In memoriam Pernyész Tünde

Újabb csapattársat, barátot vesztettünk el nagyon rövid időn belül. Alig eszméltünk fel Anita tragédiájából, máris újra könnyes szemekkel kell küzdenünk, hiszen itt hagyott bennünket egy újabb jóbarát, egy csapattárs Pernyész Tünde.

Tündi eredeti, függetlenségre vágyó emberként szeretett mindenkit, nem tűrte, ha valakit bántanak, nem tűrte a rosszat és önmaga is mindig a jóért küzdött. Tette mindezt néha kegyetlen őszinteségével mikor rávilágított a hibákra, és hallatta mindazt, amit mások nem biztos, hogy kimondtak volna. Miközben a gyermekei voltak a kincsei, egész életén át sokat és keményen dolgozott értük. Az alig két éve diagnosztizált betegségét mindannyian ismertük, de a szív és az ész mégis ledöbbent, amikor – annak ellenére, hogy az utolsó pillanatig hitt a gyógyulásában -, azzal kellett szembesülnünk, hogy ezen túl már Ő is csak fentről figyel majd bennünket.

Tündi! Bátran, és harciasan vívtad a csatákat velünk a pályán és mellettünk a szívünkbe látva, amiket nem lehet és nem is tudunk feledni. Egyszerűen csak: KÖSZÖNJÜK! Köszönjük neked mindazt, amit tanítottál, amivel példát mutattál és példát állítottál számunkra: Küzdeni mindig! Feladni soha! – ezt lehet, és ezt kell cselekedni… Legyen Neked könnyű a föld, szeretettel emlékezünk Rád, s kit nem felednek, örökké él…

Február 25-én jönni akart a Jászberényben rendezendő mérkőzéseinkre, de ez szertefoszlott, mert az élet megállásra kényszerítette. Két nap alatt ment el. Anita és Tünde miatt, fekete kar-szalaggal játsszunk, a meccseink előtt pedig, egyperces néma csenddel emlékezünk rájuk. Valamint mindkettőjük mezét a 25 és a 7 számút visszavonultatjuk…

Jászberényi NKE játékosai

Vélemény, hozzászólás?