A Jászság Rózsájának emlékére

Egy évvel ezelőtt köszönt el végleg szeretett szülőföldjétől Szalkári Rózsa festőművész, becenevén a Jászság Rózsája. Január 22-én, a Magyar Kultúra Napján rá emlékeztünk a Városi Könyvtár galériájában, ahol a jeles napon délután fél öt órai kezdettel műveiből nyílt kiállítás.

Az ünnepséget Erdei Gábor műsorvezető szavai nyitották, aki rendhagyó beszédében büszkén mesélte, hogy barátságot ápolt a művésznővel, akivel mindig jó volt beszélgetni, akit öröm volt hallgatni. Felidézte az együtt töltött perceket, ahol a munka mellett mindig jutott idő a barátságra, aminek ékes bizonyítéka az a csendélet, amelyet Rózsa a műsorvezető számára festett. Jókedvre derítette a hallgatóságot a történet, amelyben Erdei Gábor felidézte az ajándékba kapott festmény átvételének pillanatait, hiszen a csomagolás lefejtését követően kiderült, két szépen megtermett káposztát ábrázol a festmény, melynek alkotása közben a művésznő saját bevallása szerint végig tévés barátjára gondolt.

Szalkári Rózsa élettörténetét Hortiné dr. Bathó Edit múzeumigazgató asszony tárta a hallgatóság elé. A Jászapátin született művész a Jászság képzőművészetének meghatározó alakja, aki tehetségét az alkotás mellett az oktatásban is kamatoztatta. Közösségépítő munkája szintén kiemelkedő volt. 1995-ben, a jászkun redemptio 250. évfordulójának évében, Budapesten megalapította a Jász Alkotók Körét, abból a célból, hogy a Jászságból elszármazott művészeket egy közösségbe összefogja.

A csoport sikeres működésnek köszönhetően tavaly nyílott a JAK hatvannyolcadik kiállítása. Szintén Szalkári Rózsa nevéhez köthető a Jászapáti Művésztelep létrehozása, amely minden év júliusában két hétre alkotással töltött találkozási pontot kínál a Jászság festőinek. Az istenáldotta szervezőképességgel rendelkező művésznő nyugdíjazását követően élénken bekapcsolódott szülővárosa kulturális életébe, mindemellett fáradhatatlanul és jókedvvel alkotott. Élete alkonyán betegsége megakadályozta abban, hogy dolgozzon, s nyolcvanadik születésnapja után néhány hónappal végleg kihullott kezéből az ecset. Tavaly februárban kísértük utolsó útjára szülőföldje temetőjében.

Realista látásmóddal, többféle technikával készült művei fő motívumai a tájképek, a csendéletek, kiemelten a virágábrázolások. A könyvtárban nyílt emlékkiállításon munkásságának kicsiny részlete látható, mely azonban átfogó képet ad művészetéből. A pályája elején alkotott népies témájú képek gyermekkori emlékekből táplálkoznak. A realista módon megörökített városképek Rózsa sajátos látásmódján keresztül tárja elénk a településeket. Tájképein a magyar táj nyugalmat közvetítő szépségei tárulnak föl. Csendéleteiben a mesterségesen megkomponált valóság köszön vissza. Legkedvesebb témájában, a virágábrázolásban annyi szeretet rejtőzik, ami híven visszatükrözi Szalkári Rózsa kiegyensúlyozott, humanista lelkivilágát.

Dr. Bathó Edit életrajzi ismertetőjét, majd a képekre való hangolódást egy rövidfilm megtekintése zárta, ahol a művésznő hangja, tekintete és mosolya melengette fel a szíveket. A kiállítás megtekintéséhez a szervező Jászkerület Kft. a hangulathoz illó forró teát és harapnivalót kínált.

Kárpáti Márta

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?