Isten fizesse!

Hétfő kora hajnal van. Elindultunk. A város még alig éled. A mi kocsink indult először, majd lassan a többi jármű is követte utunkat. Nem egyszerre megyünk, de figyelünk egymásra, tartjuk a kapcsolatot. Célunk, immáron nyolcadik alkalommal, időben odaérni Moldvába.

A nyolc év alatt számos időjárási viszonnyal kellett megküzdenünk: esővel, hóval, jéggel, köddel, lezárt utakkal, balesetek miatti várakozásokkal. De mindig mentünk. Most is megyünk. Hajt bennünket ott legbelül valami. Valami olyasmi, mit nem lehet senkire ráerőltetni, valami olyasmi, mi mindegyikünk szívét dobogtatja, valami olyasmi, amiért mindegyikünk tartalékolta szabadságát, amiért saját költségünkön nekivágunk. A kocsik csomagtartóiban ott van a jász emberek sok-sok szeretete. Visszük, mert szeretjük a gyimesfelsőloki gyermekek mosolyát, csillogó arcukat, a tiszta örömöt, mi átölel bennünket, s csal könnyeket szemeinkbe.

Kedden reggel indulunk tovább Korondról. Szerencsénkre az idő, az út tiszta. Még délelőtt megérkezünk testvértelepülésünkre, Gyimesfelsőlokra, de két autóval csak beköszönünk barátainknak, s megyünk is tovább túl a Kárpátokon Moldvába. Először a Szeret folyó melletti Trunkon állunk meg, ahol a Fölszállott a páva tévéműsorból ismert énekes lánykánnak, Gyúr Gabriellának és tanítványainak adunk át húsz Mikulás csomagot. Nem sokat időzünk, irány Somoska. Itt Benke Pál és Paulina barátaink tanítványainak adunk szeretettel hetven csomagot. Szívesen kínálnak, marasztalnak, de még estére vissza kell érkeznünk Gyimesfelsőlokra.

Szerda reggel korán kelünk és elkezdjük berendezni a művelődési házat, kipakoljuk az ajándékkönyveket, tartós élelmiszereket. Szent Miklós napja van. Tíz órakor érkeznek a gyermekek, iskolások, óvodások, több mint háromszázan. A berényi mikulás befestette külön az erre az alkalomra növesztett szakállát, s mikor a gyermekek a legszebben énekeltek az ablakokat az utcáról kopogtatva, megérkezett. A boldogság az öröm kézzelfogható volt. Egyik kicsi gyermek halkan mondta: Isten fizesse! Jászkisér és Jászberény minden ajándékozója büszke lehet ezekre a pillanatokra. Pócs János országgyűlési képviselő úr jóvoltából három vadonatúj nyomtatóval gazdagodott a Domokos Pál Péter iskola.

Csütörtök reggel lelkünkben gazdagon indulunk haza. Köszönjük Bodor Tibor barátunk, köszönjük Gyimes, köszönjük Moldva, köszönjük mindenkinek!

Szerző: Kocsán László

Latest posts by Olvasónk (see all)

Vélemény, hozzászólás?