Új adózási szabályok január elsejétől

2018-01-262018-01-29 Munkatársunk 0 Comments

Az önkormányzati adóztatást érintően 2018. január 1-től három új törvény lépett hatályba és módosult a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény. Az új – az adózás rendjéről szóló, az adóigazgatási rendtartásról szóló és az adóhatóság által foganatosítható végrehajtási eljárásokról szóló – törvények egyszerűsítik az egyes eljárásokat és csökkentik a bürokráciát. Jelen összefoglaló célja, hogy átfogó képet adjon a helyi adózásra vonatkozó új szabályokról a teljesség igénye nélkül.

Az új adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) segíti az adózók adminisztrációs terheinek a csökkentését, a szabályok egyszerűbb alkalmazását és az önkéntes jogkövetést. A törvény szerkezetét a jogalkotó a régi adózás rendjéről szóló törvényhez képest úgy változtatta meg, hogy egyes szabályok átkerültek az adóigazgatási rendtartásról szóló törvénybe és külön részben szerepel az egyes adókötelezettségekre vonatkozó szabályozás, az adatnyilvántartással és adatszolgáltatással összefüggő szabályozás, az egyes adóigazgatási eljárásokra vonatkozó szabályozás, a jogkövetkezmények, illetve az adótanácsadói, adószakértői tevékenységre vonatkozó rendelkezések. A törvény mellékletében továbbra is szerepelnek az önkormányzati adóhatóságokhoz teljesítendő bevallások benyújtásának időpontjai, valamint a befizetésekre vonatkozó szabályok és a fizetés határidők.

Az önellenőrzési eljárásban új lehetőségként jelenik meg az önellenőrzési szándék bejelentése. A vonatkozó rendelkezés értelmében, az adózó bejelentheti önellenőrzési szándékát, az adóhatóság a bejelentéstől számított tizenöt napig adóellenőrzést nem indíthat. Ez a szabály lehetőséget ad arra, hogy ugyanazon adómegállapítási időszak és adónem tekintetében egy alkalommal tehető bejelentés az önellenőrzési szándékról, egy esetleges hiba feltárását követően. Ez a bejelentés természetesen nem kötelező jellegű, vagyis nem feltétele az önellenőrzésnek.

2018. évtől kedvezőbbé válik az automatikus részletfizetési kedvezmény. A természetes személyek – ideértve az egyéni vállalkozókat is – kérelemre a jelenlegi kettőszázezer forint helyett ötszázezer forint tartozásig kaphatnak automatikusan részletfizetési kedvezményt, amelynek időtartama a jelenlegi 6 hónap helyett 12 hónapra nő.

Az adóbírságra vonatozó szabályozásban új változást jelent a fellebbezési jogról való lemondás lehetősége. Amennyiben az adózó ellenőrzési eljárásban az utólagos adómegállapításról hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezési jogáról lemond, és esedékességig a határozatban előírt adókülönbözetet megfizeti, mentesül a kiszabott adóbírság ötven százalékának megfizetése alól.

Az átláthatóbb szabályozás követelményének eleget téve változik a mulasztási bírságra irányadó szabályozás. Főszabályként a természetes személyek kettőszáz, nem természetes személy adózók pedig ötszázezer forintig terjedő bírsággal sújthatók, míg az egyes speciális jogsértésekre eltérő bírságmértékek vonatkoznak. Továbbá meghatározza a törvény a mulasztási bírság kiszabásának időbeli korlátját is oly módon, hogy a jogszabálysértésnek az adóhatóság tudomására jutásától számított egy év elteltét követően mulasztási bírság kiszabásának nincs helye. E rendelkezés azonban nem alkalmazható az ellenőrzés során feltárt jogsértésekre.

Új eleme az Art.-nak az egyes mulasztások esetében a hiánypótlásra történő felhívás adóhatóság által történő kötelező alkalmazása és a hiánypótlással kapcsolatos szankciók. A törvény értelmében egyes bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási, vagy regisztrációs kötelezettség nem teljesítése, illetőleg hibás, vagy valótlan adattartalommal történő teljesítése esetén a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett az adóhatóság az adózót a kötelezettség jogszerű teljesítésére hívja fel. Ha az adózó a felhívásra irányadó tizenöt napos határidő alatt kötelezettségét nem, vagy nem jogszerűen teljesíti, úgy első alkalommal az általános bírságmértékhez képest csökkentett mértékű bírságot kell kiszabni, amely természetes személyek esetében ötvenezer, nem természetes személy adózó esetében százezer forint. Ezen bírság kiszabása mellett az adózót ismételten fel kell hívni kötelezettségének teljesítésére. Amennyiben a felszólításnak az adózó eleget tesz, a kiszabott bírság mérsékelhető, illetve elengedhető. Ha az adózó az ismételt felszólításnak sem tesz eleget, úgy az általános bírságmértéknek megfelelő bírság kiszabásának van helye azzal, hogy ismételt felszólítás esetén sem az első felszólítás kapcsán kiszabott, sem az ismételten kiszabott bírság mérséklésének nincs helye.

A jogkövetkezmények alóli mentesülés új szabályként épül be az Art.-ba, amelynek értelmében az adózó terhére jogkövetkezmény nem állapítható meg, ha az adózó az adóhatóság honlapján erre a célra létrehozott felületen közzétett tájékoztatóban meghatározottak szerint járt el. A tájékoztatóban foglaltak alkalmazása ugyanakkor az adóhiány megfizetése alól az adózót nem mentesíti.
Következő lapszámban folytatjuk.