Zsúfolt fórum Jánoshidán

Március 12-én Jánoshidán folytatta kampánykörútját Pócs János, a Jászság országgyűlési képviselője. A teltházas fórumon Bakondi György ügyvéd, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság korábbi vezetője, egykori határőr emlékeztetett a közelmúlt európai terrorcselekményeire. Felhívta a figyelmet a migránsveszélyre, hangsúlyozta, most létfontosságú, hogy a nemzet érdekeit érvényesítő pártkoalíció, a Fidesz-KDNP maradjon kormányon.

Bánfi Ferenc énekszóval köszöntötte a megjelenteket, majd Szabó Tamás kampányfőnök, Jászberény polgármestere közölte az este programját. Pócs János a jánoshidai szavazókkal is ismertette az elmúlt nyolc év eredményeit. Kiemelte, hogy a Jászságban 75 százalékos az elégedettségi arány a 2010-es állapotokhoz képest. Kérte, hogy a szavazók döntésük meghozatalakor tekintsék át a kormány két cikluson keresztül elért eredményeit. Így azt a tényt, hogy az ország nincs függő, zsarolható pozícióban, a munkahelyteremtési program a vártnál jóval felülteljesített, megtörtént az adósságkonszolidáció, Jánoshida 750 millió forintos adósságát a kormány átvállalta. Enélkül a településen nem lenne közvilágítás, közoktatás, közétkeztetés. A jászberényi kórház egymilliárd forintnyi fejlesztést kapott, sikerült a jászberényi főiskolát az Eszterházy Károly Egyetem struktúrájába integrálni és az önálló Jászsági Tankerületet a megyétől leválasztva megalakítani. Ahogy befejeződik a 32-es út felújítása, elkezdődik a Jászberényt elkerülő út építése, ami évek óta várt fejlesztés. A Jászság nagyon erős identitással kötődik a földjéhez, ezért is fontos átgondolni, hogy a multikultúra győzze-e le az ezer éves hagyományokat. „Többet adtunk, mint ígértünk. A továbbiakban is önökért, Jánoshidáért is fogok dolgozni a Parlamentben!” – zárta le számadását a képviselő.

Bakondi György vette át a szót, aki szólt jászsági gyökereiről, majd rávilágított, hogy a szuverenitásunk visszaszerzésének egyik alapköve a belbiztonság megteremtése volt. A biztonság érték, és az elmúlt időszakban 50 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma. „Elkezdtek az emberek hinni Magyarország teljesítőképességében” – fejtette ki. A határvédelmet ugyanúgy fenn kell tartani, hiszen nem lehet szuverén úgy egy ország, hogy nem tudja kontrollálni, kik jönnek be a határon. Emlékeztetett, hogy 2015-ben több mint 400 ezer migráns haladt át Magyarországon, összesen 106 országból. Az európai helyzetet végignézve elmondható, hogy a betelepülők nem integrálódnak, köztörvényes bűnök fenyegetnek, számos, nők ellen elkövetett bűncselekményről tudunk. El kell tehát döntenünk, hogy bevándorlóország leszünk-e mi is, vagy megőrizzük szuverenitásunkat.

Három veszélyes csoportra hívta fel a figyelmet: az egyik a másod-, harmadgenerációs, csalódott migránsok rétege, akik az elvakult hittérítés alanyai. Nem tudható, pontosan mennyi alvó ügynök érkezett Európába, és ők azért veszélyesek, mert katonai kiképzést kaptak és parancs esetén bármikor aktivizálhatóak. Végül a migránscsoportok szervezői jelentenek nagy nemzetbiztonsági kockázatot, ők a líbiai, szíriai, iraki titkosszolgálati tisztek. A szakember tájékoztatott, hogy egy ENSZ-megállapodás megkötése van folyamatban, amelyben Magyarország javaslatokat tesz a magyar nemzeti érdekek érvényesítésére. Létfontosságú, hogy a paktumba a migráció nem kerülhet bele alapvető emberi jogként.

Kiemelte az ország szolidaritásvállalási készségét az európai határvédelmet illetően, hiszen segítséget adtunk a macedón, a horvát és a szerb határnál is. „A megoldás semmiképpen sem a probléma behozatala, hanem helyben történő megoldása. A Visegrádi Együttműködés és a szövetségkeresés Ausztriával, Olaszországgal mindenképpen bizakodásra ad okot. Döntsenek felelősséggel, lelkiismeretük szerint, mikor ezt a hosszú távra kiható szavazatot megteszik a választáskor!” – zárta le előadását.

A fórum záró részében a megjelent érdeklődők tették fel kérdéseiket, amelyek többek között a helyi közbiztonsági ügyekre, az illegális és legális bevándorlás közti különbségre vonatkoztak. Az utolsó hozzászólásban az egyik résztvevő kifejtette, hogy nem személyi kérdésekről és kicsinyes érdekekről van szó, hanem hosszú távon létünkről, gyermekeink sorsáról Magyarországon és Európában, és ezt kell majd április 8-án szem előtt tartani.

Taczman Mária

Taczman Mária

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?