Népmesével indult az évad

2017-10-06 Gergely Csilla 0 Comments bábszínház, Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria, Magyar Népmese Színház

A nyári szünet utáni első Vasárnapi Matinén a Magyar Népmese Színház művészei hozták el Mirkó királyfi történetét, a mese előtte pedig a Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria kézműves játszóházában hangolódhattak a gyermekek.

Szeptember 24-én délelőtt a Lehel Film-Színház galériáját gyermekek és szüleik vették birtokukba, ahol fapálcára erősített, papír paripát és a szivárvány színeiben pompázó selyemvirágokat készíthettek. A Mese szárnyán című kézműves foglalkozást Farkas Edit múzeumigazgató és Kerekné Mihalik Judit múzeumpedagógus vezették, a Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria munkatársai.

A ráhangoló játszóházat a várva várt mese követte a nagyteremben. A magyar népmese kultúra gazdag tárházából választott Mirkó királyfi története varázslatos mesebirodalomba röpítette az aprónépet túl az Üveghegyen, egészen a selyemrétig, majd onnan a Vasorrú banya és a Kutyafejű otthonába. Ezen a kalandok szőtte utazáson Mirkó királyfi nem volt egyedül, hiszen paripája mindig hűen szolgálta útban a Fekete királyhoz, majd a leányát fogva tartó szörnyeteg palotájához.

A mesejáték betekintést engedett a színfalak mögé, azaz eggyé vált az előadó- és öltöző tér a színpadon. Így láttatni engedték a látványos bábokat, jelmezeket, mielőtt még a színészek életre nem keltették volna őket. Az ördögfióka-párnák és a fekete plüss macskák dobálásával valóságos csatajelentnek lehettünk tanú, de Mirkó királyfi ezt az akadályt is könnyűszerrel elgördítette a királykisasszony felé vezető útján. Az őt fogva tartó Kutyafejűvel azonban jól meggyűlt a baja, de végül legyőzte a félelmetes szörnyet és – ahogy ez a mesében lenni szokott – elnyerte a szépséges királykisasszony, Estike kezét.

A népi hagyományokat felelevenítő előadáson autentikus hangszerek adták a történethez zenei aláfestést. Egy-egy jelenetben megszólaltak népi fúvós hangszerek, a dob, a koboz és a dorong is. A Magyar Népmese Színház társulata fontosnak tartja a magyar népmesék világának élményszerű megismerését, ezért is helyeznek hangsúlyt a látványos díszletekre, az élő zenei élményre és az erkölcsi tartalmakra.