Tanulmányút Oszétiában

A Kaukázus égbenyúló hegyeinek ölelésében fekszik az alánok földje, Oszétia. Augusztusban egy nemzetközi projekthez kapcsolódóan a Jász Múzeum delegációjaként négy fiatal látogatott el a jászok őshazájába, melyről kedden esete tartottak úti beszámolót a múzeum vendégeinek.

Mára bizonyossá vált a nézet, hogy a jászok a Kaukázusból menekültek mielőtt otthonra leltek itt, a Kárpát-medence magyarjai között. Az őshaza népének egy része nem vállalta a hosszú utat, ők inkább elbujdostak a hegyek között, és leszármazottaik ma is ott élnek Oszétia területén. Úgy tudják, hogy több száz évvel ezelőtt a népcsoport egy része elvándorolt, és Európa szívében ma is őrzi a hagyományokat. Tóth János egykori múzeumigazgatónak köszönhetően mi jászok is értesültünk a távoli rokonok létezéséről. A kétezres években zajló háború egy időre megszakította a népek közötti közeledést, de Termina Tuajeva oszét filmrendező 2007-es látogatásával új fejezet nyílott a kutatásokban, és a lendület azóta is töretlen. Évente érkeznek hozzánk csoportok a távoli őshazából vagy a jászok delegációja vendégeskedik Vlagyikavkázban és környékén. Augusztus 6 és 16 között az önkormányzat támogatásával Gulyás András és Jancsik Balázs régészek, valamint dr. Farkas Vince Kristóf illetve Cseh Dániel történészek és Erdő Éva tolmács utazhattak a Kaukázusba nemzetközi kulturális tudományos projekt meghívottjaként.

A négy fiatalember négy szemszögből mutatta be a tudományos kirándulást. Elsőként Gulyás András a delegáció vezetője, az oszétek szerint a histar (korelnök), kapott szót a beszámolóra. Elmondta, hogy a találkozón a jászok mellett grúz, török, tadzsik, ukrán, litván, görög, francia, kazah elszármazottak vettek részt. A sajtótájékoztatókkal, hivatalos megjelenésekkel, tudományos kerekasztal beszélgetésekkel tarkított konferencia célja a kapcsolatok mélyítése, a személyes kapcsolatok kiépítése, az ország és népének megismerése volt. Hozzátette, a kiemelt tisztelettel fogadott jászok meghívást kaptak a következő föderációs találkozóra, miniszteri felajánlást kaptak látogatásuk támogatására, és szóba került a testvérvárosi kapcsolatok kiépítése.

Dr. Farkas Vince Kristóf vetített képek kíséretében az építészet, a hagyomány és a természet szépségeibe avatta be az érdeklődőket. A fotók bemutatták Dzigviszk 600 éves templomát, rejtélyes barlang erődítményeit, a jellegzetes temetkezési építményeket. Megtekinthettük Hidibusz kolostorát, őrtornyait, Bocce tájba illeszkedő luxuséttermét, Rekom titkos szentélyét, a nari gyógyvizes forrásokat, az asztronauták üdülőhelyét Ceiben, és Dél-Oszétia 800 éves templomát.

Jancsik Balázs régészhallgató a múzeumokról és az örökségvédelemről mesélt. Elmondta, hogy Oszétiában mindenki számon tartja a jász rokonságot, történelmüket jól ismerik, hagyományaikat nem csupán őrzik, de ma is aktívan megélik. Politikailag instabil helyzetükből adódóan megmaradásuk záloga identitásuk, ezért nemzeti öntudatuk éberen tartása minden fórumon jelen van. Ezért vannak kiválóan felszerelt, modern múzeumaik, mementóként meghagyott lövedékek ütötte házfalaik, akár az iskola udvarán található gondozott temetőik. A múlt és a jelen szoros szimbiózisban él Oszétiában. Az épített örökség része a tájnak, a hagyomány a mindennapi életnek.

Cseh Dániel színes élménybeszámolója az utazás lazább oldalát mutatta be. Az oszét vendégszeretetből fakadó fenséges lakomákkal tarkított fogadások, a tánctanítások, a közös nótázás, próbálkozások a pirogsütő körül mind-mind felejthetetlen élmények, és a személyes kapcsolatokat erősítő momentumok voltak. Az előadók elmondták: valódi barátságok szövődtek a projekt résztvevői között, és a tudományos ismereteken túl értékes emberi kapcsolatokkal is gazdagodtak valamennyien.

Kárpáti Márta

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.
Kárpáti Márta

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?