Merengés aktuális ünnepeinkről

Beköszöntött a november, ami az enyészet hava, ehhez kétség nem fér. A hónap végéig a rozsdabarna, téglavörös és élénksárga falevelek a földre hullnak, a virágok megfagynak, a vadállatok többsége téli álomra vackol. A napsütésben fürdő nappalokból hideg éjszakák lesznek, érthető, hogy ez az időszak kedvez leginkább az olyasfajta ünnepeknek, mint a halloween, a mindenszentek és a halottak napja, amelyek mára már szinte teljesen egybefolytak, és amelyekkel egy csomóan nem tudnak mit kezdeni.

Mielőtt messzemenő következtetéseket teszünk, nem árt, ha tisztába kerülünk az ünnepek eredetével, jelentőségével, különbségeivel és egyezőségeivel, merthogy ilyenek is vannak.

Évről évre megszokottabbá válik, hogy a nálunk új keletűnek számító halloween éjszakáját egyre többen várják október 31-én. Tököt faragnak, különböző félelmetes jelmezekbe bújnak, este trick-or-treatezni indulnak a szomszédokhoz és halloween-partykon buliznak. Azonban tudják-e, hogy honnan eredeteztethető ez a szokás, melyet előszeretettel űznek? Sokan amerikai tradícióként emlegetik, tévesen. Ugyanis az Egyesült Államokban élő emberek évszázadokkal ezelőtt éppen úgy átvették a hagyományt, ahogy nemrégiben mi tőlük.

Ez egy ősi kelta ünnep, főleg a skót, ír, valamint a walesi közösségekben maradt fenn. A bevándorlók később magukkal vitték ezt a hagyományt Észak-Amerikába is, ahol egyre népszerűbbé vált, majd az amerikai kultúra részeként elterjedt az angol nyelvet beszélő nyugati államokban. A halloween ünnep őse eredetileg az aratás végéhez és a kelta újévhez kötődik, mely november elsején indul és samhainnak, azaz nyárvégnek is nevezik. Az ezt megelőző éjszaka a lezárásé, az elmúlásé, elengedésé: a kelták megköszönik Napistenük gazdag ajándékait, a következő időszak ugyanis a sötét, hideg, nyirkos télé. A véggel egybecseng, hogy hitük szerint, ilyenkor lép át a holtak szelleme is a túlvilágra. Ezért különféle szertartásokra volt szükség, ahol könyörögni lehetett az elhunytakért, hogy azok átkelhessenek a másvilágra. A kelta hagyomány szerint annál is inkább ajánlatos jóban lenni a fénnyel és a sötétséggel, mert ezen az éjszakán az élők és a holtak szellemei könnyen egybefonódhatnak, összekeveredhetnek, ami galibát okozhat.

A halloween legismertebb jelképe lett – hosszú évszázadok óta – a faragott töklámpás, az úgynevezett Jack-lámpa, amely eredetileg kettős célt szolgált: egyrészt távol tartotta a gonosz szellemeket, másrészt pedig így világítottak a halottak lelkeinek, hogy azok hazatalálhassanak.

Az említett pogány hitre telepedett később a mindenszentek ünnepe, hiszen az őskeresztény hittérítők gyakorlata az volt, hogy a Biblia kijelentéseivel ellentétes ünnepeket nem fogadták el, de lehetőség szerint a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazították azok elsorvasztása, betiltása helyett.

Mindenszentek idén is november 1-re esik, máshová ugyanis nem eshet. November elseje az európai kultúrkörben egyet jelent mindenszentek napjával. Azokra a keresztény szentekre emlékezünk, akiknek nincs külön emléknapjuk, a valaha élt igaz emberek tiszteletére tartják. A katolikus egyház sajátja, az üdvözült lelkek emléknapja, nem más, mint a megdicsőült egyház ünnepe. III. Gergely pápa idején, a 8. században jelent meg először a megemlékezés napjaként. Egy évszázaddal később egyetemes ünneppé tették, hazánkban 2000-től újra munkaszüneti nap. Tehát mindenszentek napja a földi életből elköltözött szüleink, testvéreink, barátaink, ismerőseink ünnepe, azoké, akik a hívők szerint üdvözültek. Nemcsak a szentté avatottaké, akiknek nevei ott vannak a katolikus falinaptárban, hanem akik hitük szerint már a mennyországba jutottak.

A halottak napja egy nappal mindenszenteket követően, november 2-án tartandó, már inkább katolikusokhoz kötődő ünnep. A halottak napja valamennyi bűnös lélekkel számol, mozgatórúgója a purgatóriumba vetett hitt, ahová a katolikusok elképzelése szerint azok jutnak, akik nem elég gonoszak a pokol örök kárhozatához, de még a mennyország üdvösségéhez sem tiszták kellő mértékben. Ezért aztán sok ima és egyéb áldozatok segítségével az élők mintegy megválthatják purgatóriumban vergődő szeretteik lelke üdvét. Szent Odiló clunyi bencés apát 998-ban vezette be emléknapként. Később a bencés renden kívül is ünnepnappá vált, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette.

Míg a mindenszentek a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a reformátusoknál nem egyházi ünnep és a halottak napja sem, mert helytelennek ítélik a katolikus halotti kultuszt és szentjeiket sem ismerik el. Az evangélikusok megtartják a halottak napját, de a mindenszentek ünnepét nem, bár elismerik a szentek létezését. A reformátusoknál a halottak napi szokások a gyertyagyújtás és sírgondozás új keletű, és katolikus hatásra kialakult gyakorlat.

Sok európai országban, köztük Magyarországon és valamennyi magyarlakta területen szokás, hogy az emberek meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak, melyek fénye az örök világosságot jelképezi mindenszentek, illetve halottak napján. A külsőségekkel erősen tarkított emlékezésből talán a kevesebb több lenne.

Vannak, akik nem járnak temetőbe, mert „hitük” ellen való kimenni egy hideg márványhoz és pár csonthoz, mintha valóban a föld alatt hevernének szeretteink. Számukra sem az üzleties világi, sem a bigott vallási kerettörténet nem jelent semmit. Úgy vélik, a fizikai test mulandó, változékony burok, miután lekerül, nincs többé közük hozzá, a szellem azonban örök és elpusztíthatatlan. Különcnek számítanak elhatárolódásukkal, de egy évben egyszer engednek a nyomásnak, és a közösségi élmény kedvéért ellátogatnak a temetőkbe, ahol sok rokon átmeneti földi burkát hat láb mélyre ásták. Nem számít ez túlzott önerőszaknak, hiszen ilyenkor gyönyörű a sok gyertya, a számtalan színes krizantém csokor és sok ismerőssel is összefutnak. Ezek pedig szép élmények, csakúgy, ahogyan a jelmezes-töklámpásos buliknak is van hangulata, ami okozhat kellemes perceket.

Fotók: Gergely Csilla

Demeter Gábor

Demeter Gábor

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.
Demeter Gábor

Latest posts by Demeter Gábor (see all)

Demeter Gábor

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?