Vágyak és ösztönök
Premier előtti vetítésen láthatta január 27-én este a közönség Szász János legújabb filmjét, A hentes, a kurva és a félszemű című magyar drámát. A filmbemutatót közönségtalálkozó követte, melyen a rendezővel és a hentes szerepében látható Hegedűs D. Gézával beszélgethettek az érdeklődők.
Sosem volt közönségdivat a művészfilm, ma sem az. Mégis a Lehel Film-Színház Sára Sándor termébe egy sornyi pótszéket kellett bepakolni, hogy mindenki elférhessen. Szász Jánosnak megvan a szeme ahhoz, hogy a nehéz időkben születő bűnökre rátaláljon és azokat a maga különös érzékenységével filmkockákban a vászonra fesse. Ezúttal az első világégést követő időszakban az egyik legnagyobb sajtóvisszhangot kapott Kodelka-gyilkosságot dolgozta fel, remek szereposztással.
A hentes, Kodelka Ferenc (Hegedűs D. Géza) köztiszteletben álló, gazdag, befolyásos ember, aki munkát ad a környék férfi lakosságának mészárszékében, egy istenhátamögötti településen. A kurva, Mária (Gryllus Dorka) egy pesti kupiban tölti megaláztatásokkal teli napjait, míg egy este elege lesz az egészből és ott hagyja a kilátástalan életet. A félszemű, Léderer Gusztáv (Nagy Zsolt) az egykori katona, volt csendőr főhadnagy, akit a fehérterror idején elkövetett sorozatos gyilkosságok miatt köröznek, ráadásul még tetemes adósságok is terhelik lelkét. Egy napon a kegyvesztett félszemű, régi üzlettársa, a hentes falujába menekül a nővel, akinek nincs már jövője a fővárosban. Kodelka, aki Léderernek munkát adott, szemet vet Máriára, innentől kezdetét veszi a szex és a pénz okozta konfliktusok sokasága, három lélek életveszélyes játszmája.
A film megtekintése alatt a kegyetlenség, a rengeteg vér és a meztelenség alaposan megdolgozta a nézőket. A rendező, a premier előtti vetítést követően elmondta, hogy a bűnügy azért keltette fel az érdeklődését, mert a korabeli sajtó azt írta, hogy a hentest háromszor próbálták meggyilkolni, míg végül utolérte a sorsa. A történetből 1985-ben már készített egy rövid kisfilmet Léderer-ügy címmel, akkor és most is a megtörtént esetet csupán kiindulópontként vette alapul. „Nagyon érdekelt, hogy mi lehet egy ilyen bűntett hátterében, a cselekmény szenvedélye érdekelt leginkább, hogy ez a három karakter miként viszonyul egymáshoz?”
A hentest megformáló Hegedűs D. Géza szerepéről beszélt: „Kodelka nagyon aktív, rendkívül tudatos, erős ember, aki a vágyait nem korlátozza, nem retten vissza az élet nehézségeitől, de személyisége távol áll saját alkatomtól és egyéniségemtől.” Hangsúlyozta, hogy színészként az volt a feladata, hogy idegrendszerével és minden képességével együtt, valamint fantáziájával alárendelje magát ennek a szerepnek, azonosuljon vele, úgy ahogy azt a rendező elképzelte. „A koncentráció mellett megnehezítette a munkát – nemcsak szellemileg, hanem fizikailag is –, a természet kitettsége, a sár, a hideg, a nyers és rideg környezet.”
Szász János alkotása mégiscsak eredeti, mert azon túl, hogy saját stílusában a 20-as évek hazai világát hűen idézi meg, a mindenkiben ott rejlő gonosz megjelenítéséhez is jó érzékkel nyúl. Ahol a vágy és az ösztönök kerekednek felül, ott a józan ész alul marad.
A film február első hetében, csütörtöktől látható a mozi nagytermében, megnézése érdemes!
a BerényCafé újságírója, szerkesztője.
- A költő lírája képekben ábrázolva - 2024-04-12
- Rejtett lényeg - 2024-04-11
- Benne van a folytatás - 2024-04-03
