A Lehel a Jászság egyik ékköve

A negyedévezredes Lehel Vezér Gimnázium ünnepi emlékülésére szombat délelőtt került sor a Déryné Rendezvényház dísztermében.

Az ünnepségen valamennyi résztvevő üdvözlését követően került sor a műsorra, melyre a konferanszié diáklány szívet melengető szavai hangoltak. Érettségi előtt álló tanulóként hangsúlyozta, az oly sok tehetséget nevelő elmúlt 250 év kötelességet ró a mai és a felnövekvő generáció számára, amit mindannyian büszkeséggel viselnek. A tanulók ünnepi összeállításában meghallgattuk az iskola történetét, majd jászsági népdalcsokrot, szavalatot, musical dalbetétet élvezhettünk.

Az ünnepi köszöntők sorát Antics István igazgató nyitotta, aki mindenekelőtt dr. Kállai Mária kormánymegbízott asszony levelét tolmácsolta. Dr. Kállai Mária a megyei kormányhivatal munkatársai nevében köszöntötte Jászberény emblematikus iskoláját, a 250 éves Lehel Vezér Gimnáziumot.

„Büszkén és meghatódva állok itt, képviselem iskolánk egykori és mai nevelőtestületét, diákjainkat, azaz a leheles közösséget” – közvetítette immár saját gondolatait az igazgató. Felidézte az emlékév jeles momentumait. Kiemelte, hogy az intézmény alapfeladata, hitvallása nem változott a múló időben: az ide kerülő diákokat nevelni, oktatni, tehetségüket kibontani a fő feladat, hogy az innen érettségi után távozó fiatal felnőttek a világra nyitott intelligens emberek, a társadalomnak hasznos és boldog tagjai legyenek.

A továbbiakban röviden összefoglalta a gimnázium változatos történetét, amely Dósa Pál jászkapitány jóvoltából 1867. november 5-én kezdődött Jászapátin. Az állandóság és a változás folyamatosan jelen van az intézmény életében. Az állandóságot ma az 1888-ban felépített impozáns épület jelenti, a változást pedig a tartalmi megújulás, a fejlődés. A jelenleg 652 diáknak és 45 tanárnak, öt kisegítőnek és hat technikusnak második otthonát jelentő gimnázium legfőbb célja a közösség szolgálatában a tehetségek kibontakoztatása. Ezért a lehetőségért, az összefogás sikeréért mondott köszönetet Antics István a városnak, a megyének, a kollégáknak az ex és a jelenlegi diákoknak, a szülőknek.

Pócs János, a Jászság országgyűlési képviselője a bibliai sziklára épült ház példájához hasonlította a gimnázium állandóságát. Köszönetet mondott az itt nevelt sok nagyszerű emberért, akik hazájuknak javára válnak. Tiszteletét fejezte ki a pedagógusoknak, és kiemelte Szabó Tamás polgármester lojalitását, aki mindig, minden fórumon megvédi az iskola érdekeit. Méltatta Nagy András leköszönt igazgató és Antics István igazgató eredményes munkáját. Végezetül a tanulóknak adta át jókívánságait, mely szerint a 250 év hagyatékában váltsák valóra álmaikat!

Szabó Tamás polgármester büszkeségének adott hangot köszöntőjében. A nagy múltú iskola, a Lehel vezér Gimnázium a Jászság egyik ékköve, a közösség tagjai számos ponton kapcsolódnak hozzá. A kétszázötven év kötelez, a magunk eszközeivel gyarapítanunk kell szellemi kincseit – hangsúlyozta a polgármester. A város nevében jelképes ajándékot nyújtott át az igazgatónak, ami a soron kívül felújított könyvtárat ábrázolja.

Piroska Miklós, a megyei közgyűlés alelnöke egykori leheles diákként meghatódva szólt a hallgatósághoz. A megfogalmazott gondolatokat valódi érzelmi kötődés hatotta át. Kiemelte az oktatás magas színvonalát, a kiváló tantestületet, amelynek a tagjai szeretetteljesen nevelnek. Ennek az eredménye, hogy a pedagógiai hozzáadott értéket tekintve a gimnázium a második helyen áll az országos rangsorban.

