A szeretet fél évezrede összeköt

A katolikus egyház megreformálásaként indított, de egyházszakadást eredményező reformációról tartottak rendhagyó konferenciát ötszáz év távlatából, érintve annak körülményeit és a XXI. századi társadalomra vetített hatásait, tanulságait.

A szimpóziumon Hortiné dr. Bathó Edit múzeumigazgató köszöntötte a megjelenteket október 12-én, csütörtökön délelőtt a Polgármesteri Hivatal dísztermében. A konferencia háziasszonya elsőként Szabó Tamás polgármestert, Pócs János országgyűlési képviselőt és Bertalan János jászkapitányt, mint a konferencia köszöntőit konferálta fel.

Szabó Tamás polgármester személyes tapasztalatai szerint is ma már a keresztyén értékek összekötik az abban gyökerező felekezeteket és a békés együttélésre törekszenek. „Remélem, hogy az európai kereszténységnek akadnak még tartalékai, és Európa visszatalál ősi gyökereihez, mivoltához, hitéhez… benne mi, magyarok is.” – zárta beszédét.

Luther Márton törekvéseit ma már nemcsak a protestánsok, de a katolikus világ is elismeri – emelte ki Pócs János, a Jászság parlamenti képviselője. Példaként említette Ferenc pápa méltató beszédét Luther Mártonról, mellyel úgymond békejobbot is nyújtott neki. „Hiszek abban, hogy egymást meghallgatva, egymásra figyelve gyorsabban érhetjük el a céljainkat. Ezek pedig nemzeti célok, amelyekért a katolikus Széchenyi István ugyanúgy síkra szállt a maga idejében, mint a protestáns Kossuth Lajos.” A képviselő hangsúlyozta a hazai evangélikus, református egyház missziós tevékenységének jelentőségét, mellyel vallási hovatartozástól függetlenül menedéket nyújtanak a bajbajutottaknak.

A reformáció napján, október 31-én emlékezünk arra, amikor Luther Márton 1517-ben kitűzte 95 pontból álló tételeit a wittenbergi vártemplom kapujára.

A változásokat sürgető kiáltványnak hatása volt a politikára, a gazdaságra, az anyanyelvi törekvések megerősödésére és a modern tudományok kibontakozására. A reformáció közös örökségünk, melynek nélkülözhetetlen eleme a megújulás a saját életünk szintjén is – fejtette ki gondolatait Bertalan János regnáló jászkapitány.

A köszöntők sorát a Jászsági Hagyományőrző Egylet asszonyainak dalcsokra zárta, melyben XVI. századi karácsonyi énekeket szólaltattak meg, emlékeztetve a szeretet ünnepének közeledtére és mondanivalójára.

A konferenciát prof. dr. Kocsev Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem dékánja nyitotta meg, aki a reformáció múltbéli eseményei és a kiengesztelődés köré fonta beszédét. „A jövő egyháza nyitott, de az identitását felekezetekként őrző egyház… A jövő egy gyönyörű virágcsokor teli színekkel. Élvezzük ennek a csokornak a színeit a konferencia előadásaiban!” – nyomatékosította a konferencia üzenetét a jelenlévők számára.

A reformáció megjelenése Magyarországon

Prof. dr. Dienes Dénes, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményének igazgatója a XVI. századi társadalom viszonyaival magyarázta a latin rítusú egyház reformációját, amely folyamatként ment végbe. A korra jellemző számos változás a társadalomban válsághoz vezetett, melyre elsőként az egyház reflektált. A válasz Luther Márton szavai által érkezett, amely a tan reformációját is napirendre tűzte.
A reformáció két szakaszban ment végbe, a mohácsi csata (1526) előtt és után. Míg a mohácsi vész előtt a magyarok távolságtartóak voltak a pestisnek nevezett tanításokkal szemben, addig a súlyos vereség után a komoly trauma és tragédia nyitottá tette az értelmiségi társadalmat Luther tanaira. Dienes professzor véleménye szerint a beteg Európát a XXI. században is a keresztyénség gyógyíthatja meg.

A reformáció és a Jászság

A reformkori gondolatok a Jászságban is megvetették gyökerüket. Míg Jászberényben a lakosság kisebb csoportja csatlakozott református gyülekezethez, addig Jászkisér teljes egészében protestáns településsé vált.

Horváth Gergő, a MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár levéltárosa korabeli iratok, feljegyzések alapján tárta fel az első jászsági református közösségek létrejöttét, a XVII. századtól. Az 1700-as évek elején Jászberényben negyven kálvinista családot tartottak számon, akik kéréseikkel kitartóan kopogtattak az akkor uralkodó Német Lovagrend ajtaján, így az 1720-as években felépítették az iskolaként is funkcionáló imaházukat. Itt nem végezhettek volna istentiszteleteket, de mégis megtették. Ünnepekkor a debreceni kollégiumból diákok érkeztek a városba és prédikáltak a maroknyi közösségnek.1760-ban a Helytartótanács bezáratta az iskolát és az imaházat lerombolták. Az új templom 1783-ban épülhetett fel.
Nem tudni pontosan, hogy a jászkisériek mikor tértek át a protestáns vallásra, de a kutatók a XVI-XVII. századra teszik. 1739-ben, a pestisjárvány idején kísérletet tettek katolikus telepesek beköltöztetésével a katolizálásra, de a harcos kiséri református asszonyok ellenálltak. A település vallási homogenitását az 1760-as évekig őrizte, majd egy igen kínos eset után betelepült az első katolikus család.

