Visszahallani a csöndet

A Pájer Antal Művelődési Ház jubileumi ünnepségsorozata keretében Nyugdíjas Ki mit tud?-ra, irodalmi klubdélutánra került sor szeptember 14-én, csütörtök délután. A kávéházi hangulatú találkozón kedvenc verseiket szavalták el az irodalomkedvelők, sőt még énekszó is felcsendült.

Az intézmény igazgatója, Bukor Irén köszöntötte az egybegyűlteket, és íróink-költőink gondolatainak tolmácsolására hívta meg őket.

Elsőként Szabari Katalin adott elő két alkotást, Reményik Sándor Versenyen kívül című versét és Örkény István egypercesei közül A végzetet. A sokak által ismert versmondó 57 évesen kezdett el újra szavalni és személyes vallomásában felvillantott néhány korábbi sikeres szereplési alkalmat és helyszínt.

Bollókné Gyurkó Mária vette át a szót, aki Jászkisérről érkezett meghívásra. Rátalált egyfajta ars poéticára Várnai Zseni Szolgálj, szívem! című alkotásában, amelynek értő és érző olvasatát tárta a nagyérdemű elé.

A mindenki által Liziként ismert Csikósné Kökény Erzsébet egy Petőfi-verssel érkezett, a Világosságot cíművel. Az önös érdek és a közösségi létmód kérdését tematizáló költeményt egy tévés irodalmi műsorban hallotta és hitelesen közvetítette a legfőbb gondolatot: „Éljünk-e önnön öröminknek, /Vagy sírjunk a síró világgal?” Testvére, Kökény Gábor szintén ars poéticáját szavalta el, József Attila Kész a leltár című versében talált magára.

Később Simon István Leánynézőben öcsémmel című alkotását is előadta. A verskedvelő testvérpár elmesélte, hogy együtt kezdték a szavalást húgukkal együtt, aki időnként még most is mókásan megjegyzi bátyjának, hogy nem inkább verselni kellett volna-e velük menni egy országos versenyre az esküvője helyett. Akkor ezt időpontütközés miatt nem tudták megoldani. Erzsébet mondta ki talán az irodalmi délután tanulságainak esszenciáját: az ő felfogásában az az előadóművészet csúcsa, amikor versmondás közben visszahallja a csöndet.

Újra Szabari Katalin vette át a szót, akinek egy másik Reményik-adaptációját is meghallgattuk CD-felvételről, ezúttal az emblematikus Eredj, ha tudsz! címűt, a trianoni tematikában mérföldkőnek számító alkotást. Erre az előadására legbüszkébb, méltán. Katalin emlékezett Farkas Ferenc tanár úrra is, akitől azt tanulta, hogy a vers olyan, mint egy ima, amelyet egy életen át tanulunk, és nem elmondani nagy feladat, hanem megérteni.

Végül Szabari Mária örvendeztette meg a megjelenteket néhány közismert dallammal: elhangzott a Lenn, a délibábos Hortobágyon, a Kell még egy szó és az Édes kisfiam című dal is.

Bukor Irén felvetette egy állandó jelleggel működő irodalmi kör ötletét, amelyhez a művelődési ház biztosítaná a tárgyi feltételeket. A délután során elhangzott produkciókat látva elmondta, milyen nagy öröm a versmondás, annak is, aki gyakorolja és annak is, aki hallgatja. Felvetésének sarkalatos pontja volt a fiatalság: kérte a megjelenteket, hogy biztassák a gyerekeket, a fiatalokat versmondásra, hogy legyen később mihez visszanyúlniuk; az irodalomban, a költészetben iránytűt, kapaszkodókat felfedezniük.

Taczman Mária

Taczman Mária

külsős újságíró at Jászkürt Újság, BerényCafé
A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé külsős újságírója.
Taczman Mária

Latest posts by Taczman Mária (see all)

Taczman Mária

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé külsős újságírója.

Vélemény, hozzászólás?