Méltatlanul elfeledett életmű

Lehel István festő, grafikus neve, művészeti munkássága teljesen ismeretlen volt számomra. Ezért kérdések fogalmazódtak meg bennem: Ki volt Lehel István? Melyik képzőművészeti irányzat jellemzi munkásságát? Miért éppen Jászberényben nyílik bemutató kiállítása? A válaszokat február 23-án este, a Lehel Film-Színház galériáján, alkotásaiból nyílt kiállítás alkalmával kaptam meg.

A falakon nonfiguratív képek, absztrakt kompozíciók, kalligrafikus formák, rajzokon és festményeken fogadták az érdeklődőket. Góg Zoltán, a kiállítás kurátora, köszöntőjét követően a Palotásy János Zeneiskola tanárai, Rigóné Csirke Tímea fuvolán, Puskás Adrienne zongorán közreműködve segítették a művészetre hangolódást. A tárlat válogatott anyaga Nagy Gyula gyűjteményéből való, aki a köszöntők sorában következett. Szavaiból több kérdésemre is válaszokat kaptam. Nagy Gyula szülővárosába hozta el a kiállított műveket, melyek egy méltatlanul elfeledett alkotótól valók. A képek véletlenül kerültek hozzá, egy szegedi gyűjtő ismerős által, kereskedőn keresztül. Töredéke az itt látható anyag az egésznek, ami közel háromszáz darabot számlál. Az fogta meg Lehel művészetében, hogy föltárta a mikrovilágot, amire a képzőművészetben nem volt példa, de mikrovilágról készült képei teljesen egyedinek találja, ahogy végtelenül leredukálja a formákat. Ember alakjainál, állatfiguráinál egy-egy vonallal tökéletesen ki tudta fejezni a megjelenés minden részletét.

„Nehéz itt most megszólalnom”–kezdte köszöntőjét Hajnal-Nagy Gábor, városunk alpolgármestere, aztán rövidesen kiderült a miért. Ugyanis, édesapja gyűjteményének egy részét láthatják az érdeklődők és betöltött tisztsége mellett, mint fia állt a mikrofon mögé. Elmondta mit jelentett számára édesapja szenvedélye, mit jelentett felnőni festmények, műtárgyak között. Az alkotások által gyermekkorától ki volt téve alkotó művészek hatásának, ami természetes közeg volt számára. Az alkotó ember szándéka pedig, hogy hatást gyakoroljon környezetére, szebbé és jobbá tegye, megossza nézeteit, gondolatait.

Ha végignézzük a kiállított képeket,– ami egyfajta tükre is a műgyűjtő apa ízlésének – láthatjuk, mennyi energia gondolat sűrűsödik össze bennük, sugárzik belőlük az életerő és részesei lehetünk egy varázslatos mesevilágnak. „Merüljenek el benne”– zárta gondolatai sorát Hajnal-Nagy Gábor.

A megnyitóra, a művész bemutatására, méltatására Dr. Nátyi Róbert művészettörténészt kérték föl, aki néhány esztendeje rendezte Lehel István első kiállítását Szegeden, ez az alkalom pedig a második. Ennek az az oka, hogy a művész saját korában, az ’50-es, ’60-as években a szellemi élet partvonalára került, tiltott kategóriába tartozott és nem kaptak bemutatkozási lehetőséget nonfiguratív törekvései. Lehel István Szegedhez kötődik, ott végezte az egyetemet, biológiával foglalkozott – ez jól látható képein, – majd művészettörténetet tanult és tanított. Ezzel párhuzamosan egy jelentős, több ezer alkotásból álló festői és grafikusi életművet hozott létre illetve műgyűjtőként többek között muzeális keleti szőnyegeket, barokk bútorokat, pravoszláv ikonokat birtokolt. A festészet gyakorlati kérdéseivel a világháború utáni időszakban, autodidakta módon, Rudnay Gyula bajai festőiskolájában ismerkedett meg. Festészete erőről, energiáról, színről, kompozíciókról, hatásokról szól, felismerhetők a makró és mikrokozmosz elemei, melyek egy nagyon furcsa kettős látásban voltak jelen művészetében. Az anyag belsejébe tekint bele és ad vissza olyan képeket, amit a tudomány nem is ismer. Sok mindet láthatott mikroszkópjában és ezek visszaköszönnek ábrázolásaiban, de ugyanakkor a tejút, a galaktikus ködök a kozmosz végtelen világát is leképezi műveiben, talán természettudósként is.

Az időszaki tárlat célja lehet többek között az, hogy Lehel István, méltatlanul elfeledett, gazdag életművét bemutassa a közönségnek. Fedezzék fel világát, jelentsen inspirációt önöknek is! Április 10-ig megtehetik.

Demeter Gábor
Latest posts by Demeter Gábor (see all)

Demeter Gábor

A Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója, szerkesztője.

Vélemény, hozzászólás?