A református egyház tárgyi emlékei a Jászságban

Dr. Farkas Kristóf Vince, a Jász Múzeum történész muzeológusa a két jászsági gyülekezet tárgyi emlékeit vonultatta fel, köztük 1642-ből a Jászberényi Református Egyház pecsétjével, XVII. századi úrvacsoraosztó tányérokkal, boroskehellyel, egyéb egyházi edényekkel.

Jászberényben 1783 és ’84 között épült fel a ma is álló, műemléki védelem alatt álló Református templom, majd a XIX. században bővítették az úrasztallal és a szószékkel. A torony 1863-ban épült, amit 1870-ben építettek a templomhoz, a toronysisak pedig 1900-ra készült el.

A Jászkiséri Református Egyházközség temploma a XVII. században épült kései barokk stílusban, amelyet 1891-ben előcsarnokkal bővítettek. Az orgonát Angster József építette 1888-ban, az úrasztala 1906-ban készült el carrarai márványból.

Kazinczy Ferenc és Jászberény kapcsolata

Metykó Béla helytörténeti kutató a vegyes iskolák ügyét járta körül, amit Jászberényben 1788-ban hoztak létre. Mária Terézia 1777-ben kiadott rendelete, a Ratio Educationis értelmében a katolikus és református gyermekeket együtt tanították a felekezeti gyűlölködések megszüntetése érdekében. A II. József uralkodása alatt érvényesített rendelet az uralkodó halálával, 1791-ben megtört, és a vegyes iskolákat megszüntették.

Ekkor a Jászságban a Kassai Tankerület felelt az oktatásért, melynek vezetője gróf Török Lajos volt. Az ő legfőbb munkatársa, később veje, Kazinczy Ferenc, a nagy nyelvújítónk személyesen felügyelte a kerület oktatási feladatait és a helyiek mindig tisztelték lelkiismeretes munkájáért. Kazinczy 1788 februárjában írt levelében kérte a jászberényi ev. református eklézsiát, hogy alakítsanak vegyes iskolát a rendelet értelmében. Augusztusban személyesen is részt vett a Helyi Tanács ülésén, ahol kifejtette szándékát, melynek következményeként a kívánt intézkedést Jászberényben is végrehajtották.

Születésének 100. évében, 1859-ben méltó ünnepséggel emlékeztek meg Kazinczyról. Az erről szóló tudósítás Sipos Orbán tollából maradt fenn az utókornak.

Protestáns ifjúsági mozgalmak Magyarországon 1883-1944-ig

A jászok történelmét kutató, a szülőföldön élő és elszármazott jászok szoros kapcsolatán évtizedek óta munkálkodó dr. Dobos László, a Jászok Egyesületének elnöke ezúttal hajdani szakdolgozatának, majd doktori disszertációjának témáját tárta a hallgatóság elé. Előadásában kifejtette a magyarországi protestáns ifjúsági mozgalmak alapításának körülményeit és irányelveiket a XIX. század végétől azok beszüntetéséig, 1944-ig.

A belmissziós tevékenységet folytató Keresztyén Ifjúsági Egyesületet (KIE) 1883-ban alapították, míg 1901-ban jött létre a reprezentatív jellegű Bethlen Gábor Körök és a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség (MEKDSZ). A köznyelvben södögének becézett Soli Deo Gloria és az Országos Magyar Protestáns Diákszövetség 1921-ben alakult. Kezdetben az egyház távolságtartó volt ezekkel az egyesületekkel, majd 1932-33-ban fordulat következett be. Ezzel ugyan meggyengült a felekezetközi jelleg, azonban az egyházi vallásosság új formáit alakították ki. A szervezetek életrevalóságát semmi sem bizonyítja jobban, minthogy a rendszerváltás után jó részük újjáalakult és máig létezik, dolgozik, evangelizál – összegezte mondandóját Dobos László.

A reformáció hatása a katolikus egyházra

A konferencia utolsó előadásaként dr. Novák István címzetes kanonok a közös keresztyén értékekre, és a szeretet kapcsolat erősítésére hívta fel a figyelmet. Jézus Krisztus 2000 éve alapított egyháza sok konfliktust megért egyházszakadásokkal, eretnek mozgalmakkal, de az ökumenikus mozgalmak szorosabbá tehetik a felekezetek kapcsolatát. A 2016-os ökumenikus karta kimondja, hogy ha a hitben való egység nem is jöhet létre, de a szeretet megvalósítható, ez pedig az ökumenizmus lényege. „Nagyon megosztottak vagyunk, sok dologban nem értünk egyet, de mi, keresztények példaként tudunk állni mások előtt az együtt munkálkodással.

Gergely Csilla

Gergely Csilla

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.
Gergely Csilla

Gergely Csilla

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?