Zsemberi Zoltán tankerületi igazgató beszédében a fa évgyűrűihez hasonlította az iskolát, melynek tartását, a hagyományt, a biztonságot a középső rész jelenti a nagyszerű pedagógusok személyében. Az életerőt, megújulást pedig a friss, utolsó évek alatt fejlődött gyűrűk az ifjú generációt jelképezik. Csak így, együtt válhat élő szervezetté a fa, csakúgy mint a gimnázium intézménye. A Lehel Vezér Gimnázium a tudományos gondolkodás örököse és hordozója is, ezért kijár a tisztelet, a támogatás, a folyamatos odafigyelés. A következő esztendőben jelentős, 143 millió forintos beruházás kezdődik az iskolában, aminek eredményeképpen a 2018/19-es tanévet már korszerű, oktatástechnológiailag modern eszközökkel jól felszerelt épületben kezdhetik meg a diákok a következő évtizedek nyitányaként.

Sipos Imre miniszteri biztos az Emberi Erőforrások Minisztériumának nevében köszöntötte a megjelenteket.

A gimnázium születése pillanatától kezdve részt vett hazánk történelmében, formálta azt. Jelen volt az 1848-as forradalomban, részt vett ’56 eseményeiben, emlékeztetett a politikus. Az intézmény szellemisége formálta a felnövekvő generációt, olyan neves személyiségeket nevelt, mint Sára Sándor, Mihályi Gábor, Huszár Erika vagy a Darázs testvérek. A gimnázium tanulói büszkék lehetnek múltjukra, jelenükre. A miniszteri biztos gratulált a remek tanulmányi eredményekhez, a kiváló ünnepi rendezvényhez.

Dr. Székely Mózesnek, az alapító Dósa Pál dédunokájának ünnepi gondolatait hallgattuk a következő percekben. „Semmi sem több és felemelőbb egy iskola létrehozásánál. Ez az a pont, ahol a kultúra és az egész társadalom jövője a tét. A jövő hősei pedig a diákok, akik továbbviszik a zászlót.”

Az elmúlt huszonöt évben két testvériskolai kapcsolatot is sikerült kiépíteni. A német vechtai gimnázium nyugalmazott igazgatója magyarul köszönt jó napot, majd beszédében a bizalomra épült, mély baráti kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte az európai kultúrák különbözőségének szépségeit, és a különbségek megtartásával az egység megtartásának fontosságát. Az iskolák feladata az európaiságra való nevelés – mondta. A delegáció következő szónoka a személyes barátságok jelentőségéről szólt. A 300 éves vechtai gimnázium igazgató asszonya az iskola nevében a legszívélyesebb jókívánságokat adta át zenei és irodalmi ajándékok kíséretében.

A kolozsvári líceum képviselője az igazgatónő üdvözletét tolmácsolta. Beszédében felidézte a két intézmény tanárainak, diákjainak közös szép emlékeit, megköszönte a jászok szíves vendégszeretetét, amelyben minden alkalommal részesítik a testvériskola küldöttségét.

Hortiné dr. Bathó Edit a gimnázium sok ezer növendéke nevében mondott köszönetet az ünnep alkalmával. Szavai szerint büszke arra, hogy a nagy múltú intézmény diákja lehetett, mert az itt megszerzett tudás alapot adott arra, hogy mai hivatását gyakorolja. Szakmájához híven az iskola alapításáról mesélt, majd átadott egy képet Antics István igazgatónak, ami a magtárból átalakított egykori iskolaépület egyetlen megmaradt ábrázolása alapján készült.

A jubileumi év részeként mutatták be a Krónika 2017 kötetet is. A könyv követve a korábbi hagyományokat, lapjain visszaemlékezik az elmúlt öt év történéseire, illetve jelen esetben kiegészül az elmúlt 250 év emlékeivel is. A könyvet Kenyó Ildikó könyvszerkesztő mutatta be, aki szintén a gimnázium falai között érettségizett. Az igényes, szép kivitelű, komoly belbeccsel rendelkező kötet 224 oldalon keresztül mutatja be az iskola lenyomatát, az eltelt öt év esszenciáját. A szerkesztők remekül megtalálták a módját, hogy a 250 év egy-egy szeletét belecsempésszék a műbe.

A könyvben pedagógusok, egykori és jelenlegi diákok írásai jelennek meg szívet melengető nosztalgiával, fiatalos frissességgel, humorral és lírával. A könyvbemutató alkalmával az előadó szemezgetett néhány üdítően kellemes írást, sokakat meggyőzve arról, hogy a műsor végén vegyenek egyet a kötetből, és talán már az éppen aznapra eső olvasás éjszakáján elmélyedjenek az iskola múltjában és mindennapjainak papírra vetett lenyomatában.

Aki másképp akart kapcsolódni az éjszaka folyamán a Lehel Vezér Gimnáziumhoz, annak az alapítványi bál nyújtott alternatívát. A Szatmári Rendezvényház termében hajnalig ünnepelték a táncos lábúak a jeles évfordulót.