A magyar Barbizon mestere

Thorma János festőművész, a nagybányai magyar Barbizon megalapítója, mestere, halálának 80. évfordulója alkalmából, a gimnáziumnál koszorúzást, majd emlékestet tartottak december 5-én, kedden a Szikra Galériában. Ennek keretében, válogatott festményeiből egy különleges kiállítás megnyitására is sor került a galériában.

A Lehel Vezér Gimnázium falán található, a városunkban töltött fiatalkori diákéveinek emléket állító tábla megkoszorúzásával halálának 80. évfordulójára való emlékezéssel indult a rendezvény. A program a Szikra Galériában folytatódott, ahol Szikra István, annak működtetője és létrehozója üdvözölte a megjelent művészetbarát érdeklődőket, valamint az emlékesten közreműködő előadókat. Külön elismeréssel köszönte meg azoknak a műgyűjtőknek a felajánlását, akik féltve őrzött festményeiktől két hónapra megváltak, hogy megvalósulhasson a megnyíló Thorma-tárlat.

Farkas-Gattyán Adrienn Zóra művészettörténész, Thorma János fiatal évei Jászberényben címmel kezdte az előadások sorozatát. Megidézte a korszakot és benne a város életét, kiemelten az oktatási intézményeket és az ott tanító tanárokat, akiknek szerepe lehetett a művészi pálya elindulásánál. Ilyen személy Német Kelemen, aki az országban elsőként tette le a rajzszaktanári vizsgát, és a gimnáziumban szabadkézi rajzra, rajzoló geometriára tanította akkoriban a diákokat.

1870-ben született Thorma János Kiskunhalason, ahol kisnemesi eredetű családja birtokát elvesztve tisztes polgári-hivatali életformát élt. A halasi rokoniszálak nem szakadtak meg azután sem, hogy a család áttelepült 1872-ben Jászberénybe – ahol a művészeti élethez még nem sok köze lehetett –, majd innét 1884-ben, végleg Nagybányára. A családban a gyermekeket a töretlen hazafiasság, az 1848-as eszmék szellemében nevelték. A forradalom és a Bach-korszak még nagyon élő emléke volt a szülőknek, erről szóló történeteket hallott a festő gyermekkorában.

Zongorajátékával idézte meg a mester életének korszakát Dr. Réz Lóránt orgonaművész és beszélt az akkori magyar lélek érzésvilágáról, melyet a művészek – festők a festményeiken, zeneszerzők a hangok által –, jelenítettek meg. Annak változásait is szemléltette, jászberényi zenei nagyságok – Palotásy János, Riszner József, Tarnay Alajos – zongorára írt vagy átdolgozott darabjait megszólaltatva.

Metykó Béla helytörténész, forrásként korabeli újságcikkek írásait felhasználva és áttanulmányozva állított össze érdekes szemelvényeket a festőművész, a művésztelepet vezető mester életéről, művészeti munkásságáról. Thorma Jánosnak megvolt a lehetősége, türelme és szorgalma is egy alapos szakmai tudás elsajátítására. Már 16 éves korában eldöntötte, hogy festő lesz, és ettől kezdve egész életét ennek a célnak szentelte. Budapesten a Mintarajz tanodában két éven keresztül Székely Bertalan irányításával fejleszti tudását, Münchenben Hollósy Simon iskolájában és a királyi Akadémián is tanult. Ezek után következtek a párizsi tanulóévek a Julien Akadémián. 1895-ben az ő ötlete alapján eldőlt, hogy a müncheni festőiskola a nyári hónapokra Nagybányára költözik. Az utazás célja az volt, hogy a növendékek és a baráti kör együtt maradjanak, és megalapozzák Magyarországon is a természet utáni festészet oktatását. Thorma és egy másik nagybányai, Réti István szervezői munkája eredményeként, 1896 májusában megjelent a városban vagy félszáz festőből és növendékből álló nemzetközi csoport. A modern magyar festészet kezdetét is ettől a pillanattól számolhatjuk. Az addigi műhely-festészetet fokozatosan felváltja egy természethez hű, ennek a szeretetén alapuló festészet.

