A természetes ábrázolás mestere

Rácz Kálmán festőművész, a naturalizmus képviselője ragaszkodott a természetes ábrázoláshoz. Szeptember hónap műtárgyának választott alkotása tájkép festészetének nagyszerű darabja. Erről győződhettünk meg a Szikra Galériában szeptember 5-én, mikor Vízparti táj című festménye bemutatásra került.

A képzőművészeti élményre való zenei ráhangolódást a kiváló muzsikus és zongorista, a Palotásy János Zeneiskola tanára, Sas Dániel zongorajátéka szolgáltatta. Növendékként is többször szerepelt már a Szikra Galéria kiállítás-megnyitóin, programjain hozzájárulva azok „békebeli” hangulatához.

Rácz Kálmán feleségével, Beleznay Annával, aki szintén jó portrékép festő volt, öt gyermeket nevelt. Közülük ketten jelenlétükkel is megtisztelték édesapjuk festmény bemutatóját. Dékány Csabáné Rácz Anna építész – éppen ebben a hónapban lesz 80 éves – Jászberényben töltötte gyermekkorát és itt élt 1945-ig, az akkori élményeit idézte fel néhány mondatban. „Apukám körül nagy élet volt, mert a gimnáziumban rajztanárként tanított. A tantestület összetartott, sokszor eljöttek hozzánk, ekkor leült a zongorához és együtt énekeltek. Brilliánsan tudott festeni, gyorsan és ügyesen, főleg akvarellben volt nagyon jó. Később rátért az olajfestményekre, mert abból jobban meg tudott élni. Sokoldalú ember volt, kedvelte a zenét és szerette a sportot is. Nagy kulturális élet volt akkoriban a városban, örülök, hogy föltámasztották ezt a polgári összetartozást és a művészet szeretetét. Ez nagy dolog.”

Rácz Gábor iparművész már másodszor vállalta édesapja egy festményének bemutatását. A Vízparti táj című alkotásról elmondta, hogy nagyon jól reprezentálja Rácz Kálmán tájképfestészeti tudását. Technikailag is zseniálisan megoldott festmény, különösen a fényt tudta nagyszerűen elhelyezni a tájban. Nagyon kedvelte a kontrasztos témákat, a felhőket finom lazúros ecsetkezeléssel tudta festeni. Érlelgetve a különböző árnyalatokat, a kék és a szürke játékát, a fehérbe mindig egy kis nápolyi sárgát is kevert, hogy igazi fénye legyen. A víztükröződést is egyszerűen, frissen, frappánsan tudta felrakni, nagyon vigyázott arra, hogy a színek ne maszatolják egymást. Kedvelte és ügyesen használta a leheletvékony acél spaklit és figyelmet fordított a festővászon struktúrájára is.

A folytatásban Metykó Béla a korabeli jászberényi lapok cikkeiből szemezgetett, melyek sokat írtak a kiváló pedagógusról, rajztanárról, festőművészről, aki mindezek mellett több katolikus szervezetnek is tagja volt és hozzá kötődik a Jászberényi Nyolcak művészeti csoport létrehozása is.

Bartos Kinga édesanyjával, B. Jánosi Gyöngyivel egy érdekes felfedezést tett a Vízparti táj festménnyel kapcsolatban, mert nagyon különleges élményben volt részük. Látták a Jászkürt Újságban a bemutatandó alkotásról készült fotót és nemrégiben hozzájuk került tisztításra egy festmény – mely kivetítőn volt látható – Rácz Kálmán aláírásával, amelyek megdöbbentően hasonlítottak egymásra. A másik alkotás méretben kisebb, kidolgozatlanabb, de azonos évszámmal készült, feltételezhető, hogy a hónap műtárgyaként bemutatott festmény vázlata.

Az esemény záró részében Szikra István elmondta, hogy szeretnének jövőre egy zománc kiállításnak is helyet adni a galéria falai között és ott bemutatni majd, többek között, Rácz Gábor tűzzománccal foglalkozó iparművész alkotásait is. A beharangozott érdekes eseményre még várnunk kell, de Rácz Kálmán Vízparti táj című festménye és még több alkotása megtekinthető a Szikra Galéria nyitvatartási idejében.

Demeter Gábor
Latest posts by Demeter Gábor (see all)

Demeter Gábor

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?