Nálunk a vevő a király

Ilonka Boldizsár apja pék volt Jászberényben. A kis jászapáti üzem, amelyben fia fiatal vezetőként elkezdte a szakmát, átellenben volt az apáti gimnáziummal. Ma pedig a megye legnagyobb sütőipari üzemének központja az iskola másik oldalán a Temető utcában található. Nem nagy távolság, pár száz méter csupán, de amit harmincnyolc év alatt hazánk egyik legtekintélyesebb sütőipari szakembere megtett, annál figyelemre méltóbb. Nemrégiben a Pékek és Cukrászok Világszövetségének nyolc éven át betöltött alelnöki posztjáról Mexikóban lemondott.

Kezdjük az interjút a megszokottól eltérően nem lineárisan, hanem napjaink történéseivel. Mit jelentett egy magyar pék számára a nemzetközi szövetségben dolgozni? Hogyan került oda?
– Ez a tevékenység életemnek bő másfél évtizedét jelentette eddig. Amikor a Magyar Pékszövetség szűkebb vezetésébe bekerültem, nemsokára felvételünket kértük a Pékek Világszövetségébe. Ott hat évig képviseltem Magyarországot alelnökként, többek között a Szervezetfejlesztési Bizottság elnökeként is. Ezért szerepem volt a Pékek és Cukrászok Világszövetségének megalapításában, amelynek 8 évig ugyancsak alelnöke voltam. Erről a pozícióról most mondtam le Mexikóban.

Az interjú apropója az is lehetne, hogy a tevékenységét igencsak megköszönték…
– A nemzetközi szervezet, az UIBC legmagasabb kitüntetését, az aranymedált ítélték nekem, és örökös taggá választottak, valamint az UIBC nagykövete lettem Kelet-Európában, egy tajvani hölgy pedig Távol-Keleten. Továbbra is számítanak a munkámra és a tanácsaimra, ami a személyes presztízsemen kívül Magyarország számára is elismerés.

Hogyan képzeljük el ennek a világszövetségnek a mindennapi munkáját? Mi ennek a haszna a tagországok számára?
– Évente kongresszust, két vezetőségi ülést, tudományos tanácskozásokat szerveztünk, amelyeken megosztottuk egymással a szakma tapasztalatait, újításait, adózási-, munkaügyi-, technológiai- kérdéseket. Ezeket a tapasztalatokat én is hazahoztam, személyesen vagy írásos formában közreadtam, és örömmel tapasztaltam, hogy akinek van füle hozzá, az megértette és felhasználta a saját tevékenységében.

Két-három példát az érthetőség kedvéért megemlítene?
– Németországban bebizonyították részletesen, hogy miért egészséges a kenyér. Európai és más földrészek tapasztalata volt, hogy új marketing módszereket kell használni a pékeknek: a trendkutatások, a saját boltok nyitását és a food irányba való nyitást valószínűsítették, ami mára be is bizonyosodott. Az Egyesült Államokban négy évig százezer emberen vizsgálták a glutén érzékenységet, ennek a tapasztalatait is megosztottam idehaza.

Sok mindent láthatott a világban, mi az, ami legemlékezetesebb vagy legmeglepőbb volt?
– Az egyik, a világ talán legnagyobb kenyérgyára Mexikóban. Már az csoda volt, hogy beengedtek bennünket, mágneskapun, biztonsági őrökön át sapkába, saruba öltöztetve, de megérte a procedúra, mert láthattuk, amint öt automata sor végeláthatatlanul ontotta a kenyeret. A másik élményem Luxemburgban volt, ahol a legkorszerűbb technológia, számítógépes folyamatirányítás segítségével egyetlen ember kontrollálta az egész üzemet. Mellesleg egy magyar embert ismertem meg a személyében.

Rendszeresen részt vett versenyeken is, mint a világzsűri tagja. Öntől megkérdezhetjük, hogy mit csinál a világ pékje?
– Nagy tekintélyű mester, aki most egy spanyol szakember, aki eljön Magyarországra is bemutatót tartani, főleg a kis pékségeknek, kézműves-, tradicionális módszereket, szakmai titkokat is átadva: milyen legyen a vágás, mivel szórják meg a kenyeret, hogy minél szebb termékkel találkozzon a fogyasztó. Nem irigyek a pékek, szívesen átadjuk egymásnak a tudásunkat. Az előbb említett tajvani hölgy hazájában főzött kenyeret készítenek, mégis fontosnak találták, hogy a világszövetségbe belépjenek.

