Jászsági Menedzser Klub szimbólumára, a főnixmadárra mint a megújulás zálogára, és emlékeztetett, hogy a jászági topvállalkozók is kétkezi munkásként kezdték. „Ahogy Európának Németország, úgy hazánk gazdaságának a Jászság az egyik motorja. A helyi vállalkozások annyi adóbevételt, munkahelyet teremtettek az ország számára, hogy a térség rászolgált az itt megvalósított állami beruházásokra” – hangsúlyozta a Jászság országgyűlési képviselője. Kiemelte: a kormányzat megerősítette, hogy meg fog épülni a Jászberényt elkerülő út.

Dr. Rédei István kifejezte reményét, hogy az elkezdett párbeszéd folytatódni fog, hiszen a Jászság gazdasági potenciálja megköveteli a duális képzést, a tehetségbarát szemléletet és a kooperatív stratégiát.

Szerző:
Halász Lajos
Taczman Mária

Munkatársunk

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Latest posts by Munkatársunk (see all)

Munkatársunk

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?