Habsburgok a jászok emlékezetében
Két kerek évfordulóra is emlékezünk idén a Habsburg-ház történetéből, melyekre múlt szerda délután Farkas Kristóf Vince történész hívta fel a figyelmet a Múzeumi Esték programsorozat aktuális előadásának keretében a Jász Múzeumban.
Háromszáz éve született a redemptios rendeletet megalkotó Mária Terézia királynő, akinek unokája József nádor éppen kétszázhúsz évvel ezelőtt látogatott első alkalommal Jászberénybe. Farkas Kristóf Vince az ismert történelmi tények mellett érdekességeket, és elsősorban a jászokra vonatkozó ismereteket osztott meg előadásában. A királynő körül valóságos kultusz alakult ki az évszázadok folyamán, és a kor szellemiségéhez képest modern rendeletei mellett a róla szóló legendák sem merültek a feledés homályába. A Pragmatica Sanctio-nak köszönhetően 1740-ben trónra lépő uralkodó vérbeli politikus volt, döntéseivel kiválóan mozgatta a történelem sakkfiguráit, maga mellé állította a magyar rendeket. Megnyerte az örökösödési háborút, melyhez a kiváltságukat visszavásároló jászok által kiállított ezer lovaskatona, és az 580 ezer rajnai arany is nagyban hozzájárult. Hatalma megerősítésekor olyan előremutató rendeleteket alkotott, mint az oktatást támogató Ratio Educationis, a szegényeket felemelő paraszt-rendelet, vagy a kisebbségek érdekében létrehozott – kevésbé ismert –, cigány-rendelet. A jászok jó szívvel emlékeztek az előadó szerint erkölcsös életet élő, tizenhat gyermeknek életet adó királynőre. Valószínűleg a Nagytemplom második emeleti barokk ablakdísze is a Habsburg királynő portréját örökíti meg.
Mária Terézia ritkán látogatott Magyarországra, városunkban sohasem járt. Nem úgy, mint unokája József nádor, aki mint a legfőbb elöljáró Magyarországon élt, és országunkat hazájának tekintette. Többször megtisztelte a berényieket is látogatásával. Elsőként 1776-ban járt nálunk, melynek a Nádor utcai oszlop állít emléket. Háromnapos itt tartózkodása alatt vele együtt utazó fiát tiszteletbeli huszárrá avatták, ivott a Jászkürtből, lóversenyen és vadászaton vett részt. Az alkalom megörökítése céljából tervek készültek a Kőhíd mellett egy diadalív emeléséről, de ez az emlékmű végül nem valósult meg. Uralkodásának évei idején megtanult magyarul, számos intézkedést hozott, ami népünk javára, az ország szépülésére szolgált. Jászberény József nádornak köszönheti a klasszicista Rozália kápolnát, amit ő maga tervezett, valamint szigorú szemmel felügyelte a Jászkun Kerületi Székház, illetve a Városháza építkezési munkálatait. A vetített képekkel illusztrált előadás hozzászólásokkal zárult.
a BerényCafé újságírója.