 

Családi vállalkozása, a Sütőház Kft. ugyancsak nem kis cég, mit lehet róla tudni?
– Három településen van üzemünk: Jászapátiban kezdtük el a munkát, majd három évre rá Kunszentmártonban. Hozzájuk csatlakozott a Jászalsószentgyörgyi cukrászati manufaktúránk. Hatvanféle kenyeret, százötvenféle péksüteményt és több mint hatvan édességet készítünk Szolnok megye legnagyobb ilyen cégeként. Éves szinten 11-12 millió terméket készítünk. Háromszáz üzletbe szállítunk Közép-Magyarországon, északon Parádig, délen Orosházáig és természetesen Budapestre is. Fő partnereink a CO-OP Star, a Szolnok COOP és Co-op Hungary.

Milyen a cég munkaerő helyzete?
– Az idők során a legnagyobb létszámunk 102 volt, napjainkban 60-70-en tevékenykedünk. Minden vezetőnk felsőfokú végzettségű, és gondolom nem meglepő, hogy a nagy cégek elszívó hatása nálunk is érvényesül. Nemcsak a világszövetségben léptem eggyel hátrább, de a családi vállalkozásunkban is. Gyerekeim több diplomásak, a fiam ügyvezető, a lányom pedig marketing és értékesítési igazgató. Én a pénzügyeket ellenőrzöm és a beruházásokat felügyelem.

Említette, hogy hazahozta a tapasztalatait. Mit jelentett ez konkrétan a családi vállalkozás tekintetében?
– Sok ötlet tetszett a világban, amihez forrásunk volt, azt megvalósítottuk. Például fő termékünk a Háromkirályok kenyere, aminek a sütési technológiáját Brazíliából hoztam, az anyagát pedig Erdélyből. Persze mindent a magunk szájíze szerint átalakítva: mi nem burgonyapehelyből sütünk kenyeret, hanem főtt burgonyával készítjük. Ami legfontosabb, nálunk a vevő a király, és a gondolkodásunk minőségcentrikus. Folyamatosan nyomon követjük a konkurenciát, az árakat, a minőséget és a frissességet.

Végül is milyen a jó kenyér?
– A kenyér érzékeny termék. A hagyományos és egészséges kézi gyártású termékre esküszünk. Ez nem jelenti azt, hogy lemondanánk a fejlesztésekről. Digitalizáció és robotizáció révén a kézimunkának 45 százalékát tudjuk kiváltani. Ezek olyan fejlesztések, amelyek nem roncsolják a tésztát és nem rontják a minőséget. Például a sütés előtti hűtést mi 50 percről 4 órára növeltük a kellemesebb íz elérése érdekében. Ugyanezen ok miatt a legalább 8 órás megszokott kovászolást 24-36 órára tágítottuk. Az érési folyamat betartása ugyanis nagyban befolyásolja a termékek ízét. Ugyancsak kitörési pont az adalékanyag nélküli termékek egyre szélesebb skálájának kikísérletezése és elkészítése.

Világszövetségi vezetőként hogy tapasztalta, milyenek a magyar pékek, cukrászok a világszínvonalhoz, a legjobbakhoz viszonyítva?
– Nagyon jó úton járunk, de önbecsapás lenne azt mondani, hogy nincs bőven tennivalónk. A saját bolthálózatainkkal 5-10 év, a technológia tekintetében egy évtized, a számítógépes folyamatirányításban inkább 15-20 év a lemaradásunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mások legjobb tapasztalatait hatékonyan átvéve ezt az időtartamot ne lehetne lényegesen lerövidíteni.

Halász Lajos

Halász Lajos

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé főszerkesztője.
Halász Lajos

Latest posts by Halász Lajos (see all)

Halász Lajos

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé főszerkesztője.

Vélemény, hozzászólás?