1902-ben Ferenczy Károllyal és Grünwald Bélával közösen megalapították a művésztelepet, a Nagybányai Szabad Festőiskolát, melynek 1919 után egy évtizeden keresztül a vezetője volt. Lelkes munkássága akadályozta meg a művésztelep teljes széthullását az I. világháború után.

Pedagógusként is kimagasló teljesítményt vitt véghez társaival. Fiatal művészek egész nemzedékét képezte ki, új irányzatok beáramlásának egyengették az útját a magyar és a közép-kelet európai
festészetben.

Dr. Bay Miklós, ahogy magát nevezte, az elkötelezett Thorma rajongó, a műgyűjtő szemével beszélt a mester festészetéről, amit szenvedélyes szavakkal dicsért. Véleménye szerint, a maga korában Magyarország legsikeresebb festője volt, akinek abszolút modern a festészete, amit csak egy eszköznek tartott arra, hogy a gondolatait és a véleményét közölje. Mondanivalói mindig időszerűek, forradalmiak voltak, nem csak a történelmi festészetét, de az életképeket tekintve is. Ízig-vérig magyar festő volt, ugyanis leghíresebb festményei – Aradi vértanúk, Talpra magyar! – magyar történelmi eseményeket jelenítenek meg. Sikerült egyéni hangnemben, egyedülállóan lírai hangvételű, természetbe és tájképbe emberi, női alakokat helyezve remekműveket alkotnia.

A következőkben szülővárosában, Kiskunhalason, múzeumi fejlesztés eredményeképpen létrejött, a világ legnagyobb Thorma János állandó kiállításáról beszélt Szakál Aurél, a művészről elnevezett múzeum igazgatója. A Thorma Galériában, a mester több mint száz alkotása látható, és monumentális történelmi tablóképei is nagy, tágas környezetben kerülnek bemutatásra. Az épületben kapott helyet a Bay-gyűjtemény, mely az ország legteljesebb nagybányai festészetet bemutató tárlata.

A galéria Hónap műtárgya sorozatának decemberi bemutatójára Thorma János Kendős lány című alkotását gondolták az emlékesthez is kapcsolódóan a legméltóbbnak. Kovács Zita művészettörténész mutatta be a Dr. Bay Miklós magángyűjteményéből való festményt, ami 1916-ban készült. Ötvözi mindazt, amit alkotója a XIX. század utolsó és a XX. század első harmadában a képzőművészetben magába szívott. Hiszen életművén több stílusirány követhető nyomon: a naturalizmus, a történelmi festészet, a romantikus realizmus és a sajátos nagybányai posztimpresszionizmus, amit a kiválasztott mű is mutat. Feltételezhetően a festő egy kolóniához tartozó hölgyet ábrázol. A nagybányai tájból kiragadott arckép, mint egy tükörbe néző portré, amit fények és színek játéka szinte áttetszővé tesz.

A kép bemutatását követően Kovács Zita, a galéria kistermébe invitálta az emlékest látogatóit, ezzel megnyitva egy egyedi kamarakiállítást. Ott aztán érdekes tárlatvezetése mellett, a művész további 13 festményét láthatták és ismerhették meg az érdeklődők. Az alkotások zöme Nagybányán készült, s fő ihlető forrásuk is a napfényben fürdő, nagy levegőjű nagybányai táj. Sodró, tüzes színeivel, nőalakjaival eleven művek tekintenek a szemlélőre. Látszik, hogy alkotójuknak hivatása, hitvallása, szenvedélyes szerelme volt a festészet. Thorma János a magyar kultúrtörténet egyik fontos alakja, kinek életműve eddig árnyékban volt.

Fedezzük fel képei által újra művészetét, ismerjük meg, beszéljünk róla, hogy méltó helyére kerülhessen! Ebben segíthet a Szikra Galériában 2018. február 10-ig látható egyedi Thorma tárlat. Tekintsék meg, vissza nem térő alkalom!

Demeter Gábor

Demeter Gábor

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.
Demeter Gábor

Latest posts by Demeter Gábor (see all)

Demeter Gábor

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?