Egy impresszionista Balatonja
Bakky Sándor festőművész munkássága kapott figyelmet A hónap műtárgya sorozat áprilisi bemutatóján. Balaton parti táj fürdőzőkkel című festményét megismerve tudhatott meg többet életéről, művészetéről a szépszámú érdeklődő közönség április 3-án, a Szikra Galériában.
Elöljáróban Szikra István galériatulajdonos, a művészeti esemény szervezője köszöntötte a megjelenteket, külön kiemelve az ez alkalommal a közönség soraiban helyet foglaló Bakky leszármazottakat, a család tagjait.
A képzőművészetre hangolódást, átszellemülést hivatott szolgálni a komolyzenei betét, melyet ez alkalommal dr. Réz Lóránt zenetanár úr, orgonaművész és tanítványa, Tóth Emese előadásában hallgathattunk meg. A tanár úr elmondta, hogy ritkán szokták párosítani az elhangzó zeneműveket a bemutatott festményekkel. Mégis sokszor úgy alakul, hogy a zenedarabok és a képek hangulata valamilyen kapcsolatban áll egymással. A hónap műtárgyának bemutatott alkotáson az impresszionista jegyek szembetűnőek, és az ez alkalomra választott zene szerzőjét, Debussy-t a francia impresszionista zene megteremtőjének tartják. Az előadott zongoradarabjában (A kis néger) a hangok, disszonanciák összecsengései különleges harmóniát alkotnak, melyet lehet a festményen megfigyelhető színek összeolvadásaként is értelmezni. Így egy „fantasztikus” kapcsolatot lehetett ez alkalommal felfedezni a zene és a képzőművészet között.
Bakky Sándor nyári hangulatú festménye a Balaton parti táj fürdőzőkkel címet viselő képe, feltételezhetően Balatonfüreden készülhetett, valamikor az ötvenes évek közepén. Bemutatására és a festményen keresztül az alkotó megismertetésére Varga József Zsolt festőművész vállalkozott.
Bakky Sándor Jászberényben született 1920-ban, annak a családnak a tagjaként, akik közül több művészembert ismerhetünk, elsősorban a zeneművészet területéről. Képzőművészeti Főiskolán folytatott tanulmányait 1940 és ’45 között végezte, ahol előbb Elekfy Jenő, majd Szőnyi István volt a tanára, kinek piktúrája vonzó példaként állt a fiatal művész előtt. Ezt követően tanárként dolgozott, csak 1958-tól vállalhatta a szabad művész státuszát. 1948-tól tevékenykedett a Balaton mellett, ez témáiban is elég meghatározó, ezért Egry Józsefet is mesterekén tartják számon, bár tőle eltérő stílust sikerült kifejlesztenie.
Főiskolai tanulmányai alatt kellő módon elsajátította azokat a mesterségbeli technikai fogásokat, melyek elősegítették, hogy kifejlessze azokat a minden feleslegtől megtisztított motívumokat, forma- és színvilágot, ami alkotásain felismerhető. Főtémája, a Balaton atmoszféráját, változatos fényözönét, színeinek vibrálását, lüktetését érezzük a lendületes gesztusokkal létrehozott festményein. Láthatjuk az alapos megfigyelésből eredő, találó színválasztásait. A hullámos vonalvezetés és az erős kontraszt ritmust adnak képeinek. A könnyű, áttetsző lebegős világos színek, sárgák, kékek, lilák, zöldek, pirosak, laza vékony lerakása a fehér vászonra, olykor ezeknek barnás, fekete vázlatos kontúrba ágyazása jellemzője festményeinek. A világos színek harmóniája mellett lényeges tényező képein a rajz, vonalkultúrája biztos, színérzéke választékos előadásában jól érvényesül. Egy-egy hosszúra nyújtott nyár bő művészi termése nem sokáig maradt műtermében, szívesen vásárolták a modern enteriőrökbe illő festményeket, elismerve ezzel piktúrájának értékét, nemes szépségét.
Kinek mit jelentett Bakky Sándor bemutatott alkotása? Valami hatást kiváltott bárkiből. Többen megszólaltak e kérdésben, a közönség soraiból, elfogadva Szikra István felkérését. Az bizonyos, hogy közömbösen senki nem tekintett rá, hiszen a művészet az érzelemhez szól.
- Jászkürt Újság 2024 / 6. szám - 2024-03-20
- Rímek ritmuszuhataga - 2024-03-18
- Szabadság és szerelem jegyében - 2024-03-16